MTA menüpontok
- A Magyar Tudományos Akadémiáról Az MTA tagjai Az MTA doktorai Közgyűlési képviselők Köztestületi tagok Az MTA felépítése MTMT – Magyar Tudományos Művek Tára Akadémiai szabályozások Közérdekű adatok » Díjak, kitüntetések Nemzetközi kapcsolatok MTA Könyvtár és Információs Központ Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Művészeti Gyűjtemény Rendezvényszolgálat Akadémiai Klub Egyesület Írjon az MTA-nak
A tudománydiplomácia hírei
-
Szaúdi érdeklődés kétoldalú kutatási együttműködés iránt
Fél éven belül immár a második magas rangú szaúdi delegáció folytatott tárgyalásokat a Magyar Tudományos Akadémián. Pálinkás József elnök a rijádi King Abdullah City for Nuclear and Renewable Energy (KA-CARE) elnöke, Hashim A. Yamani vezette delegáció eredményes őszi látogatása után ezúttal a tudományos és oktatási együttműködés lehetőségeit tekintette át Khalid Mohammed Al Ankary felsőoktatásért felelős miniszterrel.
Lendület Fiatal Kutatói Program
Az Akadémia elnöke 2009. január 14-én hirdette meg első alkalommal a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára létrehozott Lendület programot. A program kivételes hazai és nemzetközi sikerét, dinamizmusát a teremtő tudós kiválóság, a körültekintően kialakított, kiszámítható támogatást biztosító modell és a jól követhető és mérhető eredményesség adja. A sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítására, a tehetség-utánpótlás biztosítására, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítésére, illetve az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességének növelésére elindított programot negyedik alkalommal hirdették meg 2011 decemberében.
Ismerje meg a lendületes kutatókat!
A program célja
A Lendület program célja az akadémiai intézmények és egyetemi keretek között működő kutatócsoportok dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A pályázati modell hazai és nemzetközi jelentősége és sikere nemzetközi mércével is meghatározó és példamutató. A Pálinkás József által indított program hozzájárul a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorításához, a tehetség-utánpótlás biztosításához, bővíti a kiválóságok előrelépési lehetőségeit, és növeli az akadémiai kutatóintézet-hálózat, illetve az egyetemek versenyképességét.
Az MTA 2009. január 14-én hirdette meg első alkalommal a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára létrehozott Lendület programot. Jelenleg 28 kiemelkedő fiatal tudós folytat nemzetközileg is versenyképes kutatást összesen 1 100 millió forintos támogatással. 2009-ben a program elindításakor öt, 2010-ben hét és 2011-ben már 16 új kutatócsoport kezdte meg működését Magyarországon, 2012. július 1-jétől pedig 37 kutatócsoport létesül.
A 2013-as pályázati felhívás tájékoztató jelleggel itt olvasható.
A Lendület pályázatra jelentkezők számának alakulása, 2009–2012
Ismerje meg a "lendületes" kutatókat!
vissza az oldal tetejére
Barta Zoltán szakterülete a viselkedésökológia. A Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az állatok társas viselkedésének és életmenet-evolúciójának szakértőjeként szerzett hírnevet. A Lendület program egyedülálló lehetőséget biztosít szerinte az egyedi különbségek – személyiség, belső állapot vagy társadalmi státusz – állati közösségekre gyakorolt hatásának tanulmányozására. Reméli, hogy a debreceni csoport kutatásaival az emberi társadalom alapműködésének teljesebb megértéséhez és jobbításához is hozzájárulhat.További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Gyuranecz Miklós kutató-állatorvos eddigi munkája során a vad- és haszonállatokat veszélyeztető, de az embert is megfertőzni képes, úgynevezett zoonótikus baktériumokkal foglalkozott. E kórokozók kutatása speciális laborhátteret igényel. A Lendület program segítségével az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetében szeretne olyan feltételeket teremteni, amelyek lehetővé teszik a kórokozók felderítését, valamint diagnosztikájuk és gyógykezelési lehetőségeik fejlesztését.
Hettyey Attila biológus arra keresi a választ, hogy az állatok hozzáigazítják-e kémiai védekezésüket a ragadozók, a versenytársak, illetve a kórokozók jelenlétéhez. A kémiai védekezés szabályozása a kevéssé ismert területek közé tartozik. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében felálló kutatócsoport Ausztriából hazatérő vezetője szerint vizsgálataik nemcsak az evolúciós és környezetvédelmi kutatások szempontjából lesznek jelentősek, de mezőgazdasági és gyógyászati alkalmazásokon keresztül gazdasági hasznot is hajthatnak.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Pál Csaba biológus az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában azt vizsgálja, miként válnak a különböző gyógyszerekkel, antibiotikumokkal szemben ellenállóvá egyes kórokozó baktériumok. A Lendület program keretében csoportja több tudományág módszertanát ötvözve keresi a gyógyszeripar számára komoly kihívást jelentő folyamat okait és lelassításának lehetőségét, ami kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a meglévő gyógyszerek hosszú távon hatékonyak maradhassanak.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Tusnády Gábor biológus az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében a biológiailag rendkívül fontos, ugyanakkor nagyon nehezen tanulmányozható membránfehérjék szerkezetét kívánja újfajta kísérletes és bioinformatikai módszerekkel feltárni. Az energiatermelő folyamatokban, a fotoszintézisben valamint a sejtek közötti anyag- és információáramlásban is fontos transzmembránfehérjék jobb megismerése új lehetőségeket nyithat a gyógyszertervezésben.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Dalos Anna zenetörténész egy 20. és 21. századi magyar zenei archívum megteremtésére kapott lehetőséget a Lendület keretében. Az MTA BTK Zenetudományi Intézetében csoportjával közösen a korszakkal kapcsolatos források sokaságát kívánja összegyűjteni, szerzői kéziratokat éppúgy, mint hangzó felvételeket, írásműveket, illetve az oral history dokumentumait. Tervezett gyűjtései nem csupán a komolyzene, azon belül a kortárs zene területét érintik, hanem Magyarországon elsőként - egyenrangú kutatási témának tekintik a szórakoztató zenét, valamint a zenei interpretációs gyakorlatot is.További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Pálffy Géza történész az általa vezetett interdiszciplináris Lendület-kutatócsoporttal az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében a magyar tudományosság óriási adósságát, a magyar koronázás és a Szent Korona 1526 és 1916 közötti históriáját kívánja feltárni. Azt reméli, hogy eredményeikkel döntő mértékben hozzájárulnak a magyar állami és nemzeti szimbólumok történetének gazdagításához, valamint a nemzeti identitás erősítéséhez
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Tusor Péter történész a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját vizsgálja a középkortól 1918-ig. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen felálló csoportjától azt várja, hogy a korábbi hatalmi központok: Róma és Bécs forrásőrző helyein végzendő politika-, diplomácia-, egyház- és művelődéstörténeti esetvizsgálatok támpontul szolgálhatnak a távlatos politikai gondolkodás számára. Bízik benne, hogy kutatásaik növelik a magyar történelemtudomány nemzetközi kooperációs lehetőségeit.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Bajnok Zoltán elméleti fizikus a kvantumtérelmélet kutatója. A négy alapvető kölcsönhatást – erős, gyenge, elektromágneses, gravitációs – és az anyagi világot felépítő elemi részecskék közös elméletét vizsgálja. Az MTA doktorának célja egy olyan csoport létrehozása az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetében, amely a különböző tudományterületeket összekapcsolva kerülhet közelebb a természet titkainak megértéséhez.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Frei Zsolt asztrofizikus az általános relativitáselmélet igazolásának szempontjából fontos gravitációs hullámokat kutatja. Ezek nem csak az elméletet igazolnák, rendszeres észlelésük új lehetőséget nyitna az asztrofizikában az univerzum tanulmányozására. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója csoportjával továbbra is szeretne részt venni az amerikai Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory munkájában, és közreműködni a nemzetközi extragalaktikus megfigyelésekben.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Horváth Róbert biofizikus a bioszenzorok fejlesztésének lehetőségeit kutatja. Ezeknek az orvosi diagnosztikát alapjaiban megváltoztató eszközöknek a révén a költséges és hosszadalmas laboratóriumi vizsgálatok helyett egyetlen csepp emberi vérből is lehetővé válik a rákos elváltozások korai és gyors felismerése. Horváth Róbert az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében hozza létre csoportját, amelynek eredményeit a gyógyszerkutatás és a biotechnológia különböző területein alkalmazhatják.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Katz Sándor fizikus számára a Lendület a folytonosságot jelenti. Néhány éve megalakult kutatócsoportja új munkatársakkal kiegészülve a már megkezdett munkát folytathatja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Céljuk, hogy pontosan megismerjék a protonok, a neutronok és a kvark-gluon plazma közti átmenet jellemzőit. Eredményeik hozzájárulhatnak a világ legalapvetőbb törvényeinek megértéséhez. A számításokhoz használt speciális számítógépes infrastruktúra pedig a tudomány más területein is hasznosítható.