A Lendület program

Barta Zoltán Lendület-ösztöndíjas kutató

Barta Zoltán mta.hu

Kutatási téma

Az individualitás és a szociális jelenségek közötti evolúciós összjáték.

Az individualitás és a szociális jelenségek közötti bonyolult evolúciós összjátékot vizsgálja az MTA kiválósági programjának keretében Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Az állatok társas viselkedésének és életmenet-evolúciójának szakértője azt reméli, hogy kutatásai révén az emberi társadalom alapműködésének teljesebb megértéséhez és jobbításához is hozzájárulhat.

Az Akadémia kiválósági programjának keretében a kutatók elsősorban rovarkísérleteket végeznek majd. Egy ritkán vizsgált bogáron, a nagyfejű csajkón például a szülői a specializáció szülői munkamegosztásra gyakorolt hatását tanulmányozzák. Verőköltő bodobácsok közösségében pedig azt vizsgálják, miként befolyásolja egy csoport kialakulását potenciális egyedei személyiségének változatossága.

Barta Zoltán szerint az, hogy akadémiai támogatással folytathatja munkáját, az egész hazai viselkedésökológus-közösség elismerése. Mint fogalmazott, szakterülete most vált „nagykorúvá" a hazai tudomány berkein belül is: „Már nagyon időszerű volt, hiszen a hazai viselkedésökológiai csoportok, illetve viselkedésbiológusok, merem állítani, eddig is világszínvonalon teljesítettek."

Befogadó intézmény:

Debreceni Egyetem

A kutatócsoport működési időszaka

2012–2017.

A kutatócsoport tagjai

Tökölyi Jácint (PhD), Bán Miklós predoktor, Gyuris Enikő predoktor, Földvári Mihály (PhD), Schmidt Júlia PhD hallgató, Emri Tamás (PhD), Bereczki Judit (PhD), Kosztolányi András (PhD)

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. július 18-án jelent meg az mta.hu-n.

Az individualitás és a szociális jelenségek közötti bonyolult evolúciós összjátékot vizsgálja az MTA kiválósági programjának keretében Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Az állatok társas viselkedésének és életmenet-evolúciójának szakértője azt reméli, hogy kutatásai révén az emberi társadalom alapműködésének teljesebb megértéséhez és jobbításához is hozzájárulhat.

"A rovaroknak is vannak olyan személyiségjegyeik, mint a merészség, a felfedezési hajlam vagy az aktivitás – ez volt a legfontosabb eredménye annak a kutatásnak, amelyről tavalyelőtt számolt be a rangos Proceedings of the Royal Societyben Barta Zoltán, az MTA doktora és Gyuris Enikő PhD-hallgató. A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó cikkből kiderült, hogy az egyedenként eltérő viselkedés hátterében alapvetően a sikeres szaporodásra való törekvés áll: az utódnemzésre kisebb eséllyel pályázó egyedek bátrabbá és kezdeményezőbbé válnak. Az egyedi különbségek - személyiség, belső állapot vagy társadalmi státusz – állati közösségekre gyakorolt hatásának tanulmányozását a következő öt esztendőben Barta Zoltán a Lendület program keretében folytathatja. "Az Akadémia kiválósági programja egyedülálló lehetőséget biztosít ezekre a kutatásokra – mondta a professzor, aki elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, miként befolyásolja az egyedek sokfélesége a szociális evolúció folyamatát. – A sokféleség nagyon fontos szociális szempontból, hiszen például a társak megválasztásának is ez az alapja. Ha mindenki egyforma, nem érdemes válogatni, ugyanis a következő partner is pont olyan lesz, mint az éppen elhagyott." A viselkedésökológus szerint az egyedi változatosság másik következménye, hogy lehetővé teszi a specializációt, amelynek fontos szerepe lehet az együttműködés stabilizálásában. "Manapság, amikor a globalizáció következményeképpen az emberi társadalmak különösen sokszínűvé, változatossá váltak, nagyon fontos annak megértése, hogy ez a variáció hogyan befolyásolja a csoportok, társadalmak működését" – magyarázta. Mint elmondta, a viselkedésökológiai kutatások eredményei ugyan nem vonatkoztathatók egy az egyben az emberi közösségekre, de az általuk feltárt folyamatok kiindulási pontot jelenthetnek az emberi társadalmak jobb megértéséhez is.

