Patócs Attila mta.hu

Kutatási téma

A hormonrendszert érintő daganatos megbetegedések genetikai háttere

Patócs Attila a hormonrendszert érintő, örökletes daganatos betegségeket vizsgálja. E daganatok kialakulásához egy hibás gén vezet, ám a kórképekben megfigyelhető változatosság arra mutat, hogy a betegségek kialakulásában eddig nem azonosított genetikai tényezők is szerepet játszanak. A kutatás célja, hogy rendelkezésre álló hatalmas adathalmazt feldolgozva a szakemberek eddig nem ismert markereket azonosítsanak, ami később pontosabb diagnózis és prognózis felállítását teszi lehetővé.

Befogadó intézet

Semmelweis Egyetem

A kutatócsoport működési időszaka

2013–2018.

A kutatócsoport tagjai

Grolmusz Vince Kornél (PhD hallgató); Koncz Klára (PhD hallgató); Nagy Zsolt (PhD hallgató); Lendvai Nikoletta (2013 őszétől); Butz Henriett, PhD, posztdoktor kutató (2014-től)

Interjú a kutatóval

Az interjú 2013. augusztus 12-én jelent meg az mta.hu-n.

A hormonrendszert érintő, örökletes daganatos megbetegedések genetikai hátterét vizsgálja a Lendület program keretében Patócs Attila orvos, a Semmelweis Egyetem docense. A tudós célja, hogy kutatócsoportjával eddig ismeretlen daganatképződési folyamatokat tárjon fel, ami biztosabb diagnózis és prognózis felállítását teszi lehetővé.

"A daganatok kialakulásához genetikai rendellenességek vezetnek. Ám még az egy családon belül, egy-egy hibás génre visszavezethető örökletes kórképeknél is megfigyelhető változatosság. Ez arra utal, hogy a betegség kialakulásában mind ez ideig nem azonosított genetikai tényezők is szerepet játszanak" – foglalta össze az mta.hu-nak kutatási területe lényegét Patócs Attila. A kutató csoportjával az MTA Lendület pályázat támogatásával a hormonrendszert érintő daganatos megbetegedésekről rendelkezésre álló hatalmas adathalmazt kívánja feldolgozni, ami eddig ismeretlen kóros molekuláris folyamatok és markerek azonosításához vezethet.

Együtt gondolkodni

"A Lendület segítségével olyan technológiai fejlesztések válhatnak elérhetővé, amelyek segítségével a különböző, úgynevezett nagy áteresztőképességű módszerekkel kapott vizsgálatok eredményeit egyszerre tudjuk elemezni. Ehhez elsősorban nagy kapacitású számítógépek, bioinformatikai algoritmusok szükségesek" – ismertette Patócs Attila a kutatások technikai hátterét. Mint elmondta, a Lendület pályázaton elnyert támogatásnak köszönhetően a kutatócsoport saját bioinformatikai platformot, illetve az adatok vizsgálatához szükséges laboratóriumot egyaránt kialakíthat. A Semmelweis Egyetem befogadó intézményként laboratóriumhelyiség biztosításával támogatja az önálló kutatócsoport munkáját, továbbá fedezi egy szakasszisztens munkatárs és két PhD-hallgató alkalmazásának a költségeit. A tervek szerint a csoport tagjai – Grolmusz Vince Kornél, Koncz Klára, Nagy Zsolt – külső szakértőkkel (többek között az MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport szakembereivel) is együtt dolgoznak majd, Lendvai Nikolett és Butz Henriett pedig Kanadából, illetve az Egyesült Államokból visszatérve kapcsolódik be a munkába. A csoportvezető maga is több évet töltött ösztöndíjas kutatóként külföldön, és ezt az időszakot pályája egyik meghatározó szakaszának tartja. „Az Egyesült Állomokban, a világ egyik vezető onkogenetikai laboratóriumában tapasztaltam meg igazán, mit jelent teljesen önállóan végigvinni egy projektet. Nagyon gyakran ültünk össze »együtt gondolkodni«, amiben az egyetemi hallgatótól a szakasszisztenseken át a kutatókig és a laboratóriumot vezető professzorig mindenki részt vett. Ezekből a nagyon komoly megbeszélésekből lehetett a legtöbbet tanulni. A saját kutatócsoportomban is ezt a fajta együtt gondolkodást kívánom meghonosítani, és ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy egy-egy ilyen megbeszélésen más csoportokban dolgozó kollégákat is szívesen látunk majd" – fogalmazott.

Multidiszciplináris kutatás

Patócs Attila orvosi diplomája mellett orvosbiológiai mérnöki képesítést is szerzett. Véleménye szerint mérnöki ismeretei nagymértékben hozzájárultak az eredményeihez: "Mérnöki képzettségem az orvosbiológiai gondolkodás mellett főként a kísérlettervezésben, a feladatok pontos meghatározásában és a mérések sikeres kivitelezésben játszott szerepet. A kitartás szintén a mérnöki munka alapfeltétele, arra pedig nagy szükség van egy-egy bonyolultabb vizsgálat elvégzésekor. A multidiszciplináris kutatás, amilyet mi is folytatunk, véleményem szerint eredményesebb lehet, ha különböző szakterületek képviselői dolgoznak együtt: a csoport nagy erőssége, hogy a klinikus kollégák mellett molekuláris biológus, statisztikus egyaránt részt vesz a munkában."

Bevonni a fiatalokat

A tudós a Lendület program fő erényét a folyamatos, kiszámítható támogatásban és az ösztönző, ingergazdag környezetben látja. Úgy véli, a támogatás elszántságot és kitartást követel a kutatócsoportok vezetőitől, egyben pozitív példát nyújt a fiatal kutatóknak, akik később követik vagy kiegészítik a csoport munkáját. "A Lendület program, azon belül a fiatalabbaknak meghirdetett kategória pont azt a hiányt tölti be, ami ahhoz szükséges, hogy egy posztdoktor kutató végérvényesen a kutatásnak szentelje az életét, kialakítsa a saját kutatócsoportját, értékrendjét, és sok fiatal pályakezdőt gyűjtsön maga köré. A precíz munka iránti vágyat azokban a kollégákban kell elkezdenünk felépíteni, akik egyetemi tanulmányaik alatt kapcsolódnak be a kutatásba. Ezért mi vagyunk a felelősek. Amennyiben jól dolgozunk, megfelelően használjuk fel a támogatást, olyan fiatal szakembereket tudunk elindítani a pályán, akik eredményesen fogják folytatni a velünk megkezdett munkát. A Lendület programnak ebben az összefüggésben is óriási szerepe lehet" – értékelte a pályázat távlati jelentőségét Patócs Attila.