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Kukovecz Ákos a nanotechnológia kutatója. A Lendület program keretében a Szegedi Tudományegyetemen a fluidumok (gázok és folyadékok) és a nanorészecskékből álló mezo-, illetve makropórusos hálózatok kölcsönhatását szeretné minél jobban megismerni. Eredményeivel előmozdíthatja a nagy teljesítőképességű analitikai szenzorok fejlesztését, kutatócsoportját pedig – tudatos műszerparképítő tevékenységét is folytatva – szeretné nemzetközileg is elismert, önálló nanotechnológiai műhellyé fejleszteni.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Legeza Örs elméleti fizikus a kvantumfizikai rendszereket tanulmányozza, vagyis azokat a szisztémákat, amelyek esetében a klasszikus fizika törvényei a kis méretek miatt nem alkalmazhatók. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetébe Svájcból tér haza. Olyan, a kvantummechanika alaptörvényeire épülő új matematikai algoritmusok kifejlesztése a célja, amelyek lehetővé teszik a korábbiaknál jóval komplexebb rendszerek vizsgálatát. Mindez elvezethet a kvantumszámítógép vagy a programozható molekulák létrehozásához.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Orbán Gergő fizikus az Egyesült Királyságban kutatott mostanáig. Vizsgálatai a kognitív tudomány, az idegtudomány és a gépi intelligencia határterületeit érintik. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetében az idegrendszer jellemzőit kutatja a gépi intelligencia segítségével. A matematikai eszközök a kognitív tudományt annak megértésében segítik, milyen számítások mennek végbe az idegrendszerben, az idegtudományban pedig azt segítenek formalizálni, hogy az idegsejtek miként járulnak ezekhez hozzá.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Takács Gábor elméleti fizikus az úgynevezett erősen korrelált kvantumrendszerek kutatója. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tudományos tanácsadója a Lendület keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytathatja munkáját. Háromdimenziós világunk egyes anyagainak alacsony dimenziós modellekkel való leírásától és megértésétől azt reméli, hogy újfajta, akár forradalmi technológiák kialakulásához vezethet. Mivel a kvantumtérelmélet egyben az alapvető részecskék és kölcsönhatásuk modellezésének is eszköze, a jobb megértéséből adódó eredmények önmagukban is hasznosíthatók lehetnek.
Kern Zoltán a klímaváltozás kutatója. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földtani és Geokémiai Intézetébe a svájci Bernből hazatérő tudós egyik célja új módszerek meghonosítása a paleoklimatológia területén. Az éghajlatváltozás kérdése és hatása a Kárpát-medencére napjaink egyik legizgalmasabb tudományos témája, amelyet jelentős társadalmi érdeklődés övez. Kern Zoltán bízik benne, hogy eredményeik a társadalmi/gazdasági döntéshozatalban is hasznosulnak majd.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Pál András asztrofizikus csoportjával a rovarok összetett szeméhez hasonló, mintegy húsz egyedi kis távcsőből álló, mozaikszerű műszert épít a kiválósági program keretében. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete ezzel olyan teljeségbolt-kamerával gazdagodik, amellyel egy adott helyről az ég bármilyen változása azonnal rögzítő digitális formában, s aminek köszönhetően a világ legnagyobb égboltfelmérő programjaiban is fontos partnerek lehetnek.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Takács Károly szociológus a Corvinus Egyetemen megkezdett kutatásait az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban folytatja. Újszerű programjában a negatív társas kapcsolatok, például az utálat és a relációs agresszió dinamikáját vizsgálja. Társaival közösen egyebek mellett történeti adatokat gyűjtenek a Rákosi-korszak politikai hálózatairól, elméleti modelleket dolgoznak ki és a gyakorlatban próbálják megvizsgálni a negatív társas kapcsolatok eredetét és az együttműködésre, teljesítményre, kohézióra és etnikai integrációra kifejtett hatását. 
Tasnádi Attila szakterülete a matematikai közgazdaságtan. A Budapesti Corvinus Egyetemen az információ közgazdaságtanának eszköztárát használva és továbbfejlesztve csoportjával elsősorban az állam hatékonyabb piaci szerepvállalása, az egyes piacokon megfigyelhető folyamatosan romló termékminőség és a korrupció kérdéseit vizsgálja. Céljuk a piaci szereplők összejátszását, valamint a megtévesztő magatartást gátló mechanizmusok révén a társadalmi jólét növelése.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Deák Andrea vegyész kutatásainak középpontjában újszerű tulajdonsággal rendelkező egyedülálló anyagok előállítása áll. Az itthoni munkáját az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetében folytató kutató a Lendület pályázaton elnyert támogatást eddigi eredményei elismerésének, egyúttal nagy felelősségnek is tartja. Azt reméli, hogy a csoportjával kidolgozott módszerek közelebb vihetnek a rák, az AIDS és a malária ellen hatékony új gyógyszerek kifejlesztésében.
Fuxreiter Mónika biokémikus azt vizsgálja, hogy a fehérjék szerkezeti sokfélesége milyen biológiai következményekkel jár – elsősorban betegségek kialakulása szempontjából. A Lendület program keretében a Debreceni Egyetemen állítja fel kutatócsoportját. Fő célja a rendezetlen fehérjekomplexek szerepének megismerése és gyógyszercélpontként történő alkalmazásuk. A Lendület lehetőséget ad szerinte egy teljesen új koncepció kidolgozásához, amely nemcsak szemléletformáló, hanem a gyógyszerkutatás-fejlesztés számára is hasznos lesz.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Guttmann András kémikus kutatásai a rák elleni eredményes küzdelemhez járulhatnak hozzá. Az immár negyed évszázada külföldön kutató, az Egyesült Államokból a Pannon Egyetemre hazatérő professzor terve a Lendület program támogatásával egy hazai transzlációs glikomika iskola megalapítása. Ennek célja elsősorban a sejtfelszíni cukorszerkezetek minden részletre kiterjedő vizsgálata, amely közelebb viheti a kutatókat a rák diagnosztikájának és terápiájának tökéletesítéséhez.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Novák Zoltán kémikus az eddig ismert, úgynevezett katalitikus eljárások kiváltását lehetővé tévő módszereket keres. Célja az új, C-H aktiváláson alapuló hatékony szerves kémiai módszerek kifejlesztése, megértése és szintetikus alkalmazhatóságuk vizsgálata. Reményei szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen felálló csoportjával együtt hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos kémiai átalakítások egyszerűbben, kevesebb energia felhasználásával és környezetbarát úton is megvalósíthatóvá válhassanak.
Abért Miklós matematikus kutatásainak középpontjában a csoportelmélet áll. A Lendület program keretében az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a csoportok struktúráját vizsgálja, eszközként használva a gráfkonvergencia nemrég született elméletét, illetve az ergodelméletet. Az interdiszciplináris jellegű kutatási program a matematikai távoli területeit köti össze. A tapasztalatok alapján a kutatók az egyik területen szerzett ismereteket és eszközöket más területeken sikerrel használják.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Molnár Lajos matematikus az Egyesült Államokból tér haza, hogy a Debreceni Egyetemen alakuló kutatócsoportjával a modern matematika egyik igen fontos területe, a funkcionálanalízis problémáit vizsgálja. Ennek keretében választ keresnek többek között arra a kérdésre, hogy különböző struktúrák egyes részeinek hasonlóságából mikor lehet az eredeti nagy struktúrák hasonlóságára következtetni. Eredményeik a funkcionálanalízis alkalmazási területén, például a kvantummechanika matematikai leírásaiban is hasznosak lehetnek.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Benczúr András az MTA SZTAKI kutatója az általa vezetett Informatikai Kutatólaboratórium eddigi eredményeinek elismeréseként értékeli a Lendület pályázaton elért sikerét. A kiválósági program segítségével a nagy hálózatok adatbányászata területén jelentkező óriási méretű információhalmaz feldolgozásából adódó problémákat kívánja tanulmányozni csoportjával. Olyan eredményekre számít, amelyek révén a nagy külföldi cégek technológiabeszállítóiként öregbíthetik a hazai informatikai kutatások hírnevét.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Tapolcai János az internet megbízható működése szempontjából kritikus problémákat vizsgálja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A Lendület keretében gerinchálózatok és hozzáférői hálózatok a jelenleginél sokkal hatékonyabb és átfogóbb védelmi módszereit kutatja és javaslatot tesz a kezelésükre. A több évig teljesen hibamentesen működő internet olyan erős bizalmat építene ki szerinte az emberekben, ami akár a távgyógyászatot is lehetővé tenné.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Chinopoulos Christos az emberi sejt "erőművét", a mitokondriumot szeretné jobban megismerni a Lendület program keretében. A szakmai pályafutása jelentős részét az Egyesült Államokban töltő kutató eddigi legnagyobb lehetőségének nevezte az Akadémia támogatását. A Semmelweis Egyetemen létrehozandó csoportjával olyan új gyógyszercélpontok és terápiás megoldások megtalálásához szeretne közelebb jutni, amelyek számos ma még nem gyógyítható betegségre kínálhatnának megoldást.