A Debreceni Egyetemen működő Viselkedésökológiai Kutatócsoportban megalakuló Lendület-csapat tagja a jelentős modellezési és filogenetikai tapasztalatokkal rendelkező Tökölyi Jácint PhD, a számítástechnikai szakértelmet és hátteret biztosító Bán Miklós predoktor és a bodobácsok személyiségét kutató Gyuris Enikő predoktor. Velük dolgozott már korábban is Földvári Mihály PhD viselkedésbiológus, valamint Schmidt Júlia PhD-hallgató, aki az emlősök ivadékgondozásának témájában írja doktori dolgozatát. A csoporthoz csatlakozik még Emri Tamás PhD mikrobiológus, és Bereczki Judit PhD, aki populációgenetikusként a vizsgált élőlények genetikai variabilitását tanulmányozza majd. Új tagként kerül a csoportba Kosztolányi András PhD, a madarak utódgondozási viselkedésének szakértője. "A Debreceni Egyetem fedezi a kutatócsoport eddigi tagjainak fizetését, laboratóriumokat bocsát a rendelkezésünkre, valamint használhatjuk az egyetemi terepjárót, továbbá a számítógépes hálózatát és a könyvtárát is" – sorolta a lendületes csapatot befogadó intézmény által nyújtott támogatásokat a csoport vezetője.

A kutatók elsősorban rovarkísérleteket végeznek majd. Egy ritkán vizsgált bogáron, a nagyfejű csajkón például a specializáció szülői munkamegosztásra gyakorolt hatását tanulmányozzák. A verőköltő bodobácsok közösségében azt vizsgálják, miként befolyásolja egy csoport kialakulását potenciális egyedei személyiségének változatossága. "Nagyon érdekes játszmák zajlanak az állandóbb jellegű állati csoportosulások, például a költőtelepek kialakulása során is" – mondta Barta Zoltán. Az már régóta ismert, hogy a telep különböző részei nem egyformán előnyösek az egyedek számára, hiszen a közepe például nagyobb védelmet jelent a ragadozók ellen. Azt viszont nem tudják a kutatók, hogyan dől el, hogy hol lesz a telep közepe. Ezért ehhez hasonló kérdéseket vizsgálnak majd csoportosan fészkelő darazsak kolóniáin.

Barta Zoltán szerint az, hogy az MTA kiválósági programja keretében folytathatja munkáját, az egész hazai viselkedésökológus-közösség elismerése. Mint fogalmazott, szakterülete most vált "nagykorúvá" a hazai tudomány berkein belül is: "Már nagyon időszerű volt, hiszen a hazai viselkedésökológiai csoportok, illetve viselkedésbiológusok, merem állítani, eddig is világszínvonalon teljesítettek." Az MTA doktora példaként említette az ELTE Török János által vezetett Viselkedésökológiai Csoportját, az ugyancsak az ELTE-n tevékenykedő, Miklósi Ádám vezette kutyaetológiai csoportot, a Pannon Egyetemen Liker András madártani csoportját, valamint a Moskát Csaba és Rózsa Lajos nevével fémjelzett MTA Állatökológiai Kutatócsoportot.

A kutató bízik benne, hogy az akadémiai támogatás megkönnyíti majd a további forrásokhoz való hozzájutást. De ennél is fontosabbnak tartja, hogy a kiválósági programnak köszönhetően növekedni fog munkájuk társadalmi elismertsége, beágyazottsága is: "Ez jelentős könnyebbséget jelent, hiszen egyrészt nem kell majd újra meg újra elmagyaráznunk, mit is csinálunk, és miért is fontos ez. Másrészt sokkal könnyebb lesz a tehetséges hallgatók bevonása a kutatómunkába, mivel perspektívát tudunk kínálni nekik az izgalmas, színvonalas kutatásban való részvételi lehetőségeken túl is." Barta Zoltán szerint mindezeken felül a Lendület programmal azt is bizonyítani tudja hallgatóinak: ha valaki keményen dolgozik, akkor akár itthon is kivételes lehetőségekhez juthat.