A kutatókra kivételes szerep hárul – elismerés a környezetvédelemben használható tudományos eredményekért | MTA

A kutatókra kivételes szerep hárul – elismerés a környezetvédelemben használható tudományos eredményekért

A tudomány eszközeivel elősegíteni a helyi és a globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, a környezetbarát technológiák kifejlesztését és alkalmazását – ezt a célt támogatja az MTA a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal. Az elismerést idén három, eredményeivel a fajgazdagság megőrzéséhez, a globális klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, valamint a legelésnek a gyepek biológiai sokféleségére gyakorolt hatásai megértéséhez hozzájáruló kutató vehette át.

2018. június 11.

„Természeti környezetünk állapotának megóvásáért nagyon sokat kell tenni. Szemléletváltásra, nagyobb odafigyelésre, felelős magatartásra van szükség. A maga módján sokat tehet a környezetért az átlagember is, de az a szerep, amely a természeti értékek megóvásának feladatában ránk, kutatókra hárul, egészen kivételes” – mondta az idei díjazottakat köszöntő beszédében Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. Az akadémikus kiemelte: a tudomány révén folyamatosan bővül ismeretanyagunk. Ez, valamint a kutatók által kidolgozott, egyre tökéletesedő módszerek és eljárások egyaránt jelentős mértékben járulnak hozzá a környezet védelmének érdekében folytatott globális méretű erőfeszítések eredményességéhez. „A tudományos közösségeknek sok egyéb teendőjük mellett az is feladatuk, hogy felhívják a figyelmet a problémákra, és próbálják támogatni azokat, akik a megoldásukon dolgoznak” – mondta Barnabás Beáta.

Tóth Edina, Barnabás Beáta főtitkárhelyettes, Szabó Zsuzsanna, valamint Egri Ádám az akadémiai díjátadáson
(A képre kattintva galéria nyílik)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ilyen támogatást, a kutatói társadalom elismerését jelenti a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj. A Magyar Tudományos Akadémia – a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriuma javaslata alapján – a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva, a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére létrehozott Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjban részesíti az alábbi kutatókat.

Az élő környezettudomány – botanika és zoológia – témakörben:

Egri Ádámot, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet tudományos segédmunkatársát a „Módszerek folyami és pataklakó kérészek antropogén eredetű, optikai alapon működő ökológiai csapdáinak kiküszöbölésére” című pályamunkájáért, amelynek alapját 2 db elsőszerzős, egy-egy rangos külföldi folyóiratban, a Journal of Insect Behaviorben és a Royal Society Open Science-ben angol nyelven megjelent tanulmány képezi. Egri Ádám kutatásaiban kiemelt fontosságúak a természetvédelmi célok, az általa tanulmányozott élőlények viselkedésén és ökológiai csapdáinak leírásán túl megoldási javaslatokat is tesz az érintett fajok megóvásának érdekében. Elsősorban rovarok vizuális ökológiájával foglalkozik, különös tekintettel a vízirovarok fénypolarizáció-érzékelésére. Pályamunkájában a dán kérész és a védett dunavirág példáján mutatja be, hogy miként segíthető elő a kérészfajok populációinak védelme azon antropogén behatásokkal szemben, amelyek gyakran a kérészek tömeges pusztulásához vezetnek. Kutatásait nemrégiben nagy sikerrel mutatta be A dunavirág mentőakció című, hazai és nemzetközi fesztiválokon is díjnyertes természetfilmben.

Az élettelen környezettudomány témakörben:

Szabó Zsuzsannát, az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának posztdoktorát a „Potenciális CO2 geológiai tároló fedőkőzeteinek mért és modellezett geokémiai folyamatai CO2-telített sósvizes közegben” című pályamunkájáért, amely elsőszerzős publikációként a tudományterület egyik vezető Q1-es folyóiratában, az International Journal of Greenhouse Gas Controlban jelent meg 2016-ban. A pályamű a szén-dioxid geológiai tárolása témakörében született, ami egy fontos átmeneti technológia a globális klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Mivel a szén-dioxid elnyeletése az üvegházhatás mérséklésének egyik fontos eszköze, a pályázat környezetvédelmi szempontból nagyon időszerű. A publikáció nemzetközi, norvég együttműködésben valósult meg. Szabó Zsuzsanna szerepe a bemutatott munka minden fázisára kiterjedt, jelen volt a vizsgált fedőkőzetminták magraktárból történő begyűjtésekor, amelyekből 3 db-ot Norvégiába vitt. Ott elvégezte a minták előkészítését, jelentős szerepet vállalt a laboratóriumi kísérletek elvégzésében, majd a minták további műszeres vizsgálatában. A geokémiai modellezés döntő részét is ő végezte a norvég együttműködő fél segítségével.

Az élő környezettdumány – közösségi ökológia – témakörben:

Tóth Edinát, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársát „A legelő állat típusa sokkal fontosabb, mint a legelési intenzitás: hagyományos szarvasmarha- és juhlegeltetés rövid füvű sztyepp vegetációban” című pályamunkájáért, amely a szakma egyik rangos folyóiratában, a Land Degradation and Developmentben 2016-ban megjelent elsőszerzős publikáción alapul. Tóth Edina munkájának kiemelt jelentősége van a konzervációs és restaurációs ökológiai kutatásokban, egyrészt a választott téma időszerűségének, másrészt a kapott eredmények gyakorlati hasznosíthatóságának köszönhetően. Ma a vonatkozó kutatásoknak új, népszerű irányvonalát képviselik a növényi tulajdonság- és jellegalapú vizsgálatok, amelyek segítik a legelés hatására bekövetkező növényzeti változások háttérmechanizmusainak, így közvetve a gyepek biológiai sokféleségére gyakorolt hatásainak megértését. A téma eddigi publikációi szinte kivétel nélkül a legelési intenzitás fontosságát hangsúlyozták a gyepek kezelésének tervezése során, ezért újszerűek Tóth Edina kutatási eredményei, miszerint a legelő állat helyes megválasztása lenne a fontosabb. Publikációjának újító eredményei miatt a közleményre eső SCI-hivatkozásainak száma a szakterület felső 5%-ába esik.