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Csanády László kutatóorvos egy speciális fehérje szerkezetét és működését tanulmányozza. Ennek a működészavarai okozzák a jelenleg még gyógyíthatatlan cisztikus fibrosis betegséget és a szekréciós hasmenések, például a kolera okozta kiszáradást. A Semmelweis Egyetem kutatója csoportjával a CFTR szerkezetének és működésének jobb megismerésével egyebek mellett a gyógyszerkutatást, illetve a szekréciós hasmenések hatékonyabb terápiáját kívánja elősegíteni.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Hájos Norbert agykutató régi álma megvalósulását várja a Lendület program keretében folytatódó kutatásaitól. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében az érzelmi reakciók mögött meghúzódó idegélettani folyamatokat tanulmányozhatja. Szerinte az új, önálló kutatási irány eredményei segíthetnek megérteni egyes kóros érzelmi reakciók – például a szorongás vagy a pánik – mögött meghúzódó idegélettani folyamatokat, és lehetőséget teremthetnek új gyógyászati megközelítésük kidolgozására.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Homolya László biológus az élettani szempontból fontos, ún. ABC-transzporterek működését kutatja. Ezek hibás működéséhez köthető például a tumorok széles körű drogrezisztenciája. A kutató azt reméli, hogy az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézetében működő csoportja nemcsak a sejtek élettanával és a transzportfolyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez járulhat hozzá, hanem újabb terápiás megközelítések kidolgozásához is lehetőséget teremt.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Józsi Mihály Krisztián immunbiológus a kórokozók elleni védelem szempontjából fontos komplementrendszer fő szabályozófehérjéjét, a H-faktort kutatja. A komplementrendszer működési zavarai számos betegségben, például az időskorban vakságot okozó makuladegeneráció vagy a súlyos veseelégtelenség kialakulásában játszanak szerepet. A Németországból hazatérő kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatja munkáját, amelytől azt várja, hogy új ismereteket szerez egyes betegségek kialakulásáról és gyógyítási lehetőségeiről.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Nagy László kutatóorvos a génekről tehet szert még több ismeretre a Lendület program támogatásával. A Debreceni Egyetemen a legmodernebb módszereket és kísérleti modelleket használva arra keresheti a választ, miként szabályozódik a gének kifejeződése akkor, ha egy adott sejt külső és belső környezete egészséges állapotban, illetve betegségekben megváltozik. Azt reméli, hogy az alapvető biológiai folyamatok mellett a betegségek patomechanizmusát is pontosabban megismerheti.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Nusser Zoltán neurobiológus az agy működését szeretné minél jobban megérteni, mivel véleménye szerint csak akkor lesz esélyünk számos idegrendszert érintő betegségben feltérképezni agyunk celluláris, molekuláris elváltozásait, ha tudjuk, hogy az egészséges agy hogyan működik. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében csoportjával együtt azért dolgozik, hogy az idegrendszert érintő neurodegeneratív és pszichiátriai betegségek gyógyításában előrébb léphessenek.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Pós Zoltán biológus az emberi immunrendszer egy jórészt ismeretlen részét, az egyes szervek védelmére specializálódott, úgynevezett szöveti rezidens T-sejteket vizsgálja a Semmelweis Egyetemen. A rezidens T-sejtek szabályozásának pontosabb megértésének köszönhetően, új, célzott, kevesebb mellékhatással járó immunterápiával könnyebben kezelhetővé válhatna például az 1-es típusú diabétesz a hasnyálmirigyben, illetve a vékony- és vastagbél gyulladásos betegségei vagy a sclerosis multiplex.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Winkler István pszichológus, villamosmérnök az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében folytathatja munkáját. Célja az emberi agy működésének jobb megismerésével a hallásjavító készülékek intelligens funkciónak fejlesztése. Ennek révén a hallókészülékkel élők egy fontos problémáján segíthetnek, mégpedig hogy a felhasználók a mindennapi helyzetekben is ki tudják emelni egy adott beszélő hangját több párhuzamosan folyó beszélgetésből.
További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.
Báldi András ökológus a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzésével és gyakorlati hasznosításával kapcsolatos kutatásait folytatja a Lendület program keretében. Az MTA doktora a természetvédelmi biológia nemzetközileg ismert alakja, a tudományág hazai megteremtője. Január elseje óta az MTA Ökológiai Kutatóközpont megbízott vezetője, a szántóföldi kezelés, a legeltetés és az ugaroltatás hatását vizsgálja a biodiverzitásra.
