Az Akadémiának van kutatási stratégiája

Az MTA célja, hogy a kutatóhálózat működését közvetlenül biztosító összeg, benne a kutatói bérekkel az MTA kezelésében maradjon (ez évi 17,1 milliárd forint a szóban forgó 28 milliárdból). Az MTA továbbá garanciákat kér arra, hogy az ITM-hez kerülő pályázati források szakmai felügyelete továbbra is az Akadémiánál maradjon.

Az MTA ezt alapvető fontosságúnak tartja a kutatói szabadság megőrzéséhez.

A tárgyalások sikerében bízva az MTA egyelőre nagyon visszafogott intézményi kommunikációt folytat. Eddig egy közleményt adtunk ki, az elnök pedig két interjút adott: egy hosszút az Index.hu-nak, és egy rövidebbet az M1-nek.

A visszafogott kommunikáció ellenére néhány dolgot a fenti két interjúban igen világosan elmondottakon túl is érdemes leszögezni, főként olyan témákban, melyekben a minisztérium álláspontja már széles körben megjelent a médiában.

Hatékonyság: a kormány kommunikációjában most fontos elem, hogy a források egy kézbe kerülése növeli a hatékonyságot. Itt 28 milliárd forintról van szó az ITM teljes 1300 milliárdos költségvetéséből. Fontos hangsúlyozni, hogy az alapkutatás igazi hatékonyságát nem az állami befolyás növeli, hanem a nemzetközi kiválósági mércéhez való igazodás jelenti, ami jelenleg is jellemző az MTA-ra.

Kutatási stratégia: Az MTA-nak van kutatási stratégiája. A hangsúly az MTA alapfeladatán, az alapkutatáson van, de fontos részt képez az alkalmazott kutatás, valamint lényeges elem a közös kutatás egyetemi és vállalati partnerekkel. E kettő egymástól nem elválasztható, közvetlenül alkalmazható kutatási eredményeket csak erős alapkutatási bázison lehet elérni. A 10 kutatóközpont és 5 önálló kutatóintézet részletes középtávú stratégiával rendelkezik. A kutatóhálózat minden egységének van rövid- és hosszú távú kutatási stratégiája is, ezeket a kormány mindig látta és sosem kifogásolta.

„Politikai ügy”. Az Akadémia nem csinált politikai ügyet a témából. A kormány javaslatáról az MTA Elnöksége tárgyalt. Az Elnökség a közgyűlések közti legfőbb döntéshozó testületünk, tagjai az Akadémia választott vezetői: az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes és a három alelnök, valamint a 11 tudományos osztály elnöke. Az ülésre meghívták az akadémiai kutatóintézetek vezetőit és Palkovics miniszter urat is. A kormány javaslatára adott választ az Elnökség egyhangúlag fogadta el, és a kutatóintézetek vezetői sem emeltek kifogást. Így az állásfoglalás az Akadémia lehető legszélesebb körű véleményét tükrözi, politikai hozzáállástól függetlenül. Ez a tudós társaság és a kutatók állásfoglalása egy olyan ügyben, amely a munkájukat érinti. Az MTA ezt az állásfoglalást kommunikálta, melyet azután különféle médiumok a saját hozzáállásuknak megfelelően tálaltak.

Az Elnökség állásfoglalását többek között támogatják a magyarországi tudományos élet legkiválóbb fiatal képviselői, a Lendület-csoportvezetők is.

Végül pedig: az MTA éppúgy nem tartja számon tagjai, doktorai, köztestületi tagjai, a kutatóhálózatában alkalmazott munkatársai világnézeti vagy politikai elkötelezettségét, miként számos egyéb jellemzőjüket sem. Az akadémiai közösségnek megbecsült tagja lehet az is, aki elkötelezett híve a jelenlegi kormányzatnak — például oly módon, hogy miniszterként tagja a kormánynak —, s az is, aki a jelenlegi kormányzat elszánt politikai ellenfele. Az MTA mindkét politikai magatartást legitimnek tartja, miként az ezek közé eső megszámlálhatatlan változatban létező további álláspontokat is, érdeklődési területén azonban mindez kívül marad. A tudományos közösségben mindenkit tudományos teljesítménye alapján ítélnek meg, mivel ez az egyetlen olyan mérce, mely az MTA számára irányadó.

MTA Kommunikációs Főosztály

A címlapfotó egy 2017 májusában rendezett fórumon készült az MTA Székházában. Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás