Milyen veszélyeket rejt magában a mesterséges intelligencia, és milyen hatással van az oktatásra és a tudományra? – ezekre a kérdésekre keresték a választ a „Towards a Philosophy of Artificial Intelligence” című, angol nyelvű konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendeztek. A tanácskozásról készített felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

A rangos elismerést a Magyar Tudományos Akadémia minden ötödik évben adja ki a megelőző 15 évben bárhol és bármilyen nyelven megjelent, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének, tekintetbe véve a szerző megelőző tudományos munkásságát is. A díj adományozásáról döntő bizottság Kollár János Families of varieties of general type című könyvéért ítélte oda a díjat. A testület szerint Kollár János eredményei felbecsülhetetlen hatással vannak a modern komplex algebrai geometriára.

TOVÁBB

„MI-ért vagy MI-értünk? Tudomány, kutatás, innováció és a mesterséges intelligencia” címmel megtartották a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapját. Az MTA új elnöke, Pósfai Mihály által indított kezdeményezés célja, hogy az akadémiai köztestület tagjai társadalmi szempontból kiemelt fontosságú és interdiszciplináris megközelítést igénylő témákat vitassanak meg, majd erre alapozva javaslatokat fogalmazzanak meg a szakpolitikusok és döntéshozók számára. Az október 7-én megtartott harmadik témanapon a mesterséges intelligenciát nem egyetlen technológiaként, hanem a tudományt, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt formáló jelenségként vizsgálták a részt vevő hazai kutatók, szakemberek. A tanácskozásról készített videó cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Meskó Bertalan orvosi jövőkutató vezetésével nemzetközi szerzőcsoport közölt Comment cikket a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóiratában, a Nature-ben. A szerzők egy új megközelítést, a transzlációs jövőkutatást – angolul translational foresight – javasolják annak érdekében, hogy a tudományos kutatások, finanszírozási döntések és képzési programok jobban felkészüljenek a bizonytalan jövőre. A Nature-ben megjelent cikk egy Magyarországon már elindult akadémiai párbeszédhez is kapcsolódik: az MTA 200. évfordulójához kapcsolódó programsorozat részeként rendezték meg a „Jövőkutatás az orvoslásban és az élettudományokban” című szimpóziumot. A tanácskozásról készített felvétel cikkünkben megtekinthető..

TOVÁBB

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kémikus kapja megosztva az idei kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben fellépő nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért” – jelentették be szerdán Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.

TOVÁBB

Milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogat a mesterséges intelligencia? Mi jellemzi a 21. század anyagtudományát? Milyen vizsgálatok, tesztek valósultak meg a HUNOR magyar űrhajósprogramban? Merre halad a közlekedésirányítás? Hogyan tartható fenn a vízbiztonság? E kérdésekre keresik a választ októberben az MTA Műszaki Tudományok Osztályának rendezvényein. A programsorozat nyitónapján készült felvételek cikkünkben megnézhetők.

TOVÁBB

Francis Halzennek, a Wisconsini Egyetem professzorának ítélték oda 2026-ban a fizikai Nobel-díjat „az IceCube Neutrínó Obszervatórium megvalósulásához való meghatározó hozzájárulásáért, valamint az asztrofizikai eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezéséért”.

TOVÁBB

Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel forradalmi optogenetikai kutatásaikért kapták a 2026. évi orvosi-élettani Nobel-díjat. A díjazott kutatók módszerével megérthetjük, hogyan alakítják ki az idegsejtek az emlékeket, érzéseket és viselkedést az élő agyban.

TOVÁBB

A Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában október 9-én mutatják be Telihay Péter rendezésében a darabot.

TOVÁBB