Tovább
Bányai Krisztián virológus az ember és a különböző állatfajok fertőző betegségeivel foglalkozik. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetében a kórokozó vírusok és mikroorganizmusok sokféleségére irányuló felméréseket végez, az újonnan leírt mikrobák kóroki szerepét tisztázó vizsgálatokat folytat, és a tervezi egyes betegségek kialakításában szerepet játszó kórokozók azonosítását is. Eredményei hozzájárulhatnak új diagnosztikai módszerek kifejlesztéséhez is.
Tovább
Szüts Dávid molekuláris biológus a St. George's University of Londonban, a brit fővárosban végzett oktatói és kutatói tevékenységét cserélte fel az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében elnyert kutatócsoport-vezetői posztért. Szüts Dávid a sérült génállomány javítását és másolását elősegítő, sejten belüli folyamatok vizsgálatával, illetve a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének modellezésével foglalkozik.
Tovább
Derényi Imre fizikus, egy új, nemzetközileg is meghatározó tudományággal, a biológiai fizikával foglalkozik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetében. Az MTA doktorának egyik fő érdeklődési területe a molekuláris motorfehérjék működése. Ezek a parányi gépezetek felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért. A molekuláris motorfehérjék, illetve a Derényi Imre által ugyancsak vizsgált, ún. lipid membránok megismerése létfontosságú új gyógyszercélpontok felfedezéséhez.
Tovább
Domokos Péter fizikus fő kutatási területe a kvantumoptika és a statisztikus fizika. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében a mikroszkópikus és a makroszkópikus testek közötti, az úgynevezett mezoszkópikus mérettartományban található objektumokból felépülő, de még a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskedő hibrid rendszereket vizsgálja. Ezek a kísérleti úton is létrehozható rendszerek új távlatokat nyitnak az anyagtudomány számára.
Tovább
Kovács Tamás György fizikus elméleti részecskefizikával, ezen belül az elemi részecskék és a közöttük fellépő alapvető kölcsönhatásokkal foglalkozik. Az MTA doktora a Lendület keretében az Akadémia Atommagkutató Intézetében a kvarkokból felépülő, összetett rendszereket vizsgálja. Azt reméli, hogy eredményei révén a számítástechnikai fejlesztésekre, valamint a tudományos kutatások módszertanára is nagy hatást gyakorló elméleti problémák megoldásához kerülhet közelebb.
Tovább
Zaránd Gergely fizikus fő érdeklődési területe a mikroelektronika fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú parányi áramkörök vizsgálata. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a részecskefizikában használatos kvantum térelméleti módszerek segítségével tanulmányozza a nem egyensúlyi dinamikát, vizsgálja új kvantum fázisok dinamikáját, illetve módszertani fejlesztéseket végez. Célja az egzotikus kvantum állapotok időbeli fejlődésének elméleti vizsgálata.
Tovább
Ősi Attila paleontológus az iharkúti dinoszaurusz lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja a Lendület program révén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Nevét annak a nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz fajnak a felfedezése tette széles körben ismertté, amelyre az MTA és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tagjaként bukkant bakonyi ásatásai közepette.Tovább
Kovács Mihály biokémikus érdeklődésének középpontjában a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimek állnak. A kutató az ELTE-n alapított csoportjával arra törekszik, hogy feltárják az összefüggést az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, energetikai hatékonysága, illetve a makroszkópikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok között. A motorenzimek kutatása egyes betegségek kialakulásának megértéséhez is elvezethet.Tovább
Martinek Tamás vegyész kutatásai az Alzheimer kór és egyes daganatok felismeréséhez, illetve gyógyításához vihetnek közelebb. A Szegedi Tudományegyetemen a mesterséges önrendeződő polimereket, az úgynevezett foldamereket vizsgálja. A programozható szerkezetű és a fehérjékhez nagy felszínnel kötődni képes foldamerek jobb megismerése a gyógyszerkutatásban jelenthet új megközelítést és előrelépést.
Tovább
Surányi Balázs nyelvész az MTA Nyelvtudományi Intézetében a mondattan és más központi nyelvi alrendszerek együttműködését vizsgálja. Szűkebb szakterülete a mondattan, az empirikus elemzés mellett foglalkoztatják nyelvelméleti kérdések is. A kutatásainak keretéül szolgáló, alapvetően összehasonlító jellegű generatív nyelvelmélet természetéből adódóan munkájában számos különböző nyelv adataira épít, különösen az angol és mindenekelőtt a magyar nyelv mondattani jelenségeit elemzi.Tovább
Bíró Tamás kutatóorvos célja az élettani folyamatok sejtszintű megismerése. A Debreceni Egyetem docense főként az emberi bőr sejtjeivel foglalkozik. Arra keresi a választ, hogy milyen szerepe van a "belső kannabisz rendszernek" a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában. A gyógyszer- és a kozmetikai ipar szereplőinek is élénk érdeklődését felkeltő eredményei olyan gyakori bőrbetegségek kezelésével kecsegtetnek, mint például a pattanásos bőrbetegség, az akné és az atópiás ekcéma.
