Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztotta meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Pál Csaba antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó biológus beszélt arról, hogy miért csaphatnak be minket újra meg újra a baktériumok, hogyan fordulhat elő, hogy egy „csodagyógyszer” még a patikába sem ér, és máris hatástalan, lehet-e nyerni a fegyverkezési versenyben, ha egyszerű kórokozók szállnak szembe a modern orvoslással, és miért dönt valaki úgy, hogy a külföldi lehetőségek ellenére itthon épít kutatói karriert.

TOVÁBB

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztotta meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Müller Veronika tüdőgyógyász, klinikai onkológus, infektológus beszélt egyebek mellett arról, miért fontos az alapkutatásban dolgozó szakemberek munkája, hogyan tud hozzájárulni egy szűk szakterületen végzett kutatói tevékenység a nemzetközi közösség eredményeihez, milyen érzés más tudományterületek tudósaival együtt dolgozni, és miért fontos, hogy a kutatók bekapcsolódjanak az oktatásba.

TOVÁBB

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztotta meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Fekete Andrea gyermekgyógyász, az MTA doktora beszél arról, hogy bár neki a tudomány nem csak a felfedező kutatásokat jelenti, számos eredményről sokáig nem derül ki, hogy valójában milyen jelentősége van.

TOVÁBB

Elkötelezettség a tudományos kiválóság, a függetlenség és integritás, valamint a tudományba vetett társadalmi bizalom erősítése iránt – egyebek mellett ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák nemzeti tudományos akadémiák elnökei írtak alá idei találkozójukon.

TOVÁBB

Erdei Anna leköszöntő főtitkárhelyettes kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia 200., ünnepi közgyűlésén készült az akadémikus hölgyek legújabb csoportképe.

TOVÁBB

Az internetes közösségi platformok mára életünk szerves részei lettek, az online tevékenység jelentős része közvetlenül vagy közvetve érinti e szolgáltatásokat. Így a közösségi hálózatok jelentős hatást gyakorolnak a társadalomra, a jogi szabályozásuk azonban sok tekintetben ellentmondásos és elégtelen. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az MTA doktora ezért kutatja a platformjogot, illetve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdéseket, hiszen ezek a jövőben valószínűleg egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az élet valamennyi területén.

TOVÁBB

Lendák-Kabók Karolina, az ELTE Kisebbségszociológia Tanszék oktatója már évek óta kutatja a Vajdaságban élő nemzetiségeket és a vegyes házasságokat. A témát korábban Marie Skłodowska-Curie posztdoktori ösztöndíjasként vizsgálta, majd regionális perspektívába helyezte: a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával a magyarországi magyar–szerb, valamint a szerbiai magyar–szerb vegyes családokat elemezte. A Lendület Program által támogatott jelenlegi kutatásában a témát történeti távlatba helyezi.

TOVÁBB

Összefoglalónk a Bizottság alakuló üléséről.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Pósfai Mihály által indított témanapok célja, hogy az akadémiai köztestület tagjai társadalmi szempontból kiemelt fontosságú és interdiszciplináris megközelítést igénylő témákat vitassanak meg, majd erre alapozva javaslatokat fogalmazzanak meg szakpolitikusok, döntéshozók számára. Az első témanapon a nyugat-magyarországi azbeszthelyzetet elemezték geológusok, orvosok, jogászok és mérnökök. A tanácskozásról készített videó cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

A kora újkori könyv- és olvasmánytörténet, valamint a magyar művelődéstörténet kutatásában elért hazai és nemzetközi eredményeiért, továbbá oktatói, szerkesztői, tudományszervezői és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szenátusa a Kosáry Kuratórium javaslatára 2026-ban Monok Istvánnak adományozta a Kosáry Domokos-díjat.

TOVÁBB