A könyvek az ókortól kezdve óriási szerepet játszanak a kultúra terjesztésében és továbbörökítésében. Könyvek nélkül egyetlen országnak sem lehet eredményes a tudományos élete - hangsúlyozta Maróth Miklós, az MTA alelnöke az Akadémiai Kiadó Nívódíjainak átadásakor. A kitüntetést tizenkét szerző, illetve folyóirat-szerkesztő vehette át idén.

- Az Akadémiai Kiadó fontos szerepet tölt be a tudomány eredményeinek ismertté tételében - méltatta a 182 éves múltra visszatekintő könyvkiadót Maróth Miklós, hozzátéve: a nyomtatott kiadványok mindenhová eljutnak, és akár évszázadokon, évezredeken át fennmaradnak.

Papp Zoltán, a kiadó Tudományos, Műszaki és Orvosi Szerkesztőségének igazgatója arra emlékeztetett, hogy a vállalat gondozásában megjelenő kiadványok között 150 éves múltra visszatekintő folyóiratot is találunk, és a 22 Magyarországon megjelenő legrangosabb folyóiratból tizenhármat az Akadémiai Kiadó ad ki. Rámutatott arra is: az újabb és újabb sorozatok, folyóiratok megjelenését felvállaló vállalat tavaly bekapcsolódott a tudományos konferenciák szervezésébe is.

Az Akadémiai Kiadó Nívódíját vehette át Flórián Mária, az MTA doktora, „A nép követte a szabást" Folyamatok a magyar paraszti öltözködés alakulásában című kötet szerzője. Flórián Máriát a néprajztudomány elsősorban a viselet, a háziipar, a népi építészet kutatójaként, az etnográfia történeti forrásainak feltárójaként tartja számon. Könyvében a magyar paraszti öltözködés történeti problematikájával foglalkozik, azt az európai folyamatokba illeszti be.

Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának ajánlása alapján Tőzsér János vehette át a Nívódíjat, Metafizika című könyvéért, amelyből kiderül, mit gondolnak a mai filozófusok azokról a nagy metafizikai kérdésekről, amelyek Arisztotelészt, Aquinói Szent Tamást, Descartes-ot és másokat foglalkoztatták. Tőzsér János képet ad arról, mit is jelent ma „filozofálni".

Nívódíjat vehetett át Szendrei B. Mária, a Periodica Mathematica Hungarica főszerkesztője. Szendrei B. Mária a matematikai tudományok doktora, a szegedi Bolyai Intézet egyetemi tanára. 2007 óta főszerkesztője az 1971-ben alapított Periodica Mathematica Hungarica című folyóiratnak. A lap angol, német és francia nyelven közöl eredeti tanulmányokat az elméleti és alkalmazott matematika bármely területéről, beleértve a nyitott kérdések bemutatását is.

Ugyancsak kiérdemelte a díjat az 1951 óta megjelenő Agrokémia és Talajtan című folyóirat, amely a talajtan, az agrokémia, a talajmikrobiológia és az agroökológia szakterületeken közöl lektorált, eredeti tudományos közleményeket magyar nyelven, eleget téve ezzel a magyar szaknyelv ápolásának. Szemle- és vitarovata a tudományterület egy-egy aktuális kérdéséről nyújt áttekintést, közöl elemzést. Négyévenként a Nemzetközi Talajtani Unió (IUSS) kongresszusaira készülő angol nyelvű szám a szakterület magyar kutatási eredményeit foglalja össze.

A díjazottak között található a másfél százados múltra visszatekintő Orvosi Hetilap, amely a Markusovszky Lajos Alapítvány lektorált tudományos folyóirata, a Magyar Kulturális Örökség része. A folyóirat célja a magyar orvostudomány kutatás-fejlesztési eredményeinek közlése, a magyar orvostudomány kapcsolatrendszerének erősítése, az orvostudományi munkák elméleti és módszertani megalapozásához való hozzájárulás. Szakforrásként szolgál a családorvosok, a kórházak, klinikák, tudományos intézetek, valamint a közegészségügyi dolgozók számára. A mostani nívódíj egyben tisztelgés Fehér János professzor úr, az Orvosi Hetilap kiváló főszerkesztőjének emléke előtt.