Tovább
Fekete Andrea gyermekgyógyász a világszerte súlyos gondokat okozó és gazdasági terhet is jelentő népegészségügyi probléma, a cukorbetegség okait és gyógyításának eddig nem ismert lehetőségeit vizsgálja. Az orvos a Semmelweis Egyetemen kutat új hatásmechanizmusokat és gyógyszer-támadáspontokat a diabétesz miatt krónikus veseelégtelenséghez vezető kórállapotok kezeléséhez. Eredményei a megelőzés és a célzott kezelés területén jelenthetnek előrelépést.Tovább
Geiszt Miklós kutatóorvos célja a peroxidáz enzimek családjába tartozó fehérjék működésének jobb megismerése. Ezek az enzimek jelentősen járulnak hozzá a hidrogén peroxid élő szervezetekben kialakuló hatásaihoz. A kutató a Semmelweis Egyetemen alapított csoportjával azt vizsgálja, milyen szerepük van ezeknek a fehérjéknek a májat, a szívet, a tüdőt, illetve a vesét egyaránt veszélyeztető betegség, a fibrózis kialakulásában. Eredményeik a gyógyszerfejlesztés területén hozhatnak áttörést.
Tovább
Makara Judit kutatóorvos az idegsejtek információ-feldolgozását tanulmányozza. Érdeklődésének középpontjában a dendritek, vagyis az idegsejtek azon nyúlványai állnak, amelyek a más sejtektől érkező információt fogadják az úgynevezett szinaptikus kapcsolatokon keresztül. Az Egyesült Államokból tavaly hazatérő kutató az MTA KOKI-ban alakított saját csoportot, ahol magas színvonalon tudja hasznosítani a tengerentúlon megtanult módszereket és szemléletmódot.
Tovább
Reglődi Dóra kutatóorvos, anatómus kutatásainak középpontjában a sejtvédelem áll. A Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetében dolgozó kutató egy fehérjét, a szervezetben is nagy mennyiségben előforduló PACAP-ot tanulmányozza az általa kialakított csoport tagjaival. A PACAP vizsgálata azért is fontos, mert ez a fehérje erőteljesen csökkenti a szöveti károsodást olyan gyakori, sok embert érintő betegségekben, mint például a stroke, a Parkinson kór, illetve a retina károsodása.
Tovább
A fizikus Gali Ádám célja súlyos betegségek, például a rák kifejlődésének nyomon követésére, illetve célzott kezelésére alkalmas nanorészecskék létrehozása. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében új eljárást dolgozott ki a szervezet számára ártalmatlan nanorészecskék előállítására, amellyel rákos elváltozásokat lehet hatékonyan kimutatni. Emellett harmadik generációs napelemek hatékonyságát növelő, újszerű megoldásokat is kutat.Tovább
Galajda Péter fizikus az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Kutatóintézetében alakított csoportjával a bakteriális fertőző betegségek elleni küzdelmet kívánja elősegíteni. A mikroba-, illetve baktériumközösségek biológiai és biofizikai vizsgálatával, a mikro- és nanotechnológia segítségével elkészített mikroszkópikus élőhely, a elemzésével hosszabb távon további biológiai és orvosi kutatásokat ösztönözhet.
