A Lendület program

Kiss Farkas Gábor Lendület-ösztöndíjas

Kiss Farkas Gábor mta.hu

Kutatási téma

Történeti értelmiségi hálózatok: új eszközök a respublica litteraria vizsgálatára

A kora újkori humanista értelmiség európai kapcsolatrendszerét térképezi fel kutatócsoportjával az ELTE Bölcsészettudományi Karán Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész. A Lendület-pályázat támogatásával az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született műveket vizsgálják. A szakemberek több, eddig publikálatlan szöveg, valamint egy - több száz humanista szerzőt bemutató - angol nyelvű enciklopédia kiadását is tervezik. A projekt fő célkitűzése egy angol nyelvű lexikon megjelentetése, amely az 1420 és 1620 között Magyarországon élt, mintegy 400-450, munkásságát latin vagy klasszikus mintákat követő népnyelven folytató szerző szövegeit, szöveghagyományát mutatja be. A kutatók az eddigi összefoglalásokhoz képest új megközelítésben vizsgálják a műveket: alapvetően nem az alkotókat helyezzük a kutatások középpontjába, hanem a szövegek kontextusát és materiális fennmaradását. Arra kíváncsiak, hogy egy-egy szerző művei hol és milyen formában, kéziratban vagy nyomtatásban maradtak-e fenn, hogyan olvasták korabeli olvasói, és ennek milyen emlékei vannak.

Befogadó intézet

Eötvös Loránd Tudományegyetem

A kutatócsoport működési időszaka

2014–2019.

A kutatócsoport tagjai

Almási Gábor; Lovas Borbála doktorandusz; Förköli Gábor doktorandusz

Interjú a kutatóval

Az interjú 2014. augusztus 29-én jelent meg az mta.hu-n.

A kora újkori humanista értelmiség európai kapcsolatrendszerét térképezi fel kutatócsoportjával az ELTE Bölcsészettudományi Karán Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész. A Lendület-pályázat támogatásával az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született műveket vizsgálják. A szakemberek több, eddig publikálatlan szöveg, valamint egy – több száz humanista szerzőt bemutató – angol nyelvű enciklopédia kiadását is tervezik.

"A magyarországi latin nyelvű irodalom témaköre egy elsüllyedt földrészhez hasonlítható: a Magyar Királyság területén írt latin nyelvű tudományos és irodalmi szövegek száma nagyjából 1800-ig többszörösen meghaladja a magyar vagy más nyelvű szövegeket. Ennélfogva számtalan olyan értékes mű, illetve tudományos teljesítmény létezik, amelyet csak nagyon kevesen kutattak – világította meg a szakterület jelentőségét az mta.hu-nak Kiss Farkas Gábor Lendület-csoportvezető. – A kéziratokat vizsgálva lépten-nyomon új felfedezéseket tehet a kutató, amelyek hatása sok esetben nemzetközi szintű is lehet, hiszen e latin nyelvű szövegek esetében nem volt nyelvi akadály: keletkezésük idején mindenhol el tudták őket olvasni."

Filológiai vizsgálatok új megközelítésben

A pályázati ciklus alatt a kutatócsoport több jelentős magyar szerző – eddig publikálatlan – műveinek szövegkiadását is megjelenteti majd. Szándékaik szerint már jövőre napvilágot lát (Kiss Farkas Gábor és Hagymási Júlia közös kiadásában) Apáczai Csere János Philosophia naturalisa, amely a descartes-i racionalizmus korai magyarországi ismeretéről tanúskodik. A kutatócsoport emellett a legjelentősebb 16. századi hazai humanista, Zsámboky János levelezésének kiadását, valamint Enyedi György 16. századi unitárius püspök magyar nyelvű prédikációinak feldolgozását is tervezi. A projekt fő célkitűzése egy angol nyelvű lexikon megjelentetése, amely az 1420 és 1620 között Magyarországon élt, mintegy 400-450, munkásságát latin vagy klasszikus mintákat követő népnyelven folytató szerző szövegeit, szöveghagyományát mutatja be. "Az eddigi összefoglalásokhoz képest új megközelítésben vizsgáljuk a műveket: alapvetően nem az alkotókat helyezzük a kutatások középpontjába, hanem a szövegek kontextusát és materiális fennmaradását. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy-egy szerző művei hol és milyen formában, kéziratban vagy nyomtatásban maradtak-e fenn, hogyan olvasták korabeli olvasói, és ennek milyen emlékei vannak" - mutatott rá az újszerű megközelítés lényegére az irodalomtörténész, aki azt is hangsúlyozta, bár a feladathoz nélkülözhetetlen a szerzők életrajzának és hátterének ismerete is, a szöveghagyomány sok esetben biztosabb kulcsot ad a mű beágyazottságának, az író nemzetközi kapcsolatainak a feltárásához.

