A Lendület program

Pálffy Géza Lendület-ösztöndíjas kutató

Pálffy Géza mta.hu

Kutatási téma

A magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 16-19. századi históriája.

A magyar történettudomány egyik legjelentősebb adósságát kívánja pótolni a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 16-19. századi históriájának forrásokra építő, szisztematikus feltárásával Pálffy Géza. A történész, aki az MTA BTK Történettudományi Intézetében alakít önálló kutatócsoportot, azt reméli, hogy eredményeikkel hozzájárulhatnak a magyar állami és nemzeti szimbólumok történetének gazdagításához, valamint a nemzeti identitás erősítéséhez

A téma sokrétűségéből adódóan a kutatás kifejezetten interdiszciplináris jellegű, ezért feltárását is egy sokszínű csoport végzi majd a vezető szándéka szerint a neves humanista, Rotterdami Erasmus respublica litteraria-ja szellemében. Ennek a nyitott, szellemi pezsgést biztosító kutatói közösségnek a vezetővel együtt 14 belső tagja lesz, akik jelenleg elsősorban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában, a Magyar Nemzeti Galériában, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgoznak. A következő esztendőkben a Magyarországon fellelhető források mellett osztrák, szlovák, spanyol és olasz levéltárakban, archívumokban is kutatnak majd.

A kutatók a dokumentumok mellett kiemelt figyelmet fordítanak a tárgyi emlékek felkutatására is: feltáró munkájukkal számottevően szeretnék megalapozni egy a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016-ban - az utolsó magyar királykoronázás 100. jubileumára - szervezendő koronázás-kiállítást.

A Lendület program keretében végzett munkájuk eredményeként a kutatók hat önálló kiadvány megjelentetését tervezik. Ezek között szerepel magyar és angol nyelvű tanulmánykötet a koronázások és a Szent Korona históriájáról. Elkészítik a híres 17. századi koronaőr, Révay Péter 1659-ben megjelent bővített koronatörténetének latin-magyar kritikai kiadását és modern magyar fordítását. A hazai és külföldi levéltári alapkutatások eredményeként külön adatbázist és dokumentum-gyűjteményt állítanak össze az újkori magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona történetéről. A csoport művészettörténész tagjai saját kutatásaik eredményeként egy képekkel gazdagon ellátott kötetet szerkesztenek a magyar uralkodókoronázások és Szent Korona ikonográfiájáról, a két numizmatikus szakember pedig egy magyar-angol kétnyelvű pénztörténeti katalógust jelentet meg a koronázások alkalmából készült érmekről és az azok során a nép közé szórt zsetonokról.

Befogadó intézet

MTA BTK Történettudományi Intézet

A kutatócsoport működési időszaka

2012–2017.

A kutatócsoport tagjai

Ifj. Bertényi Iván - történész (PhD, ELTE BTK); Bicskei Éva - művészettörténész (PhD, MTA BTK MI); Buzási Enikő - művészettörténész (kandidátus, MNG); Gödölle Mátyás - művészettörténész (MNM); Kerny Terézia - művészettörténész (PhD, MTA BTK MI); Kiss Erika - művészettörténész (PhD, MNM); Zuzana Ludiková - művészettörténész (PhD-jelölt, SNG Bratislava); Martí Tibor - történész (PhD-jelölt MTA BTK TTI); Mikó Árpád - művészettörténész (MTA doktora-jelölt, MNG); Monostori Tibor - történész (PhD-jelölt ELTE BTK);
Soltész Ferenc Gábor
- numizmatikus (Budapest); Tóth Csaba - történész-numizmatikus (PhD, MNM); Tóth Gergely - történész-latin filológus (PhD, MTA BTK TTI)

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. augusztus 24-én jelent meg az mta.hu-n.

A magyar történettudomány egyik legsúlyosabb adósságát kívánja pótolni a magyar uralkodó-koronázások és a Szent Korona 16-19. századi históriájának forrásokra építő, szisztematikus feltárásával Pálffy Géza. A történész, aki az MTA BTK Történettudományi Intézetében alakított önálló kutatócsoportot, azt reméli, hogy eredményeikkel hozzájárulhatnak a magyar állami és nemzeti szimbólumok történetének gazdagításához, valamint a nemzeti identitás erősítéséhez.

"A Szent Korona iránti érdeklődés nem csupán a szakma, hanem a szélesebb közvélemény részéről is töretlen. Ezért e nemzeti ereklyénkkel foglalkozó kutatók úgymond könnyű helyzetben vannak. Fontos azonban, hogy legfőbb nemzeti kincsünk gazdag és kalandos történetét – a gyakran felbukkanó áltudományos elképzelésekkel szemben – forrásokkal alátámasztott, megalapozott újdonságokkal gazdagítsuk" – foglalta össze a Lendület program keretében felálló interdiszciplináris csoport lehetőségeit és feladatait Pálffy Géza. A történész olyan kiváló elődök munkáját folytatja, mint például Bartoniek Emma és Bertényi Iván. A korábban megjelent monográfiák szerzői azonban a korona és a koronázások középkori, azaz a mohácsi csata előtti történetét vizsgálták elsősorban. Az 1526 és 1916 közötti időszakra vonatkozóan nem végeztek rendszerezett levéltári és múzeumi feltáró munkát. A témával azonban a szlovák Štefan Holčík is foglalkozott. A pozsonyi koronázásokról (1563-1830) szóló műve a szlovák mellett magyarul és németül, sőt lengyelül is megjelent. "Így abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy a nemzetközi (világnyelveken író és olvasó) tudományosság az újkori magyar uralkodókoronázások kapcsán nem magyar tudósok, hanem mindenekelőtt egy – egyébként nagyra becsült – szlovák kolléga általában német nyelvű munkáját idézi" – hangsúlyozta Pálffy Géza. A kutató szerint ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell, ezért munkáját a hazai társadalomtudományok közös feladatának, sőt egyfajta magyar nemzeti ügynek is tartja. Mint mondta: a Lendület ehhez szinte egyedülálló lehetőséget kínál.

