A Magyar Tudományos Akadémia történetében rendkívüli, a tudományos kiválóságot, a kutatói versenyképességet, valamint az erőforrások hatékonyabb felhasználását megalapozó határozatok egy új időszak kezdetét jelzik az akadémiai intézményrendszerben.

Az Akadémia köztestülete a 74,9%-os többséggel támogatta az MTA kutatóintézet-hálózat megújításáról szóló előterjesztést.

    A rendkívüli Közgyűlés a nem kutatóintézeti körbe tartozó intézmények átszervezéséről szóló határozatát 86%-os igen szavazattal fogadta el.

   A Közgyűlés az előterjesztés szerinti tartalommal és hatállyal 85%-os arányban módosította a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályát és Ügyrendjét. A 9/2011. (XII.5.) és a 10/2011. (XII.5.) számú határozatokat a korábbi napirendi pontokban megszavazott átalakítások tették szükségessé.

    A grémium 86,6 %-os többséggel elfogadta Palkovits Miklós, a Doktori tanács elnökének az MTA Doktori Szabályzatának módosítására tett előterjesztését a 11/2011. (XII. 5.) számú határozatában.

1. Az MTA kutatóintézetének hálózata 2011-ben

    Az Akadémia megújítási programjának első ütemében a kutatási műhelyek autonómiáját és tudományos kiválóságát megőrző új intézményi szerkezet jön létre a szétaprózottság felszámolásával: a jelenlegi 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból január 1-jétől 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet jön létre. A kutatóintézet-hálózat megújításával kapcsolatos előterjesztést Pálinkás József, az MTA elnöke ismertette a tudós testülettel, amely alapítói jogkörében eljárva a 7/2001. (XII. 5.) számú közgyűlési határozatban az alábbi döntéseket hozta:

• Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, az MTA Talajtani- és Agrokémiai Kutatóintézet és az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet beolvad az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetbe, amely "Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont" néven működik tovább.

• Az MTA Filozófiai Kutatóintézet, az MTA Irodalomtudományi Intézet, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, az MTA Néprajzi Kutatóintézete, az MTA Régészeti Intézete, az MTA Társadalomkutató Központ és az MTA Zenetudományi Intézet beolvad az MTA Történettudományi Intézetbe, amely "Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont" néven működik tovább.

• Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet és az MTA Geokémiai Kutatóintézet beolvad az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetbe, amely "Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont" néven működik tovább.

• Az MTA Izotópkutató Intézet beolvad az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetbe, amely "Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont" néven működik tovább.

• Az MTA Regionális Kutatások Központja és az MTA Világgazdasági Kutatóintézet beolvad az MTA Közgazdaságtudományi Intézetbe, amely "Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont" néven működik tovább.

•  Az MTA Duna-kutató Intézet és az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet beolvad az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetbe, amely "Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont" néven működik tovább.

•  Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, az MTA Jogtudományi Intézet és az MTA Szociológiai Kutatóintézet beolvad az MTA Politikatudományi Intézetbe, amely "Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont" néven működik tovább.

• Az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézet, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet és az MTA Pszichológiai Kutatóintézet beolvad az MTA Kémiai Kutatóközpontba, amely "Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont" néven működik tovább.

•  Az MTA KFKI Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet beolvad az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetbe, amely "Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont" néven működik tovább. Változatlan formában működik tovább az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az MTA Nyelvtudományi Intézet, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont.

Az MTA megújult kutatóintézet-hálózatát az alábbi ábra mutatja:

Az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető.

