Az idén harmadszor meghirdetett Lendület programban az idegsejteket, az emlékezést vagy a bőrbetegségek kezelési módjait kutató orvos, a fertőző betegségek leküzdésére törekvő virológus, a sérült génállomány javításán munkálkodó biológus, a biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségeit vizsgáló ökológus, a cukorbetegség okait kutató gyermekgyógyász, az Alzheimer kór kezeléséhez hozzájáruló vegyész mellett biokémikus, fizikus, nyelvész, őslénykutató, anatómus található a 16 nyertes kiválóság között.

A Lendület program
eredményhirdetéséről szóló film megtekintéséhez kattintson ide.

Az MTA a leendő kutatócsoport-vezetőktől aktív kutatói és kutatásvezetési munkát vár a következő 10-15 évben. A Lendület program keretében az alábbi nemzetközileg is versenyképes, iskolateremtő kutatócsoport-vezetőket várja haza külföldről és/vagy biztosítja a lehetőséget és támogatást célkitűzéseik megvalósítására Magyarországon.

 Akadémiai kutatóintézetekbe pályázó nyertesek

Makara Judit harminchét éves kutatóorvos az idegsejtek információ-feldolgozását tanulmányozza. Érdeklődésének középpontjában a dendritek, vagyis az idegsejtek azon nyúlványai állnak, amelyek a más sejtektől érkező információt fogadják az úgynevezett szinaptikus kapcsolatokon keresztül. Makara Judit a Ph.D. fokozat megszerzése után először az idén Agy-díjjal kitüntetett Freund Tamás akadémikus laboratóriumához csatlakozott, majd 2006-tól a dendritek kutatásának egyik vezető tudósa, Jeffrey Magee laboratóriumában folytatta munkáját az Egyesült Államokban, a Janelia Farm Research Campuson, a Howard Hughes Medical Institute-ban. Innen tér most haza a Freund Tamás által vezetett MTA KOKI-ba.  Az utóbbi évek kutatásai bizonyították, hogy a dendritek aktívan részt vesznek a szinaptikus információ feldolgozásában,  összetett szinaptikus aktivitásmintázatok beérkezését képesek érzékelni és jelezni a sejt többi részének. Makara Judit kutatócsoportjával a dendritek szerepét vizsgálja majd az idegsejthálózatok működésében és az emlékezésben.  ─ A Lendület program segít megoldani a menni, vagy maradni dilemmáját ─ fogalmazott az eredményhirdetést az Egyesült Államokból internetes kapcsolat révén figyelemmel követő kutató. A családjával hazaköltöző Makara Judit szakmailag magas színvonalon tudja Magyarországon hasznosítani a tengerentúl megtanult módszereket és szemléletmódot, emellett a gyermekeinek is biztosítani tudja a valódi kapcsolatot a család itthon élő tagjaival.

                                A képre kattintva az animáció megtekinthető.

Szüts Dávid harminchét éves molekuláris biológus a St. George's University of Londonban, a brit fővárosban végzett oktatói és kutatói tevékenységét cseréli fel az MTA SZBK Enzimológiai Intézetében elnyert kutatócsoport-vezetői posztért. Szűts Dávid a sérült génállomány javítását és másolását elősegítő, sejten belüli folyamatok vizsgálatával, illetve a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének modellezésével foglalkozik. A szervezet sejtjeinek génállományát folyamatosan károsító hatások érik. Ezek egy része környezeti hatás, például ultraibolya sugárzás, dohányfüst, más részük a sejt normális működéséből adódik. Ezért gyakran sérült DNS-szakaszok nehezítik az osztódásra készülő sejtekben a DNS másolásának, az úgynevezett replikációjának folyamatát. A részleges DNS replikáció általában a sejt halálához vezet, ezért a törzsfejlődés során több olyan fehérjemechanizmus is kialakult, amely lehetővé teszi a másolás folytatódását. A lendületes kutató csoportjával a sérült DNS-ek sejten belüli replikációját vizsgálja, megpróbálja azonosítani a másolásban részt vevő fehérjéket, és megérteni ezek működését. ─ A Lendület olyan kutatói hátteret teremt, amely a nemzetközi tudományos színtéren is versenyképes ─ hangsúlyozta az érettségi óta Angliában élő kutató. Szűts Dávid reményét fejezte ki, hogy eredményeivel viszonozni tudja majd a megelőlegezett bizalmat.

 

Báldi András negyvenöt éves ökológus a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzésével és gyakorlati hasznosításával kapcsolatos kutatásait folytatja a Lendület Program keretében. Az MTA - Magyar Természettudományi Múzeum Állatökológiai Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója, az MTA doktora a szántóföldi kezelés, a legeltetés és az ugaroltatás hatását vizsgálja a biodiverzitásra. Báldi András a hazai mezőgazdasági területek európai összefüggéseire is figyelő kutatásaival rávilágított a magyar agrárvidék természeti értékeire. Az ökológus mutatta ki, hogy alföldi pusztáink egyedi élővilágának fennmaradásához elengedhetetlen a tradicionális legeltető gazdálkodás. A legeltetés elmaradása, és a gyepek intenzívebb kihasználása egyaránt a jellegzetes pusztai faj együttesek eltűnéséhez vezet. A kutató a természetvédelmi biológia nemzetközileg ismert alakja, a tudományág hazai megteremtője, kiemelkedő tudományos, közéleti és iskolateremtő tevékenységet végez. ─ Nem csupán lendületet, hanem ─ a madarászok között használatos fordulattal─ szárnyalást jelent az új kutatások számára a program ─ mondta az eredményhirdetésen Báldi András, aki örömét fejezte ki, hogy fiatal Ph.D. hallgatókat is bevonhat kutatásaiba.

Domokos Péter negyvenegy éves fizikus fő kutatási területe a kvantumoptika és a statisztikus fizika. Az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézete tudományos tanácsadójának célja a mikroszkópikus és a makroszkópikus testek közötti, az úgynevezett mezoszkópikus mérettartományban található objektumokból felépülő, de még a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskedő hibrid rendszerek kutatása. Ezek a kísérleti úton is létrehozható rendszerek új távlatokat nyitnak az anyagtudomány számára, és általuk elérhetővé válik a kvantumelmélet még nyitott kérdésének, a mérés problematikájának vizsgálata. Az MTA doktorának kutatásai alapvető előrelépést jelenthetnek a jövő mikro- és nanotechnológiájában, Az MTA doktorának kutatásai alapvető előrelépést jelenthetnek a jövő mikró- és nanotechnológiájában, hiszen lehetővé tehetik az elemi objektumokból építhető egyre nagyobb és bonyolultabb rendszerek tervezett alakítását a kvantummechanikában rejlő lehetőségek kihasználására. ─ Most érezzük először azt, hogy Magyarországon is valódi verseny folyik a kutatókért és ez megsokszorozza bennünk a lendületet.

 A képre kattintva az animáció megtekinthető.

Kovács Tamás György negyvenöt éves fizikus a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Fizikai Intézetének professzora, elméleti részecskefizikával, ezen belül az elemi részecskék és a közöttük fellépő alapvető kölcsönhatásokkal foglalkozik. Az MTA doktora a Lendület Program keretében az Akadémia Atommagkutató Intézetében folytatja kutatásait. Kovács Tamás György az elmúlt években főleg a protont és a neutront is felépítő, úgynevezett kvarkok közötti erős kölcsönhatást vizsgálta. Az ezzel kapcsolatos, általánosan elfogadott elmélet, a kvantumszíndinamika már négy évtizedes múltra tekint vissza, ám még így is számos kérdés maradt megválaszolatlan ezen a tudományterületen.  A kutatást nehezíti, hogy a szűkebb értelemben vett fizikai problémákra csak bonyolult, a világ legnagyobb számításigényű matematikai feladatainak megoldása szükséges. Elméleti részecskefizikusok körében az a felfogás uralkodik, hogy az tud pontosabban számolni, akinek a leginkább szemléletes képe van a kvarkokból felépülő, összetett rendszerekről. Kovács Tamás György ezeket a számítástechnikai fejlesztésekre, valamint a tudományos kutatások módszertanára is nagy hatást gyakorló elméleti problémákat vizsgálja a Lendület Program keretében. ─ Az a lehetőség, amely szerint a kutató szabadon dönti el, hogy melyik akadémiai intézményben kívánja folytatni tudományos munkáját, figyelemre méltó és modellértékű tudományfinanszírozási forma ─ méltatta a pályázat egyik előnyét a fizikus. A kutató szerint a program szellemiségét követő lépések nyomán csökkenhetne a magyar felsőoktatásban tapasztalható szétaprózódottság.

Surányi Balázs harminchat éves nyelvész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az Utrechti Egyetemen tudományszakának egyik legkiválóbb európai doktori programját végezte el, majd itthon folytatta kutatásait. Szűkebb szakterülete a mondattan; az empirikus elemzés mellett foglalkoztatják nyelvelméleti kérdések is. A kutatásainak keretéül szolgáló, alapvetően összehasonlító jellegű generatív nyelvelmélet természetéből adódóan munkájában számos különböző nyelv adataira épít, különösen az angol és mindenekelőtt a magyar nyelv mondattani jelenségeit elemzi. Szakcikkeit tudomány­területének nemzetközi folyóirataiban és legnagyobb presztízsű nemzetközi kiadóinak köteteiben publikálja, körülbelül hetven előadást tartott nemzetközi konferenciákon és tudományos műhelyekben. A fiatal kutató az MTA Nyelvtudományi Intézetében a mondattan és más központi nyelvi alrendszerek együttműködését vizsgálja majd. Az akadémiai doktori értekezésének védése előtt álló Surányi Balázs jelenleg egy általa vezetett, a magyar munkatársak mellett németországi, hollandiai és amerikai kutatókat is foglalkoztató csoportos kutatás záró munkálatain dolgozik, és a Cambridge University Press számára szerkeszt könyvet. ─ A két-három évre szóló pályázatok helyett már középtávú tervezésre is nyújt lehetőséget a Lendület ─ fogalmazott Surányi Balázs, aki szerint az akadémiai intézet kiszámítható környezetet biztosít kutatásaihoz.

Bányai Krisztián harmincöt éves virológus az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A kutató az ember és a különböző állatfajok fertőző betegségeivel foglalkozik majd a Lendület Program keretében. Bányai Krisztián a kórokozó vírusok és mikroorganizmusok sokféleségére irányuló felméréseket végez, az újonnan leírt mikrobák kóroki szerepét tisztázó vizsgálatokat folytat, és a tervei között szerepel egyes betegségek kialakításában szerepet játszó kórokozók azonosítása is. A fiatal virológus eredményei hozzájárulhatnak új diagnosztikai módszerek kifejlesztéséhez, hosszú távon utat nyithatnak a megfelelő kezelési lehetőségek és megelőzési stratégiák tervezése és alkalmazása előtt. ─ Óriási bizalmat előlegeztek meg nekünk a pályázat elbírálói azzal, hogy új kutatási témák megvalósítására kaptunk lehetőséget ─ mondta a munkatársai nevében is szóló Bányai Krisztián. A kutató hangsúlyozta, hogy sok munka áll előttük, de mindent megtesznek terveik sikeres megvalósításért.

Egyetemekre pályázó nyertesek

Reglődi Dóra negyvenkét éves kutatóorvos, anatómus kutatásainak középpontjában a sejtvédelem áll. A Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetében dolgozó kutató egy fehérjét, a szervezetben is nagy mennyiségben előforduló PACAP-ot tanulmányozza az általa kialakított csoport tagjaival. Az MTA doktora korábban másfél évet töltött el abban az amerikai kutatólaboratóriumban, ahol ezt a fehérjét először izolálták. A PACAP vizsgálata azért is fontos, mert ez a fehérje erőteljesen csökkenti a szöveti károsodást olyan gyakori, sok embert érintő betegségekben, mint például a stroke, a Parkinson kór, illetve a retina károsodása. Reglődi Dóra tudományos munkássága mellett oktat is. Tanít Pécsett, és vendégprofesszorként ad elő anatómiát, valamint neuroanatómiát Dominikán, az amerikai Ross University School of Medicine Anatómiai Intézetében. A kutató mindezek mellett részt vett a Lullmann-Histologie című német nyelvű szövettan tankönyv magyarra fordításában is. ─ Eddigi teljesítményem elismerésének tartom sikeres pályázatomat, de eredményeim mögött nem csak én, hanem más kutatók is ott vannak ─ fogalmazott a csapatmunka jelentőségét hangsúlyozva Reglődi Dóra. A kutatóorvos szerint a Lendület program kiterjesztése az egyetemekre azt is jelenti, hogy a hallgatókat hatékonyabban tudják bevonni a tudományos munkába.

Bíró Tamás negyvenhárom éves kutatóorvos célja az élettani folyamatok sejtszintű megismerése. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Élettani Intézetének docense, a Sejt- és Molekuláris Élettani Laboratórium vezetője főként az emberi bőr sejtjeivel foglalkozik. Kutatásaiban arra keresi a választ, hogy milyen szerepe van a „belső kannabisz rendszernek" a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában. Bíró Tamás kutatótársaival elsőként írta le e rendszer meghatározó szerepét a faggyúmirigy és a hajciklus biológiai folyamatainak befolyásolásában. Több növényi kannabisz-származékot is azonosítottak, amelyek hatékonyan gátolják a faggyúmirigy sejtek kóros zsírtermelését. A gyógyszer- és a kozmetikai ipar szereplőinek is élénk érdeklődését felkeltő kutatási eredményeik olyan nagy gyakoriságú bőrbetegségek kezelésével kecsegtetnek, mint például a pattanásos bőrbetegség, az akné és az atópiás ekcéma. ─ Fontos támogatás, de nagy felelősséget is jelentő teher ─ méltatta a Lendület programot a kutató. Bíró Tamás reményét fejezte ki, hogy minél több fiatalt tud bevonni tudományos munkájába, és akár az ő csoportjából kerülhet majd ki a következő évek egyik Lendület programjának nyertese.

Zaránd Gergely negyvenkét éves fizikus a berlini Freie Universität és a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetének tanára. Egyik fő érdeklődési területe a mikroelektronika fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú parányi áramkörök vizsgálata. A kutató az erősen kölcsönható mezoszkópikus kvantum rendszerek, azaz miniatürizált áramkörök tanulmányozásakor egy volt diákjával közösen egy azóta kísérletekben is megfigyelt kvantum állapotot jósolt meg. Nevéhez kötődik több eljárás kidolgozása és fizikai jelenségek felfedezése. Zaránd Gergely pályázati témájában megjelölt célja az egzotikus kvantum állapotok dinamikájának, vagyis időbeli fejlődésének elméleti vizsgálata, ami a mai fizika egyik kiemelt területe. Az MTA doktora a Budapesti Műszaki Egyetemen a részecskefizikában használatos kvantum térelméleti módszerek segítségével tanulmányozza majd a nem egyensúlyi dinamikát, vizsgálja új kvantum fázisok dinamikáját, illetve módszertani fejlesztéseket végez. ─ A Lendület azt a kiszámítható biztonságot nyújtja, amit korábban hiányoltunk ─ fogalmazott a feleségével közösen négy gyermeket nevelő fizikus. Zaránd Gergely szerint a programban részt vevőkkel szemben nagyok az elvárások, de  társaival mindent megtesznek ambiciózus céljaik megvalósításáért.

 A képre kattintva az animáció megtekinthető.

