A Lendület program

Buday László Lendület-ösztöndíjas kutató

Buday László mta.hu

Kutatási témája

A növekedési faktorok jelátviteli pályának kutatása

Buday László, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet egyetemi tanára, a biológiai tudományok kandidátusa, az MTA doktora. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet tudományos tanácsadója, igazgatóhelyettese.

Elsőként fedezte fel azt a mechanizmust, mellyel a növekedési faktorokat érzékelő receptorok továbbadják a jelet az ún. Ras fehérjék felé. Ez is közreműködött abban, hogy célzott daganatterápiát lehessen kifejleszteni. A felfedezésnek nemcsak az alapkutatásban volt nagy visszhangja, hanem a daganatkutatásban is, ugyanis a Ras fehérjék működése gyakran megváltozik a daganatos sejtekben. A kutatás közreműködött abban, hogy célzott daganatterápiát lehessen kifejleszteni.

Munkáját többek között Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal, Richter Gedeon-díjjal, Széchenyi István -ösztöndíjjal, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztkereszt fokozattal is elismerték.

Befogadó intézmény

MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet

A kutatócsoport működési időszaka

2009–2014.

A kutatócsoport tagjai

Ádám Csaba, Fekete Anna, Németh Zsuzsanna, Tamás Péter

A munkacsoport a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, amelyek a jelpályák szabályozzák a sejtek osztódását, illetve mozgását. Jelenleg a Buday-labor tovább vizsgálja a növekedési faktorok jelátviteli pályáit, de most a hangsúly áttevődött a sejtmozgás szabályozása felé. Az elmúlt években itt is sikerült leírni az egyik mechanizmust, mellyel az ún. epidermális (bőr) növekedési faktor (vagy EGF) a sejtmozgást szabályozza. Ugyancsak vizsgálták, hogy a daganatos májsejtek milyen módon tudnak mozogni.

Ezeknek a kutatásoknak azért van jelentősége, mert a mai napig nem világos, hogy az elsődleges daganatból kikerülő, áttéteket adó tumor sejtek milyen jelpályák segítségével tudnak hatékonyan vándorolni. Buday László munkacsoportja, más nemzetközi munkacsoportok mellett, intenzíven vizsgálja ezt a bonyolult, de a daganatáttétek gyógyítása szempontjából kritikus területet.

Elérhetőség

E-mail: buday@enzim.hu

Bemutatkozó videó

Interjú a kutatóval

Az interjú 2010. április 14-én jelent meg az mta.hu-n.

- Olyan fiatal kutatókat szeretnék hazahívni, akik tovább gazdagítják a már eddig is nagyon jó teljesítményt felmutató Enzimológiai Intézet tudományos eredményeit – mondta az mta.hu-nak Buday László, az MTA doktora, aki 2010. április 1-től a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatója. „A fiatal munkacsoport-vezetők nemzetközi megmérettetésen is képesek nagy összegű támogatásokat elnyerni” – tette hozzá az új igazgató, aki úgy véli: fontos még az intézet külföldi integrációjának erősítése és a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe való fokozottabb bekapcsolódás.

- Kinevezésemmel az a megtiszteltetés ért, hogy egy nagyon jól működő intézet irányítását vehetem át – mondta az igazgató. Az MTA SZBK Enzimológiai Intézete magyar viszonylatban mind szakmailag, mind gazdaságilag irigylésre méltó helyzetben van. Az intézet tudományos teljesítménye és a kutatásokra rendelkezésre álló elnyert pályázatok összege évről évre dinamikusan növekszik. „Az elkövetkező egy-két évben arra kell törekednünk, hogy a pályázati bevételek és a publikációs teljesítményünk fennmaradjon, illetve növekedjen. Fő feladatom az lesz, hogy folytassam az elődeim által 10-20 éve megkezdett utat” – hangsúlyozta Buday László.

Az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézete
Az MTA SZBK Enzimológiai Intézete 1950-ben történt alapítása óta a hazai szerkezeti biokémiai kutatások egyik kiemelkedő műhelyévé vált. Az alapító Szörényi Imre által meghatározott, majd Straub F. Brunó vezetése alatt kifejlődött egységes tematikából, mely az enzimszerkezet és biológiai funkció összefüggéseire alapozódott, Keleti Tamás, de különösen Friedrich Péter és Závodszky Péter irányítása alatt, mára sokszínű tematika alakult ki. Ugyanakkor a fehérjeszerkezet-funkció vizsgálata továbbra is meghatározó. A tudományos munka 2009-ben 13 kutatócsoportban folyt. Az intézet tudományos teljesítménye az egyik legjobb az Akadémia élettudományi kutatóintézetei között. Az alapkutatás mellett az Enzimológiai Intézetben jelentős alkalmazott kutatások is folynak. A kutatóintézet több céggel is kapcsolatban áll, ez biztosítják, hogy pályázni tud a kutatás-fejlesztési forrásokra (NKTH, GOP, TÁMOP, stb.).

Az igazgató a fiatalítás szükségességét hangsúlyozva elmondta: jelenlegi 13 munkacsoport-vezetőből nyolc ember 60 éven felüli. „Aktívan szeretném felkutatni és külföldről visszahozni a tehetséges magyar fiatalokat, de ha más országokból szívesen jönne valaki kutatni Magyarországra, természetesen őt is fogadnánk„ – hangsúlyozta. Buday László úgy véli, az európai uniós és egyesült államokbeli ösztöndíjakat, kutatói támogatásokat elnyert 35-40 év alatti kutatók képesek lennének arra, hogy nagy összegű külföldi támogatásokat szerezzenek meg a hazai kutatás számára. De nem csupán pénz, hanem a legkorszerűbb „know-how” is megjelenne a magyar tudományos életben. „Velük együtt a legjobb tudományos gyakorlat is hazajön. Ez az intézetünkben folyó szakmai munka színvonalemelésének egyik kulcsa” – vélekedik az új igazgató.

Buday László – aki az MTA által 2009-ben meghirdetett Lendület, Fiatal Kutatói Program egyik nyertese – fontosnak tartja, hogy az intézet munkacsoportjai ne csak a velük szoros együttműködésben dolgozó külföldi kutatókkal, hanem az adott terület egyéb neves tudósaival is kapcsolatot építsenek. „Terveim szerint az egyes szakterületek kiemelkedő képviselőit időről időre felkérnénk előadások tartására. A nemzetközi kapcsolatrendszer ápolása, kiterjesztése mind szakmai, mind tudományos pályázatok terén előnyt jelentene az intézet számára. „Nagyon örülnék, ha a tudomány támogatásában érdekelt cégek vagy az ösztöndíjakat nyújtó szervezetek úgy gondolnák: érdemes a magyar tudományt finanszírozni, mert nemzetközi szintű kutatómunka folyik az országban” – emelte ki az igazgató.

Elmondta azt is: új lehetőségek nyílnak meg azáltal, hogy az MTA SZBK Enzimológiai Intézete 2012-ben egy új épületbe költözik – a Karolina útról a lágymányosi kampuszra -, a Műszaki Egyetem és ELTE közvetlen szomszédságába. Az intézet mindkét felsőoktatási intézménnyel szoros munkakapcsolatot ápol. „Az intézetünkbe kerülő szakdolgozók és doktorandusz hallgatók nagy része e két egyetem valamelyik karáról kerül hozzánk” – mondta Buday László, aki szerint az Enzimológiai Intézet és az egyetemek is csak nyernek azzal, ha egy nagyon koncentrált kutatói állomány alakul ki közvetlen környezetükben. Az igazgató úgy véli, ez jó hatással lesz a kutatói munka hatásfokára, valamint eredményesebbek lehetnek a nagy és drága műszerek beszerzésére beadott pályázatok. „Az egyetemekkel együtt pályázva nagyobb az esély arra, hogy beszerezhessük azokat a legkorszerűbb műszereket, amelyeket külön-külön sem az egyetemek, sem az Akadémia intézete nem tudna elérni” – emelte ki Buday László.

A kutató úgy fogalmazott: „nagy kihívás, hogy a 2009-ben elnyert Lendület kutatói ösztöndíj által támogatott tudományos tevékenységemet összeegyeztessem az igazgatással járó adminisztratív teendőkkel. Jóval kevesebb oktatási tevékenységet vállalok, az így felszabaduló időt szeretném az igazgatói teendőimre fordítani.” Az új igazgató az eddigi intézeti hagyományokat megújítva két igazgatóhelyettes kinevezését tervezi, ezáltal is csökkentve az igazgatóra háruló adminisztratív terheket.

Buday László és kutatócsoportja a növekedési faktorok jelátviteli mechanizmusainak felderítésén dolgozik. „Ha növekedési faktorral kezelünk sejteket, akkor azok sejtosztódással, sejtmozgással vagy az egyes gének fehérjékbe történő átírásával válaszolnak, attól függően, hogy mi az adott sejt szerepe – magyarázta a kutató, hozzátéve: az elmúlt egy-két évben azokra a jelpályákra koncentráltak, amelyek a sejtek mozgásának szabályozásában meghatározóak. Ennek kutatása nem csak a fiziológiás sejtműködésben megértéséhez viszi közelebb a biológusokat, intenzív kutatás folyik a daganatos sejtek mozgásának terén is. „Még nem pontosan tudjuk, hogyan képes például egy daganatos bélhámsejt a májba vagy a tüdőbe eljutva áttéteket okozni” – mondta az MTA SZBK Enzimológiai Intézetének igazgatója, akinek magyar kollégákkal való együttműködésben sikerült azonosítania egy olyan, úgynevezett állványfehérjét, amely egy bizonyos növekedési faktor receptor jelpályájában kritikus szerepet játszik. Ha ezt a fehérjét génmanipulációval eltávolítjuk a daganatsejtekből, akkor ezek a sejtek alig lesznek képesek vándorolni. „Mindezek alapján úgy tűnik, hogy megtaláltuk a növekedési faktor jelátviteli pályáinak egyik olyan komponensét, amelynek gátolása terápiás lehetőséget biztosíthat a daganatos megbetegedések esetében” – magyarázta Buday László.