A Magyar Tudomány Ünnepe nyitóünnepségén hét kutató vehette át Pálinkás Józseftől, a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől kimagasló tudományos munkájáért az Eötvös József-koszorút. A miskolci eseményen rajtuk kívül a magyar tudományos élet több kiválósága is magas elismerésben részesült oktatói, kutatói, illetve tudományszervező tevékenységéért.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki

Báldi Tamás díját felesége vette át.

Báldi Tamást, a földtudományok doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános és Történeti Földtani Tanszékének nyugalmazott professzorát a magyarországi harmadidőszaki földtani képződmények földtörténeti jellegének és őslénytani anyagának eredményes feldolgozásáért, széles körű nemzetközi összefogásban született alapvető tanulmányaiért, több évtizedes iskolateremtő tevékenységéért;

 

 

 

 
Fésüs Lászlót, az MTA doktorát a magyar állattenyésztési tudomány fejlesztéséért, az állattenyésztés gyakorlatában elért kimagasló eredményeiért, a magyar tudományos szakmai érdekek elkötelezett képviseletéért;

 

 

 

 

Józan Pétert, az MTA doktorát Magyarország demográfiai viszonyainak interdiszciplináris kutatásában elért, külföldön is elismert eredményeiért, nemzetközi összehasonlításban tájékozódó megalapozó kutatásaiért;

 

 

 

 

 

 Lantos Bélát, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék professor emeritusát az optimális irányítások elmélete, a robotok identifikációja, az intelligens robotok, az ember nélküli járművek irányítása és a háromdimenziós képfeldolgozás kutatásában elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért, valamint iskolateremtő oktató-nevelő munkájáért;

 

 

Nagy Józsefet, az MTA doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszéke professor emeritusát a modern hazai pedagógiai méréselmélet és -gyakorlat módszertani megalapozásáért, az iskolaérettség vizsgálatán alapuló beiskolázási modellek kialakításáért és a különböző képességterületek fejlődését feltáró és elemző, a hazai kognitív pedagógia számára megalapozó munkájáért;

 

Tamássy Lajost, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem professor emeritusát a differenciálgeometria, a tenzori összefüggések, a Finsler-geometriában és az areál terek elméletében elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért, valamint

 

 

 

Varga Zoltán Sándort, a biológiai tudományok doktorát, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Evolúciós Állattani Tanszék professor emeritusát az evolúcióbiológia, a taxonómia, a biogeográfia és a természetvédelmi biológia területén nemzetközileg is elismert eredményeiért, módszertani újításaiért, kiemelkedően eredményes doktori és tudományos diákköri témavezetői tevékenységéért.

 

 

A kitüntetéseket Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át.

Tudományszervezési és igazgatási feladatai során végzett kiváló munkája és példamutató teljesítménye elismeréseként az MTA elnöke az általa alapított Szily Kálmán-díjat adományozta Gilyén Elemérnének, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Iroda volt igazgatójának. Pálinkás József az iroda strukturális felépítéséért és vezetéséért, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram pályázati rendszerének gondozásáért, valamint a magyar tudomány és a tudományos kutatás két évtizedes önzetlen szolgálatáért adta át az elismerést.

 

 

Az Oláh György-díj kuratóriumának döntése alapján Oláh György-díjat kapott – Oláh György Nobel-díjas tudós adományának köszönhetően – Kotschy András, a kémiai tudományok doktora, a Servier Kutatóintézet Zrt. Rákkutatási Kémiai Divíziójának igazgatója a gyógyszerkutatásban a heterociklusos vegyületek kémiája és a fémorganikus vegyületek felhasználása területén elért jelentős eredményeiért. Az elismerést Szántay Csaba akadémikus adta át.

 

A Simonyi Károly-díj szakkuratóriumának fizikai díját Gábos Zoltán, az MTA külső tagja, a magyar elméleti fizika kiemelkedő képviselője a részecskefizika és az általános relativitáselmélet területén elért eredményeiért, szaktanári munkájáért és a kutató generációk nevelésében végzett kimagasló tevékenységéért vehette át.

 

 

A szerkezetek nem sima, nem lineáris viselkedésének elméleti és numerikus vizsgálatában végzett kiemelkedő oktatói és kutatói tevékenységéért, a módszerek interdiszciplináris alkalmazásában elért eredményeiért, példaértékű iskolateremtő tevékenységéért Simonyi Károly mérnöki díjat kapott Kurutzné Kovács Márta, az MTA rendes tagja.

A díjat mindkettőjüknek Keszthelyi Lajos akadémikus adta át.

 

 

A Paksi Atomerőmű Rt. és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma által adományozott Wigner Jenő-díjat ketten vehették át:

Sükösd Csaba, a fizikai tudományok kandidátusa, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Nukleáris Technika Tanszékének volt vezetője a nukleáris fizika egyetemi oktatásában és a nukleáris ismeretek középiskolai oktatásának megalapozásában végzett kimagasló tevékenységéért Lovas Rezső akadémikustól kapta meg az elismerést.

 

 

 

Raics Péter, a fizikai tudományok kandidátusa, a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense az atommagfizika tanításában, alap- és alkalmazott kutatásában, az atomerőművek biztonságát növelő nukleáris technikai módszerek kidolgozásában és az atomenergia széles körű népszerűsítésében végzett kiemelkedően eredményes tevékenységéért Hamvas Istvántól, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgatójától vehette át a díjat.

