A génszerkesztés etikai határai, gravitációs hullámok vizsgálata a szántóföldről, hegyomlás egy üstökösön: a Szigma – a holnap világa március 21-i adása
Hol tart és milyen lehetőségeket kínál az idegrendszeri folyamatoknál alkalmazott őssejtterápiák kutatása? Egyebek mellett erről is szó volt a tudományos magazinban.
A Rosetta űrszonda küldetése az volt, hogy közelről megvizsgálja a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököst. 2014-ben állították pályára, 2016-ban pedig le is szállt az üstökös felszínére. Az űrszonda által küldött sok ezer fotó és rengeteg információ feldolgozása még évekig eltart, de már most fedeztek fel a kutatók érdekességeket. Sikerült rögzíteni például egy hegyomlást az üstökös felszínén, ami azért is egyedülálló, mert az üstökösmag belsejének így feltáruló anyaga szinte változatlan formában őrzi a Naprendszer ősi fizikai és kémiai viszonyait. Az eredmények jelentőségéről beszélt a Szigmának Tóth Imre, a MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos tanácsadója.
Az idegrendszeri folyamatoknál alkalmazott őssejtterápiák kutatása áttörés előtt áll, mondta a témában rendezett budapesti konferencia után Orbán Tamás, az MTA TTK Enzimológiai Intézet munkatársa. Már az embernél is elérhetőek azok a technikák, amelyekkel hatékonyan és gyorsan tudnak „belenyúlni” a genetikai állományba. Az eredmények felvetik annak kérdését, hogyan lehetne mindezt a gyógyászatban felhasználni, de egyúttal azt is, milyen mértékig hajthatók végre változtatások a humángenomban. Jelenleg a génterápiához, illetve a genetikai módosításhoz mint eszközhöz csak akkor folyamodnak a szakértők, ha minden más lehetőséggel kudarcot vallottak. Ennek két oka van. Egyrészt ezek az eljárások nagyon költségesek, másrészt a biztonságra vonatkozó kérdések még nincsenek megnyugtatóan tisztázva, hiszen a génszerkesztéssel kényes egyensúlyokat bonthatnak meg az emberi szervezetben.
Alig pár hónapja sikerült igazolni a gravitációs hullámok létezését két szuper nagy tömegű fekete lyuk összeolvadásának megfigyelésével. A kutatók most azon dolgoznak, hogy lényegesen kisebb objektumok, például neutroncsillagok összeolvadásánál is kimutassák az Einstein általános relativitáselméletében már egy évszázada megjövendölt jelenséget. A témáról Vasúth Mátyással, az MTA Wigner FK Részecske- és Magfizikai Intézet fizikusával beszélgettek a magazinban.
A 2017. március 21-i adás itt meghallgatható.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