A Kémiai Tudományok Osztályának ajánlása alapján Nívódíjat vehetett át Turányi Tamás, az MTA doktora, a Reakciómechanizmusok vizsgálata című könyvéért. Mai felfogásunk szerint egy kémiai átalakulást három szinten vizsgálhatunk. Turányi Tamás könyve e három közül a középső szinttel, a kinetikával, azaz az átalakulások sebességének mérésével, majd az eredmények matematikai diszkussziójával foglalkozik. A könyvben felvonultatott, rendkívül bonyolult és igényes matematika a téma néhány alapvető, a kutató kémikus és az ipari felhasználó, vagy a klímát vizsgáló vegyész számára lényeges vonatkozását tárja fel.

Beck Mihály akadémikus, a Humor a tudományban című könyvéért részesült az elismerésben. A humor tudományáról sok mű született már, ám a tudomány humoráról most jelent meg első ízben átfogó munka. Beck Mihály könyvéből kiderül, hogy a tudomány nagyon is emberi dolog, ahol mindig van min nevetni: ironikus díjakon, humoros koholmányokon, a tudományos elnevezések vicces vonatkozásain, esetleg bolondos vagy képtelen találmányokon, szabadalmakon.

Ugyancsak díjat vehetett át Lengyel Imre, a Regionális gazdaságfejlesztés című kötet szerzője. Lengyel Imre az MTA doktora, egyetemi tanár, regionális gazdasági szakértő, csaknem 200 tudományos közlemény szerzője, köztük széles körben használt tankönyveké. Regionális gazdaságfejlesztés című munkája a rész és az egész dimenzióit teszi érthetővé. A szerző átfogó szintézist ad napjaink regionális versenyképességének elméleti alapjairól, gyakorlati megoldásairól, a területi-társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését szolgáló globális és állami felelősségről.

Mészáros Ernő akadémikus, a Környezettudományi lexikon szerkesztéséért vehette át az Akadémiai Kiadó Nívódíját. A Környezettudományi lexikon a környezettudomány legfontosabb fogalmait mutatja be, és megközelítési módja ritkaságnak számít. A közérthető, de mégis tudományos alapossággal megírt lexikon az emberi hatásokkal, a földi környezet működésével, az ember és környezete kapcsolatával foglalkozik. E kitűnő munkát az Akadémiai Kiadó saját díjazottjának is tekinti.

Az Akadémiai kézikönyvek sorozatában megjelent Fizika című kötet főszerkesztője, Holics László is Nívódíjat vehetett át. A könyv igazi alapmű, az érettségire, felvételire készülő középiskolások, a felsőoktatásban fizikát hallgatók, illetve tanáraik, oktatóik kipróbált segédeszköze. Sikerének titka a legváltozatosabb olvasói rétegek igényeihez szabott, letisztult tárgyalásmódja, áttekinthető, arányos szerkezete és bőséges ábraanyaga.

Az MTA Elnöki keret Nívódíját Pál József az Akadémia doktora, a Dante. Szó, szimbólum, realizmus a középkorban című könyv szerzője érdemelte ki. Pál József a magyarországi Dante-kutatás első számú szakembere. Legújabb munkája a könyvtárnyi magyar és nemzetközi Dante-szakirodalom mellett is újat hoz: bemutatja a középkori gondolkodásmód és mentalitás sajátosságait, például a szimbólumalkotást, a „teológiai realizmus" működését, valamint a zene és a képzőművészet szerepét a Divina commediában, amely azután így összművészeti alkotásként jelenik meg.

Az Akadémiai Kiadó által odaítélt Nívódíjat Magay Tamás, az Angol-magyar és a magyar angol kéziszótár készítője vehette át. Magay Tamás neve az anglisztikában összefonódott a szótárszerkesztéssel, szótárírással. Munkájának középpontjában évtizedek óta az angol-magyar, illetve magyar-angol lexikográfia feladatai és problémái állnak. Immár csaknem 50 szótárt szerkesztett, amelyek együttes oldalszáma több mint 30 000 oldalt tesznek ki. A vadonatúj szóanyaggal rendelkező szótárakban a gyors használatot elősegítő, látványos tipográfiai megoldások emelik ki a szócikkek legfontosabb alkotórészeit. A szótárak újdonsága, hogy nyelvi tanácsok segítik, és egyben ösztönzik a tanulókat a helyes szóhasználatra.

-et-