 

A Richter Gedeon Rt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat Klebovich Imre, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézetének professzora a biofarmácia és a gyógyszer-technológia területén elért kiemelkedő eredményeiért vehette át Görög Sándor akadémikustól.

 

 

 

A 40 éven aluli kutatóknak kiadható Bruckner Győző-díjat a kuratórium Drahos Lászlónak, az MTA Kémiai Kutatóközpontja tudományos főmunkatársának adományozta a szerves vegyületek tömegspektrometriás vizsgálatában elért eredményeiért.

 

 

 

A Hevesy György-díj a nukleáris kutatásért kuratóriuma a díj I. kategóriáját megosztva Kónya Józsefnek, a kémiai tudományok doktorának és Nagy Noéminek, az MTA doktorának ítélte a földtani képződmények határfelületi reakcióinak radioaktív nyomjelzéssel történő vizsgálatáért, a bátaapáti hulladéklerakó mérnöki gátjaival kapcsolatos kutatásaiért és kiemelkedően eredményes oktatási tevékenységéért.

  

 

 

 

 

 

 

 

 

A díj fiatal kutatóknak létesített II. kategóriáját Nagyné Szabó Andrea tudományos kutató "Korróziós jelenségek komplex értelmezése atomerőművi gőzfejlesztőkben" című PhD-dolgozatáért és Reiss Tibor tudományos kutató "Szuperkritikus nyomású vízzel hűtött reaktor csatolt reaktorfizikai-termohidraulikai elemzése" című disszertációjáért kapta. Az elismeréseket Németh Tamás, az MTA főtitkára, valamint a díj alapítói, Solymosi József, a Somos Alapítvány alapítója, illetve Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgatója adta át.

 

A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. által alapított díj kuratóriuma a 2011. évi MOL tudományos díjat Takács Gábornak, az MTA doktorának ítélte oda a himbás-rudazatos mélyszivattyús termelési módszerrel kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenysége eredményeiért. Az elismerést Pápay József akadémikus és Palásthy György, a MOL Integrált Mezőbeni Alkalmazások igazgatója nyújtotta át.

 

 

 

A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére az MTA által, a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Mikó Imre-díjat, valamint a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét adományozta életmű kategóriában

Destek Miklós címzetes egyetemi docensnek a magyar vasúti járműtechnika és a közlekedésbiztonság fejlesztésében, valamint a vasúti mérnökök egyetemi képzésében és továbbképzésében elért eredményeiért (az elismerést Destek Miklós később veszi át);

Görbicz Sándor címzetes egyetemi tanársegédnek a vasúti járművek javítási technológiájának fejlesztésében, a járművek üzemképességének, megbízhatóságának javításában, valamint a vasúti mérnökképzésben elért eredményeiért (az elismerést Görbicz Sándor később veszi át);

 

Machovitsch László címzetes főiskolai tanárnak a magyar és a nemzetközi vasúti közlekedés biztonsági rendszereinek és berendezéseinek fejlesztésében, valamint a vasúti mérnökök képzésében és továbbképzésében elért eredményeiért, valamint

 

 

 

 

Trencséni Zsigmond címzetes főiskolai docensnek a vasúti dízel- és villamos vontatási járművek üzemeltetési technológiájának fejlesztésében, a korszerű vasúti berendezések megalkotásában és az oktatásban elért eredményeiért (az elismerést Trencsényi Zsigmond  később veszi át).

Aktív szakember kategóriában a kuratórium a díjat Kormányos Lászlónak a MÁV-START Zrt. szolgáltatásfejlesztési vezetőjének ítélte oda a korszerű, integrált vasúti személyszállítás kialakításának elméleti kidolgozásáért és gyakorlati bevezetéséért.

 

 

 

 

A díjazottaknak az elismeréseket Michelberger Pál akadémikus és Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója adta át.

 

A Kapolyi László akadémikus által alapított díj kuratóriuma a 2011. évi Vitális István tudományos díjat adományozta Janositz Jánosnak, a műszaki tudományok kandidátusának a bányászati vízvédelem és a bányabiztonság területén kifejtett négy évtizedes eredményes szakmai-tudományos tevékenysége elismeréseként. A díjat Kovács Ferenc akadémikus nyújtotta át.

 

 

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal – az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala képviselőiből alkotott kuratórium Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesítette

Hermecz Istvánt, az Akadémia közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt tagját, a Sanofi-Aventis/Chinoin preklinikai fejlesztéseinek egykori igazgatóját, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem volt tanárát megalapozó tudományos eredményeiért, száznál több alapszabadalmat és több mint 1500 bejelentést eredményező, jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, kiemelkedő ipari kutatói tevékenységéért. Az elismerést Hermecz István családja később veszi át.

 

Pálinkás József, az MTA elnöke és Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke adta át az elismerést továbbá Pedryc Andrzejnek, az MTA doktorának, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának, a kajszibarack nemesítésében elért kiemelkedő eredményeiért, valamint

 

 

 

Szipőcs Róbert tudományos kutatónak, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársának a napjaink lézerfizikájának egyik legdinamikusabban fejlődő területén, a femtoszekundumos lézerek kutatásában és fejlesztésében elért kimagasló eredményeiért.

 

 

 

A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékére alapított Pungor Ernő-díjat Tárkányi Gábor, az MTA Kémiai Kutatóközpont osztályvezetője vehette át Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől, Görög Sándor akadémikustól, valamint Pungor Andrástól, a díjat alapító család képviselőjétől a kémiai kicserélődést mutató rendszerek dinamikus NMR spektroszkópiával történő vizsgálata terén elért kiváló eredményeiért.