Dinamizmus, megújulás, együttműködés

A téma sokrétűségéből adódóan a kutatás kifejezetten interdiszciplináris jellegű, ezért feltárását is egy sokszínű csoport végzi majd, a vezető szándéka szerint a neves humanista, Rotterdami Erasmus respublica litteraria-ja szellemében. Ennek a nyitott, tudományos pezsgést biztosító kutatói közösségnek Pálffy Gézával együtt 14 belső tagja lesz, akik jelenleg főként az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában, a Magyar Nemzeti Galériában, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgoznak. A Lendület program megvalósításában ifj. Bertényi Iván történész (PhD, ELTE BTK), Bicskei Éva művészettörténész (PhD, MTA BTK MI), Buzási Enikő művészettörténész (kandidátus, MNG), Gödölle Mátyás művészettörténész (MNM), Kerny Terézia művészettörténész (PhD, MTA BTK MI), Kiss Erika művészettörténész (PhD, MNM), Zuzana Ludiková művészettörténész (PhD-jelölt, SNG Bratislava), Martí Tibor történész (PhD-jelölt MTA BTK TTI), Mikó Árpád művészettörténész (MTA doktora-jelölt, MNG), Monostori Tibor történész (PhD-jelölt ELTE BTK), Soltész Ferenc Gábor numizmatikus (Budapest), Tóth Csaba történész-numizmatikus (PhD, MNM), Tóth Gergely történész-latin filológus (PhD, MTA BTK TTI) vesz részt. Rajtuk kívül adott kutatási feladatokra felkért külső tagok is segítik a munkát. Pálffy Géza a legfontosabb magyarországi szellemi műhelyek munkatársai mellett számít osztrák, német, cseh, holland, lengyel és szlovák kollégák, illetve romániai és szlovákiai magyar kutatók együttműködésére is. "A sokszínű és ugyanakkor egyedi jellegű kutatócsoport nemcsak az akadémiai kutatóintézetek és egyetemi kutatócsoportok dinamikus megújítását teheti lehetővé, hanem akár a nyugati, akár a határon túli magyar kollégákkal való együttműködés elmélyítését is" – fogalmazott a történész. A következő esztendőkben a Magyarországon fellelhető források mellett osztrák, szlovák, spanyol és olasz levéltárakban, archívumokban is vizsgálódnak majd. "Számos esetben nem a források hiánya, hanem inkább bősége és sokrétűsége fogja nehezíteni a feldolgozást" – említett egy, a történettudományban általában ritkán jelentkező problémát a csoport vezetője. Szerinte ennek egyik oka, hogy a nagy elődök közül többen még az Osztrák-Magyar Monarchia bukása előtt kezdték meg munkájukat, ezt követően viszont a Habsburg-királykoronázások vizsgálata nem tartozott a kedvelt kutatási irányzatok közé, 1948 után pedig szinte tabunak számított.

Kiállítások és könyvek

A kutatók a dokumentumok mellett kiemelt figyelmet fordítanak a tárgyi emlékek felkutatására is: feltáró munkájukkal szeretnének megalapozni egy a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016-ban - az utolsó magyar királykoronázás 100. jubileumára - szervezendő koronázás-kiállítást. A Szent Korona kutatócsoport vezetője már be is számolt az első eredményről. Gondos restaurálást követően Fraknó várában (ma Forchtenstein, Ausztria), az Esterházy család gyűjteményében néhány hete állították ki az általa felfedezett és azonosított legkorábbi, (1618-ból származó) magyar koronázási országzászlót.

A Lendület program keretében végzett munkájuk eredményeként a kutatók hat önálló kiadvány megjelentetését tervezik. Ezek között szerepel magyar és angol nyelvű tanulmánykötet a koronázások és a Szent Korona históriájáról. Elkészítik a híres 17. századi koronaőr, Révay Péter 1659-ben megjelent bővített koronatörténetének latin-magyar kritikai kiadását és modern magyar fordítását. A hazai és külföldi levéltári alapkutatások eredményeként külön adatbázist és dokumentum-gyűjteményt állítanak össze az újkori magyar uralkodó-koronázások és a Szent Korona történetéről. A csoport művészettörténész tagjai saját kutatásaik eredményeként egy képekkel gazdagon ellátott kötetet szerkesztenek a magyar uralkodó-koronázások és a Szent Korona ikonográfiájáról, a két numizmatikus szakember pedig egy magyar-angol kétnyelvű pénztörténeti katalógust jelentet meg a koronázások alkalmából készült érmekről és az azok során a nép közé szórt zsetonokról.

"Irigylésre méltó műhelymunka-légkör"

A kutatócsoportot befogadó MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetét méltatva az 1994 szeptembere óta ott dolgozó Pálffy Géza így fogalmaz: az intézményben mindig irigylésre méltó műhelymunka-légkör uralkodott. "Nálunk ugyanis nincs olyan nyelv, amelyen valaki forrásszinten ne olvasna, nincs olyan megoldandó történeti dilemma, amelyet valamelyik kollégával érdemi módon meg ne tudnánk vitatni, azaz itt mindenki abban érdekelt, hogy a másik tudományos sikerét akár ismeretlen forrásadatokkal, akár ötletekkel vagy új kérdésekkel előmozdítsa. Mint mondta, őszintén reméli, hogy a Lendület révén ez a műhelymunka, ez a szellemiség – legalább a koronázások és a Szent Korona újkori kutatásának területén – a teljes magyar történetírásra kiterjedhet.