Tovább
Soós Tibor vegyész célja a hatékony, gazdaságos de környezetkímélő megoldások megtalálása, a fenntarthatóság szem előtt tartása mellett a jelenleg használt, gyakran mérgező hatású, átmenetifém-katalizátorokat kiváltó katalitikus módszerek kidolgozása. Az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetének kutatója és munkatársai sikerességét jelzi, hogy az általuk leírt katalizátor-fejlesztési elvet a világ egyik legpatinásabb kémiai szaklapja, az Angewandte Chemie kiemelt minősítéssel fogadta el.Tovább
Kóczy Á. László a kooperatív játékelmélet kutatója. Az együttműködésben rejlő konfliktusok vizsgálatával a csődbe ment háztartások, vállalatok, vagy országok problémáinak biztosabb és igazságosabb megoldásához járulhat hozzá. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetében hozta létre csoportját, amely főleg olyan helyzeteket vizsgált, amelyekben az érintettek egyéni érdekeinek sérülése nélkül kell társadalmilag igazságos megoldást találni.Tovább
Stipsicz András matematikus a három- és négydimenziós sokaságok jellemző tulajdonságait vizsgálja az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében megszervezett csoportjával. A matematika klasszikus fejezeteihez is visszanyúlva, a tudományág világszerte nagy érdeklődést kiváltó területével, a legfeljebb négydimenziós terek jellemzőit kutató, úgynevezett alacsony dimenziós topológiával foglalkoznak. Eredményeik a természet- és egyes társadalomtudományok módszertani megújítását ígérik.Tovább
Fekete Csaba orvos az elhízás terápiájának új megközelítéseit keresi az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében. A fiatal kutató a táplálkozást szabályozó neuropeptideket és receptorokat kíván azonosítani. Csoportja első lépésként a jóllakottságot szabályozó idegi folyamatokat kezdte vizsgálni, és sikerült egy olyan új idegpályát leírnia, amelynek szerepe van a jóllakottság érzésének kialakulásában.Tovább
Szakács Gergely kutatóorvos a daganatellenes szerek új generációjának és a személyre szabott terápiát szolgáló új eljárásoknak a kifejlesztésén dolgozik. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében kutató kiválóság módszerének lényege a kezelések során rendre megjelenő rezisztens tumorsejtek szelektív elpusztítása. Sikerességét mutatja, hogy a Starting Grants pályázaton elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) tudományos tanácsának támogatását.
Tovább
Buday László biológus az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatója a sejtek vándorlását vizsgálja az emberek és az emlősállatok szervezetében. A sejtműködést az ún. növekedés faktorok irányítják. Az ezek által használt jelátviteli pályák működési zavara olyan betegségekhez vezethet, mint például a rákos daganatok, vagy a cukorbetegség. Buday László célja eddig ismeretlen jelátviteli pályák felderítése.
Tovább
Papp Balázs biológus kutatásainak középpontjában a gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásai, különösen az antibiotikumok állnak. A fiatal tudós az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetében egy mesterséges intelligencián alapuló, számítógép-vezérelt eljárást dolgozott ki. Ez a robot olyan hatóanyag-kombinációkat keres, amelyek egymás hatását erősítik, így harcolva a baktériumok okozta súlyos fertőzések ellen. Papp Balázs már 2009-ben a Science-ben számolt be eredményeiről.
Tovább
Kiss László MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet fizikus-csillagász a távoli naprendszerek csillagai körül keringő bolygórendszerek vizsgálatát tűzte ki célul. A magyar csillagászat legnagyobb kutatócsoportjának egyik fő feladata a tavaly tavasszal pályára állt és az eddigi legprecízebb fénymérést lehetővé tevő csillagászati eszköz, a Kepler Űrtávcső segítségével érkező adatok vizsgálata. A csillagászok a fényességüket hosszú idő alatt változtató vörös óriáscsillagok fizikai sajátosságait elemzik.Tovább
Tardos Gábor matematikus kutatásának fókuszában a digitális adatvédelem erősítése áll. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézetében csoportjával olyan módszer tökéletesítésén dolgoznak, amellyel kiszűrhető az a személy, aki ugyan jogosan szerzett meg egy információt, de nem adhatta volna azt tovább. A dokumentumok titkosításában az ún. ujjlenyomat kódok segítenek. Tardos Gábor és munkatársai a legrövidebb ilyen kód előállítását, és dokumentumokba rejtését szeretnék megvalósítani. Tovább
Szabadics János kutatóorvos és az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében alapított csoportja felfedezései hosszú távon hozzájárulhatnak az epilepszia gyógyszeres kezeléséhez. Freund Tamás akadémikus egyedülálló laboreredményeket technikai bravúrokkal elérő, világszínvonalú munkát végző tudósnak nevezte a fiatal kutatót. Szabadics János már az első évben 260 millió forintnyi szponzori pénzt szerzett pályázaton, így az MTA KOKI fontos műszereket tudott beszerezni. Tovább
Eseménynaptár
Az MTA a sajtóban
-
Pálinkás József az ATV-n
atv.hu -
Lendületes kutatócsoport új eredményei a Szent Koronáról
origo.hu -
Csak a kiválóság számít
Élet és Tudomány -
Rio "gebinbe kapta" a világfórumot
Népszabadság -
Csak okosan! - agykutatási programok két földrészen
Figyelő