    A köztestület az intézményhálózat átalakításának időpontját 2012. január 1-jében állapította meg. Az átalakítás során megváltozik a beolvadó intézetek költségvetési szerveinek jogállása. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény alapján minden átalakuló intézet köztestületi költségvetési szerve a január 1-jén megalakuló kutatóközpont lesz. A beolvadó akadémiai intézetek költségvetési szervei 2011. december 31-ével megszűnnek. A jogutód – a közfeladatok jövőbeni ellátásához, valamennyi joghoz és kötelezettséghez, vagyonhoz, vagyoni joghoz és költségvetési előirányzathoz, valamint a munkáltatói jogok gyakorlásához – az a költségvetési szerv lesz, amelybe a megszűnő köztestületi költségvetési szerv beolvadt. Szintén 2011. december 31-ével szűnik meg a beolvadó költségvetési szervek vezetőinek (igazgatóinak) és gazdasági vezetőinek vezetői megbízása. A Közgyűlés határozatában egyúttal felhatalmazta az Akadémia elnökét, hogy az átalakítással érintett akadémiai költségvetési szervek módosított egységes alapító okiratát (továbbá a módosító és megszüntető okiratokat) kiadja, és az átalakításhoz kapcsolódó további szükséges intézkedéseket megtegye.

A Magyar Tudományos Akadémia 2012-től megalakuló kutatóközpontjait és kutatóintézeteit bemutató táblázatot itt tekintheti meg.

Az MTA kutatóintézet-hálózatának engedélyezett kutatói létszámáról készült ábra ide kattintva tekinthető meg.

2. A tudós testület a 8/2011. (XII. 5.) számú közgyűlési határozatban fogadta el a nem kutatóintézeti körbe tartozó költségvetési szerveinek átalakítását.

• Az MTA Kutatásszervezési Intézet beolvad az általános jogutód MTA Könyvtárába, amelynek részleges jogutódja az MTA Titkársága lesz.

• A Területi Akadémiai Bizottságok változatlan feladatokkal és autonómiával, de szintén egy költségvetési szervként működnek tovább. Az MTA Debreceni Területi Bizottság Titkársága, az MTA Miskolci Területi Bizottság Titkársága, az MTA Szegedi Területi Bizottság Titkársága és az MTA Veszprémi Területi Bizottság Titkársága beolvad az MTA Pécsi Területi Bizottság Titkárságába, és "Magyar Tudományos Akadémia Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága" néven működik tovább. Az újonnan létrejövő budapesti székhelyű intézet egy gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv lesz, melynek gazdálkodási feladatait az MTA Titkársága látja el. Az új intézmény szervezeti struktúráját az alábbi ábra mutatja:

 Az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető.

• A Balatonalmádi Akadémiai Tudós Üdülő, a Balatonvilágosi Akadémiai Tudós Üdülő, a Siófoki Akadémiai Üdülő és a Mátraházai Akadémiai Tudós Üdülő beolvad a Mátrafüredi Akadémiai Üdülő és Malom fogadóba, amely "Magyar Tudományos Akadémia Üdülési Központ" néven működik tovább.

     A Közgyűlés a nem kutatóintézeti körbe tartozó intézmények átalakításának időpontját 2012. január 1-jében állapította meg. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény alapján az átalakuló költségvetési szervek jogállása január 1-jétől köztestületi költségvetési szerv lesz. A költségvetési szervként megszűnő (illetve átalakuló) intézmények jogutódja – valamennyi közfeladat jövőbeni ellátása, valamennyi joga és kötelezettsége, vagyona, vagyoni jogai és költségvetési előirányzatai, valamint a munkáltatói jogok gyakorlása kapcsán – az a költségvetési szerv lesz, amelybe a köztestületi költségvetési szervek beolvadnak. A megszűnő költségvetési szervek vezetőinek (igazgató, üdülővezető, titkárságvezető) és gazdasági vezetőinek vezetői megbízása 2011. december 31-ével lejár. A Közgyűlés a határozatában egyúttal felhatalmazta az Akadémia elnökét, hogy az átalakítással érintett akadémiai költségvetési szervek módosított egységes alapító okiratát (továbbá a módosító és megszüntető okiratokat) kiadja, és az átalakításhoz kapcsolódó további szükséges intézkedéseket megtegye.

vissza az MTA 182. közgyűlése menüponthoz