Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért

„Mindannyiunk számára rossz hírt jelent az Egyesült Államok elnökének az a döntése, hogy az USA kilép a klímaváltozás elleni globális összefogást szentesítő megállapodásból. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem nehéz feladata részben a kutatókra vár. Nekik kell a Földet fenyegető veszélyeket, környezeti terheléseket előre jelezni” – mondta Török Ádám, az MTA főtitkára a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj ünnepélyes átadásán. Az akadémikus kiemelte: a három idei díjazott mindegyike azért dolgozik, hogy az élő környezetre veszélyt jelentő folyamatokat meg lehessen állítani.

A Magyar Tudományos Akadémia – a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriumának javaslata alapján –, kapcsolódva a környezetvédelmi világnaphoz, a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére létrehozott Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjban részesítette:

A pályadíj ünnepélyes átadásán (balról) Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, Hidy Dóra, Novodárszki Gyula, Takács Erzsébet, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárkémiai Laboratóriumának vezetője, Szabó László témavezetője, valamint Török Ádám, az MTA főtitkára Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az élő környezettudomány témakörben További képek az ünnepélyes díjkiosztórólHidy Dórát, az MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársát „Biome-BGCMuSo, a folyamatorientált szárazföldi ökoszisztéma-modell: a fejlesztések és az új modellezési lehetőségek bemutatása” című pályamunkájáért, amely első szerzős publikációként a tudományterület egyik vezető folyóiratában, a Geoscientific Model Developmentben jelent meg 2016-ban. Hidy Dóra munkája során olyan ökológiai modellt hozott létre, amely regionális szinten, széleskörűen képes modellezni az ökológiai rendszerek alapvető anyagforgalmi folyamatait. A korszerű, széles körben használható, úgynevezett Biome-BGCMuSo modell alkalmazásával a szén-dioxid-forgalom mellett a másik két legfontosabb üvegházgáz, a nitrogén-dioxid és a metán forgalmának modellezése, a talajban lejátszódó dekompozíciós folyamatok pontosabb leírása, illetve a különböző művelési módok hatásának vizsgálatai is megvalósíthatók. Ennek köszönhetően az ökológiai rendszerek éghajlat-módosító visszacsatolási mechanizmusai, valamint ezen keresztül az ember földhasználati hatása is sok szempontra kiterjedően modellezhető. A modell fejlesztésével az EU 7-es BioVel projekt keretében olyan interaktív webes alkalmazással kiegészített modellkörnyezet jött létre, amely a kutatói közösség számára fontos és hasznos eszközt jelenthet a környezeti változások vizsgálatában. Mindezek mellett Hidy Dóra koordinálta is azt a nemzetközi együttműködésre épülő eredményes munkát, amely a modell fejlesztésére és tesztelésére irányult.

Az élő és az élettelen környezettudomány témakörben Novodárszki Gyulát az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Zöldkémiai Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársát „Növényi és állati eredetű biomassza értéknövelő katalitikus átalakítása” című pályamunkájáért, amelynek alapját 12 db, részben első szerzős, részben társszerzőséggel készült, döntően minősített folyóiratban megjelent tanulmány képezi. Munkája olyan hulladékmentes technológiák tudományos megalapozását célozza, amelyek a biomasszaanyagok hasznos vegyi anyagokká való alakítására szolgálnak. Érdeklődése középpontjában a heterogén katalitikus folyamatok állnak, így a biomassza-feldolgozás egyes közti termékeinek katalitikus továbbfeldolgozását tanulmányozza. Foglalkozik a biotechnológiai és a kémiai technológiai folyamatok összekapcsolásával, amennyiben fermentációs eljárással kapott vegyületek katalitikus átalakításainak lehetőségeit vizsgálja. Kutatásával annak a megoldását keresi, hogy hogyan működhetnek tovább a szénhidrogén-üzemanyagokat szén-dioxiddá konvertáló gépek és a szerves vegyipar úgy, hogy közben az üvegházhatású légköri szén-dioxid koncentrációjának növekedése lassul.

Az élettelen környezettudomány témakörben Szabó Lászlót, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Sugárkémiai Laboratóriumának tudományos munkatársát „Antibiotikum-nyomok eltávolítása szennyvizekből nagy hatékonyságú oxidációs eljárás segítségével” című pályamunkájáért. Szabó László a tanulmányban azt mutatja be, hogy a nagy hatékonyságú oxidációs kezelés során jó hatásfokkal lebomlanak a penicillinszármazékok antibakteriális aktivitásért felelős részei. Bár a kezelés alatt keletkeznek olyan termékek, amelyek továbbra is rendelkeznek ilyen egységekkel, de a nagy hatékonyságú oxidációs eljárás alkalmas a penicillinszármazékok antibakteriális aktivitásának eltávolítására a technológia körültekintő optimalizálása mellett. Szabó László évek óta foglalkozik a szennyvízben lévő penicillinszármazékok ártalmatlanabb anyagokká való lebontásának kérdésével, ami azért is fontos, mert napjainkban egyre nagyobb problémát jelentenek a szennyvizekből a hagyományos technikákkal nem vagy nem megfelelő mértékben eltávolítható és így az élővizekbe jutó antibiotikumok.