Derényi Imre negyvenéves fizikus, egy új, nemzetközileg is meghatározó tudományággal, a biológiai fizikával foglalkozik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetében. Az MTA doktorának egyik fő érdeklődési területe a molekuláris motorfehérjék működése. Ezek a parányi gépezetek felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért, a sejteken belüli molekuláris szintű szállítási folyamatoktól kezdve, a sejtosztódáson keresztül, egészen az izmok összehúzódásáig. A molekuláris motorfehérjék minél pontosabb megismerésének nemcsak orvosbiológiai, hanem technológiai jelentősége van. Derényi Imre kutatásainak középpontjában az egyik legismertebb kétfejű motorfehérje, a kinezin áll. A kutató és munkatársai egy olyan kinetikai modellt alkottak, amely hitelesen mutatja meg e fehérje kísérletekben tapasztalt összetett viselkedését. A fizikus vizsgálatainak másik fontos területe a lipid membránok szerkezete és dinamikája. Az élő sejteket változó, gyakran bonyolult topológiájú és számos kölcsönhatásban résztvevő lipid membránok határolják. A lipid membránok valamint a motorfehérjék megismerése a szervezet normális működésére derít fényt, ami létfontosságú új gyógyszercélpontok felfedezéséhez. ─ Most először van lehetőségem arra, hogy hosszabb távon is együtt dolgozó kutatók stabil csoportját alakítsam ki ─ emelte ki Derényi Imre, hozzátéve, hogy csapatában külföldről hazatérő szakember is lesz.

Geiszt Miklós negyvenkét éves kutatóorvos tudományos érdeklődésének középpontjában a reaktív oxigén származékok képződése és hatása áll. A reaktív oxigén származékok (ROS) olyan vegyületek, amelyek oxigén molekulából épülnek fel és hatékonyan lépnek kölcsönhatásba az élő szervezetet alkotó molekulákkal. Régóta ismert, hogy a ROS termelése életfontosságú a kórokozókkal folytatott küzdelemben. Az élő szervezetekben zajló szabályozott, célzott ROS termelés elsősorban egy enzim, a NADPH-oxidáz (Nox) működéséhez köthető. Geiszt Miklós kutatásai során már azonosította a Nox enzimek korábban ismeretlen formáit és funkcióit. Ezen eredmények kulcsszerepet játszottak jelenleg is zajló gyógyszerfejlesztések elindításában. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének docense a Lendület Program keretében olyan fehérjék kutatására összpontosít, amelyek az úgynevezett peroxidáz enzimek családjába tartoznak. A peroxidáz enzimeknek jelentős mértékben járulnak hozzá a hidrogén peroxid élő szervezetekben kialakuló hatásaihoz. Az ötéves kutatási program célja a peroxidazin (PXDN), valamint peroxidazin-szerű fehérje (PXDNL) működésének megismerése, ami szintén a gyógyszerfejlesztés területén hozhat áttörést. ─ Korábban csak emlegettük, hogy milyen jó is lenne egy ilyen program ─ idézte fel emlékeit Geiszt Miklós, aki szerint most adott a lehetőség új kutatások elindításához és munkatársak toborozásához. Az orvos meggyőződése, hogy a Lendület már rövid távon is jelentősen erősíti a magyar tudomány nemzetközi versenyképességét.

 A képre kattintva az animáció megtekinthető.

Fekete Andrea harminchat éves gyermekgyógyász a világszerte súlyos gondokat okozó népegészségügyi probléma, a cukorbetegség okait és gyógyításának eddig nem ismert lehetőségeit vizsgálja. Az MTA-SE Gyermekgyógyászati és Nefrológiai kutatócsoportjában dolgozó orvos új hatásmechanizmusokat és gyógyszer-támadáspontokat kutat a diabétesz miatt krónikus veseelégtelenséghez vezető kórállapotok kezeléséhez. A cukorbetegség az egyéni kockázaton túl súlyos gazdasági terhet ró az egyes országokra, ám a szövődmények kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert, így a célzott kezelés és megelőzés is várat magára. Fekete Andrea kutatásai e területeken jelenthetnek előrelépést. ─ Áttörés, így minősítette a Lendületet a fiatal, kétgyermekes orvos. A kutató szerint a program megerősítést jelent az itthon dolgozóknak, hogy álmaik Magyarországon is megvalósíthatók.