Intézményi támogatás

A befogadó intézmény, az ELTE Bölcsészettudományi Kar több intézkedéssel is hozzájárul a csoport eredményes működéséhez: "Az egyetem és a kar vezetése biztosított arról, hogy a projektnek és egyes kutatóinak egyetemi beágyazódását teljes mértékben támogatni fogják. Ez egyrészről azt jelenti, hogy a nem oktató kollégák órákat tarthatnak, ami segítheti későbbi karrierjük kibontakozását, másrészt a kutatásvezető mentesül az egyetemi alkalmazással járó nagymértékű óraterhelés egy része alól" – mondta el Kiss Farkas Gábor, akinek kutatócsoportja az első Lendület-csoport az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Az eddig Innsbruckban dolgozó kutató hazatértében a Lendület-pályázat magas presztízse is szerepet játszott. Az irodalomtörténész úgy véli, bár az egyéni kutatásokhoz Ausztria jobb lehetőségeket kínál, Lendület-csoportvezetőként a végzett vagy végzés előtt álló doktoranduszokat is támogathatja megkezdett kutatásaik befejezésében, továbbá önálló kutatócsoportként több lehetőségük van bekapcsolódni a nemzetközi kutatási együttműködésekbe. A kutatócsoport a közeljövőben például két nagy nemzetközi konferencián is önálló panelt szervez, a kanadai Memorial University-vel közösen beadott, a közép-európai humanizmussal kapcsolatos kutatási tervük pedig a kanadai SSHRC Insight Grant pályázaton a témakör legjobbjának bizonyult.

A kutatócsoportban négy főállású kutató dolgozik - a csoportvezető mellett Almási Gábor történész, Lovas Borbála és Förköli Gábor doktoranduszok. A főbb feladatok megoszlásáról a kutatásvezető elmondta: a jelenleg a Sorbonne-on co-tutelle rendszerben doktoráló Förköli Gábor a 17. századi tudós információáramlás legfontosabb eszközét, a közhelygyűjteményeket fogja vizsgálni, az ELTE-n doktoráló Lovas Borbála Enyedi György magyar nyelvű prédikációinak kiadását végzi. Kiss Farkas Gábor Almási Gáborral közösen Zsámboky János levelezésének kiadását készíti elő, emellett a Philosophia naturalis és a humanista szerzői lexikon kiadásának előkészületein dolgozik. A kutatásvezető ugyanakkor reméli, a csoport összetétele a pályázati időszak öt éve alatt változni fog: "Bízom benne, hogy kutatóink itt szerzett tapasztalataiknak köszönhetően máshol is keresettek lesznek, és ezért a kutatócsoporti munka vonzó lehetőség lesz majd a következő generációk számára is. Emellett remélem, hogy a kutatóink önálló projektekbe kezdenek, továbbá nagy eredmény lenne, ha tartósan külföldi vendégkutatót is tudnánk fogadni magyar vagy külföldi finanszírozással" – mondta Kiss Farkas Gábor. A kutatásba az Eötvös Collegium diákjainak bevonását is tervezi, így a hallgatók megismerkedhetnek a kéziratos anyagok feldolgozásának korszerű eszközeivel. A kutató hangsúlyozta: ahhoz, hogy a kutatócsoport szellemi műhellyé váljék, elengedhetetlen, hogy a fiatalokat izgalmas kihívások elé állítsák. "Reméljük, hogy az egyetemi órákon fel tudunk mutatni az utánpótlás számára is érdekesnek tűnő feladatokat" – fogalmazott Kiss Farkas Gábor.