Az új irányokat kijelölő és új módszereket teremtő felfedező kutatások elengedhetetlenül fontosak a tudomány fejlődése szempontjából. Az Akadémia intézményhálózatának megújításával, illetve világszínvonalú hazai kutatásokat támogató, modellértékű programjaival is megalapozza, hogy a felfedező kutatások eredményeinek köszönhetően sikeres, innovatív, pénzügyi hasznot is hajtó vállalkozások jöhessenek létre.

Kiemelkedő felfedező kutatások nélkül nincsen hatékony innováció – e téren közmegegyezés uralkodik a nemzetközi tudományos életben. Ez az elv fémjelzi az Európai Kutatási Tanács (ERC) működését is, amely pályázati rendszerben nyújt támogatást kontinensünk legtehetségesebb tudósainak. A közelmúlt egyik legjelentősebb magyar sikere Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) igazgatója és az ugyancsak ott kutató Nusser Zoltán nevéhez fűződik. A két akadémikus idegtudományokkal foglalkozó kutatócsoportja maximális pontszámmal nyerte az Európai Kutatási Tanács tapasztalt kutatóknak kiírt pályázatát, az Advanced ERC Grantot, így együttesen több mint 5 millió euró támogatásban részesülnek.

Lévai Péter

     Kizárólag pályázati forrásokból természetesen nem finanszírozhatók a rendkívül drága felfedező kutatások. Mint arra Pálinkás József, az MTA elnöke az elmúlt időszakban többször is felhívta a figyelmet, a felfedező kutatások jellemzője, hogy intézményes keretek között folynak, közfinanszírozással. "Nagyobb a kockázat, de nagyobb lehet a kutatók tudományos eredményekben mérhető »jutalma« is" – fogalmazott Lévai Péter akadémikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont megbízott főigazgatója. Felhívta rá a figyelmet, hogy a felfedező kutatások eredményei sok esetben váratlanul keletkeznek, s addig ismeretlen területek megnyitásával új lehetőségeket teremtenek. A kutató példaként említette a nagyenergiás fizikával kapcsolatos, több évtizeddel ezelőtti tudományos munkákat, amelyek révén sikerült újabb meg újabb részecskéket, majd az úgynevezett topkvarkot felfedezni. Mindez a hétköznapokat nem változtatta meg, azonban a Genf melletti CERN kutatóközpontban a fizikusok munkájának megkönnyítésére létrehozott World Wide Web szoftver és számítástechnikai alkalmazás néhány év alatt meghódította világot. Ma már olyannyira része az életünknek, hogy szinte el sem tudnánk képzelni nélküle. Megváltoztatta az emberi kapcsolatokat, kultúránkat, életmódunkat. Lévai Péter szerint ugyanakkor az évtizedekkel ezelőtt elért eredmények után most új megoldásokra, új lehetőségek felkutatására lenne szükség a kísérletek eredményeként.

     A felfedező kutatások kulcsszerepet játszanak Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózatának tevékenységében. Pálinkás József koncepciójának megfelelően a kutatás-fejlesztésre szánt támogatás mintegy 25 százaléka jutna a jövőben felfedező kutatásokra. A tudományos eredmények több mint nyolcvan százalékát a Magyar Tudományos Akadémia megújuló kutatóhálózata és hat magyar egyetem produkálja. Az Akadémia elnöke szerint ezért erre a bázisra kell építeni. Ezt az intézményrendszert kell felszerelni, folyamatosan megújítani és a legkiemelkedőbb tehetségek számára még vonzóbb tudományos műhelyekké tenni. "A tudományban a forrásokat nem egyenletesen elosztani kell, hanem koncentrálni" – ezt ma senki sem vitatja.

Martinek Tamás

     A kutatócsoportok, valamint a kutatók nemzetközi pályázati térben való sikeres helytállásához szükséges kritikus tömegének megjelenését és megerősödését segíti elő a Pálinkás József által 2009-ben elindított Lendület program, amelyben megkerülhetetlen szerepük van a kimagasló teljesítményű kutatóknak. Idén immár három – önálló kutatói pályát kezdő, sikeres önálló kutatói pályát folytató, illetve kiemelkedően sikeres vezető kutatói pályát folytató – kategóriában pályázhatnak a kiválóságok. A külföldön is modellértékűnek tekintett programra ez évben rendelkezésre álló 1 250 millió forintból körülbelül 25-30 új kutatócsoport indítható. A Lendület jó példája a kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyéneken keresztül történő kutatásfinanszírozási rendszernek. „A felfedező kutatások nélkül hosszabb távon elképzelhetetlen a tudomány fejlődése. Aki nem tulajdonít ennek kellő jelentőséget, az egy idő után kénytelen lesz azzal szembesülni, hogy kezdenek fogyatkozni a továbblépéshez szükséges elgondolások, technológiák, műszerek vagy anyagok" – figyelmeztet Martinek Tamás vegyész. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének docense a Lendület program keretében olyan programozható, mesterséges láncszerkezetű molekulák létrehozásán dolgozik, amelyek új megközelítést jelenthetnek a gyógyszerkutatásban. Mint elmondta, szűkebb szakterületén az elmúlt évtized közepén kezdtek szaporodni az intő jelek, miszerint a közgazdasági szemlélet eluralkodása, a kizárólag a termékek eladhatóságára koncentráló stratégia megbosszulhatja magát. A felfedező kutatáshoz a pénzen kívül még két dolog szükséges: egy jó ötlet és némi idő. „Körülbelül öt év alatt derülhet ki, mennyire életképes a kíváncsiság által hajtott, új irányokat, új megközelítéseket kereső kutatás; hogy érdemes-e még mélyebbre ásni bizonyos témákban" – véli Martinek Tamás. Példaként említette, hogy az általa is kutatott, mesterséges aminosavak felhasználásával létrehozott, önszerveződő molekulákat, a foldamereket 1996-ban írták le először. Az azóta eltelt időszakban folytatott kutatások ugyan másfél évtizedig tartottak, de megerősítették a jelentőségüket. "Előfordulhat, hogy egy kutatócsoport egy problémának csupán egyetlen részével képes foglalkozni, eredményei mégis más kutatók munkájának fontos építőköveivé válnak. Ha pedig az eredmények elérnek egy bizonyos kritikus tömeget, akkor arra már a gyógyszercégek is felfigyelnek" – vázolta a felfedező kutatásoktól az emberi életminőséget is befolyásoló termékek létrejöttéig tartó út állomásait a kutató.