A Lendület program

Józsi Mihály Lendület-ösztöndíjas kutató

Józsi Mihály mta.hu

Kutatási téma

A kórokozók elleni védelem szempontjából fontos komplementrendszer fő szabályozófehérjéje, a H-faktor.

Tíz Németországban töltött év után tér haza Józsi Mihály immunbiológus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a kórokozók elleni védelemben fontos komplementrendszer fő szabályozó fehérjéjét, a H-faktort tanulmányozza. Úgy látja, az Akadémia kiválósági programja keretében nagyon kedvező szakmai és emberi környezetben folytathatja munkáját.

A Németországból hazaköltöző kutató csoportja októberben kezdi meg munkáját az ELTE-n. Józsi Mihály addig két biológust vesz fel, majd később további pályázatok révén szeretné bővíteni csapatát. A tudományos iskola megteremtése érdekében a munka eredményességét alapvetően meghatározó kutatói gárda mellett a vezető és munkatársai számára is egyértelmű perspektívát tartja meghatározónak, mert - mint fogalmazott - így, a kulcsemberek megtartásával a megszerzett tudás folyamatosan továbbvihető: „A kreatív és sikeres kutatókat, akik már bizonyítottak, érdemes különösen támogatni, mert ők a továbbiakban is jó eséllyel eredményes munkát végeznek majd, így képesek maguk köré vonzani a tehetségeket és újabb sikeres kutatógenerációt kinevelni."

A kutató szerint a fejlettebb biotechnológiával és gyógyszeriparral rendelkező országokkal összehasonlítva a hazai immunológusoknak kevesebb a lehetőségük. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az elmúlt évek kutatási eredményeire alapozva a közelmúltban Magyarországon is több spin-off cég alakult, és Budapesten, valamint vidéken is számos nemzetközileg is elismert kutató és csoport dolgozik immunológiai témákon. „Ötletekben, tehetségekben nincsen hiány, a kutatók itthon tartásához azonban nagy szükség van a Lendülethez hasonló hazai programokra" - hangsúlyozta.

Befogadó intézmény

Eötvös Loránd Tudományegyetem

A kutatócsoport működési időszaka

2012-2017

A kutatócsoport tagjai

Csincsi Ádám István, Cserhalmi Marcell, Espárné Schneider Andrea, Weiszhár Zsóka

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. július 11-én jelent meg az mta.hu-n.

Tíz Németországban töltött év után tér haza Józsi Mihály immunbiológus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a kórokozók elleni védelemben fontos komplementrendszer fő szabályozó fehérjéjét, a H-faktort tanulmányozza. Úgy látja, az Akadémia kiválósági programja keretében nagyon kedvező szakmai és emberi környezetben folytathatja munkáját.

A természettudományok és a biológia iránti érdeklődését édesapja természetszeretetének és általános, valamint középiskolai szaktanárainak tulajdonítja Józsi Mihály. Pályaválasztásához további lökést adott az az előadás, amelyet Gráf László professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékének vezetője tartott a gimnáziumában. „Ennek hatására is jelentkeztem az ELTE biológus szakára" – idézte fel az életét befolyásoló eseményt. Az eleinte inkább a biokémia iránt fogékony hallgató a Bolyai Kollégium tagjaként ismerkedett meg Erdei Anna professzorral, aki látogatást szervezett az egyetemistáknak az általa vezetett Immunológiai Tanszékre. "Megfogott, hogy nemcsak átlátszó oldatokban »úszkáló« láthatatlan molekulákkal, hanem sejtekkel is foglalkoznak, és érdekelni kezdett, hogy a különböző molekuláris és sejtszintű vizsgálatok révén miként lehet jobban megismerni a szervezet védekezőrendszerét" – emlékezett vissza a kutató. A kórokozók elleni védelem szempontjából fontos komplementrendszerrel már diákkörösként kezdett el foglalkozni, doktori disszertációjának témája pedig részben a most a Lendület program keretében folytatott kutatásai középpontjában álló szabályozó fehérje, a H-faktor volt. Az elmúlt tíz, Németországban töltött évet is ennek a területnek szentelte. Egy ideje azonban már gondolkodott a hazatérésen. "Két éve született a kisfiunk, ezenkívül pedig szakmai szempontból is terveztem a továbblépést – mondta. – Fontos volt számomra, hogy felfedező kutatással foglalkozhassak, ehhez a Lendület nagyszerű lehetőséget kínál." Józsi Mihály úgy érzi, a programnak köszönhetően nagyon kedvező szakmai és emberi környezetben folytathatja itthon a munkát. Célja, hogy jobban megértse a H-faktor különböző betegségekben leírt változatainak (mutánsainak)a különböző sejtek aktiválódására és funkcióira gyakorolt hatását. Tervei között szerepel olyan, korábban nehezen tanulmányozható sejtek vizsgálata is, amelyekről az utóbbi időben szerezhettek a modern műszerek és képalkotó eljárások segítségével új ismereteket a kutatók. A komplementrendszer vizsgálata azért fontos, mert működési zavarai számos betegség, például a makuladegeneráció vagy a súlyos veseelégtelenség bizonyos formáinak kialakulásában játszanak szerepet. "A súlyos látásromlást és vakságot is okozó időskori makuladegeneráció világszerte körülbelül 50 millió embert érint, kialakulásában számos környezeti, életmódbeli és örökletes tényező játszik szerepet, köztük a komplementfehérjék egyes génváltozatai" – magyarázta Józsi Mihály, hozzátéve, hogy ígéretes kutatások folynak a komplementaktivációt gátló szerekkel e betegség bizonyos formáiban az elváltozás megállítására vagy legalábbis lassítására.

A Németországból hazaköltöző kutató csoportja októberben kezdi meg munkáját az ELTE-n. Józsi Mihály addig két biológust vesz fel, majd később további pályázatok révén szeretné bővíteni csapatát. A tudományos iskola megteremtése érdekében a munka eredményességét alapvetően meghatározó kutatói gárda mellett a vezető és munkatársai számára is egyértelmű perspektívát tartja meghatározónak, mert – mint fogalmazott – így, a kulcsemberek megtartásával a megszerzett tudás folyamatosan továbbvihető: "A kreatív és sikeres kutatókat, akik már bizonyítottak, érdemes különösen támogatni, mert ők a továbbiakban is jó eséllyel eredményes munkát végeznek majd, így képesek maguk köré vonzani a tehetségeket és újabb sikeres kutatógenerációt kinevelni." A csoportot befogadó egyetem lehetővé teszi laboratóriumai használatát, biztosítja a kutatáshoz szükséges műszerekhez való hozzáférést, és segít az adminisztrációs feladatok elvégzésében is. Józsi Mihály arra is számít, hogy együttműködve az Immunológiai Tanszék munkatársaival hasznosítani tudnak egyes módszertani ismereteket, és együtt dolgoznak majd egy-egy részfeladat megoldásán.

A kutató szerint a fejlettebb biotechnológiával és gyógyszeriparral rendelkező országokkal összehasonlítva a hazai immunológusoknak kevesebb a lehetőségük. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az elmúlt évek kutatási eredményeire alapozva a közelmúltban Magyarországon is több spin-off cég alakult, és Budapesten, valamint vidéken is számos nemzetközileg is elismert kutató és csoport dolgozik immunológiai témákon. "Ötletekben, tehetségekben nincsen hiány, a kutatók itthon tartásához azonban nagy szükség van a Lendülethez hasonló hazai programokra" – hangsúlyozta.