 A képre kattintva az animáció megtekinthető.

Ősi Attila harmincegy éves paleontológus és kutatócsoportja az iharkúti dinoszaurusz lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja a Lendület Program révén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A fiatal kutató nevét annak a nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz fajnak a felfedezése tette széles körben ismertté, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tagjaként bukkant bakonyi ásatásai közepette. A már több mint egy évtizede folyó munka nemzetközi érdeklődést váltott ki, Ősi Attila a Nature magazinban publikálta azt a tudományos cikket, amely Európa gerinces ősállatföldrajzával kapcsolatos ismereteik újragondolására késztette az őslénytannal foglalkozó kutatókat. A rangos folyóirat hasábjain utoljára harminchat éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából. A fiatal paleontológus felfedezésének jelentősége az akkori rudabányai emberős leleteiéhez mérhető. ─ A Lendület hosszú távra jelent lehetőséget a nyolcvanöt millió évvel ezelőtti világ jobb megismeréséhez és a kutatási eredmények elterjesztéséhez a nemzetközi tudományos életben  ─ jelentette ki  Ősi Attila. A paleontológus szerint a Lendület egyetemekre történő kiterjesztésével a hallgatókat is hatékonyabban lehet bevonni az elméleti és a terepmunkába.

 A képre kattintva az animáció megtekinthető.

Martinek Tamás harmincnyolc éves vegyész és csoportja kutatásai az Alzheimer kór és egyes daganatok felismeréséhez, illetve gyógyításához vihetnek közelebb. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének docense a mesterséges önrendeződő polimereket, az úgynevezett foldamereket vizsgálja. A kutató társaival közösen máris figyelemre méltó eredményeket ért el: olyan új, a biomolekulákat utánzó rendszereket hozott létre, amelyek elősegíthetik a modern hatóanyagok előállítását. A gyógyszerkutatással foglalkozó tudósok számára jelenleg a protein-protein és a protein-szénhidrát kölcsönhatások befolyásolása az egyik legnagyobb kihívás. A Martinek Tamás kutatásainak középpontjában álló foldamereket a gyakorlatban leginkább e területen használhatják a jövőben, mert ezek szerkezete programozható és nagy felszínnel képesek kötődni például a fehérjékhez. ─ Érdemes versenyezni, érdemes küzdeni ─ vonta meg sikeres pályázata első mérlegét Martinek Tamás. A kutató elmondta, hogy a támogatásnak rajta kívül egy fiatal munkatársa is örül, hiszen biztos külföldi álláslehetőséget utasított vissza a szegedi munka reményében. Kislányai pedig azért boldogok, mert a Lendület végéig biztosan nem kell elbúcsúzniuk osztálytársaiktól, barátaiktól.

 

Kovács Mihály harminchat éves biokémikus tudományos érdeklődésének középpontjában a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimek állnak. A kutató 2002-től 2005-ig az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérése után az ELTE Biokémiai Tanszékén alapított kutatócsoportot. A Lendület Program keretében Kovács Mihály és társai arra törekszenek, hogy feltárják az összefüggést az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, energetikai hatékonysága, illetve a makroszkópikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok között. A motorenzimek kutatása egyes betegségek kialakulási mechanizmusainak megértéséhez, illetve különleges gátlószerek tervezéséhez vezethet el. Egy másik alkalmazás, hogy e motor-mechanizmusok ismeretében olyan nanomotorok állíthatók elő, amelyek csipek, nanokapcsolók gyártására és más nanocélokra hasznosíthatók. ─ Régi álmom, két fő kutatási témám összekapcsolása valósulhat meg a Lendület segítségével ─ fogalmazott az eredményhirdetésen Kovács Mihály. A kutató kiemelte, hisz abban, hogy a magyar tudományos élet jövőjéhez járulnak hozzá a programban részt vevők, akik a külföldön elsajátított módszereket és szemléletmódot itthon folytatott munkájukban is kamatoztatják.