Háttéranyag az MTA 189. közgyűlésére készített oktatásügyi határozati javaslathoz | MTA

Háttéranyag az MTA 189. közgyűlésére készített oktatásügyi határozati javaslathoz

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és az Akadémia kutatóműhelyei figyelemmel kísérik az oktatási rendszer állapotát, és jelzik, ha súlyos problémákat észlelnek. Az alábbi összeállítás, mely háttéranyag a Határozati javaslat az MTA 189. közgyűlésére az oktatásügy témakörében című határozati javaslathoz, hat sürgős beavatkozást igénylő területre, tudományos bizonyítékokra alapozott (evidence-based) intézkedések szükségességére hívja fel a figyelmet.

2018. április 18.

1. Rendkívüli mértékben megnőtt a gyengén teljesítő – a PISA-teszteken a kettes szintet el nem érő – diákok aránya (1. ábra). Az EU 2010-re kitűzött céljainak egyike volt az arány 10% alá csökkentése, a 2015-ös PISA-felmérés szerint azonban mindhárom területen 25% fölött van a magyar arány. El kell érni a gyengén teljesítők arányának 10% alá csökkentését.

A PISA-felmérésekben a kettes szint alatt teljesítő magyar diákok aránya

1. ábra (százalékos adatok) Forrás: PISA-jelentések

2. Az EU 2020 céljainak egyike az iskolát korán, végzettség nélkül elhagyók arányának 10% alá csökkentése. Magyarországon 2017-ben 12,5% volt ez az arány, és növekvő tendenciát mutat (2. ábra). Lépéseket kell tenni a tendencia megfordítására.

A iskolát korán, végzettség nélkül elhagyók arányának változása

A iskolát korán, végzettség nélkül elhagyók arányának változása (%, forrás: EU 2020, KSH) 2. ábra (százalékos adatok) Forrás: EU 2020, KSH

3. A 16 éves korban iskolában levők aránya a 2010-es 99,7%-ról 2016-ra 91,4%-ra, a 20 éves korban tanulók aránya a 2011-es 57,7%-ról 46,7%-ra csökkent (3. ábra). El kell érni, hogy 16 éves korban mindenki iskolában legyen, és a 20 éves korban tanulók aránya visszaálljon a 2011 előtt tapasztalt növekedési pályára.

Az iskolázási arányok változása

3. ábra (százalékos adatok) Forrás: KSH

4. A felsőfokú végzettséget szerzők aránya 2015 óta csökken – 2017-ben 32,3% volt –, miközben az EU 2020 célja 40% (4. ábra). El kell érni, hogy a felsőoktatást végzők aránya visszaálljon a 2014 előtt tapasztalt növekedési pályára, és elérje a mindenkori EU-átlagot.

A felsőoktatásban végzettek aránya

A felsőoktatásban végzettek aránya (%, forrás: EU 2020) 4. ábra (százalékos adatok) Forrás: EU 2020

5. A PISA-felmérések szerint a diákok iskolai teljesítményét Magyarországon határozza meg legerősebben családjuk társadalmi státusza (5. ábra). Ennek következtében az ország sok szegény családba született, tehetséges fiatal értékteremtő potenciálját veszíti el. El kell érni, hogy az említett meghatározottság a rezilienciamutatók (alacsony társadalmi státuszú, magasan teljesítő diákok aránya) javítása révén az EU középmezőnyébe kerüljön.

A tanulók társadalmi háttere által megmagyarázott varianciaaránya

A tanulók társadalmi háttere által megmagyarázott variancia aránya 5. ábra (százalékos adatok) Forrás: PISA 2015 természettudomány

6. A pedagógusok fizetése – az emelések ellenére – jelenleg távolabb van a szellemi foglalkozásúak nemzetgazdasági átlagától, mint tíz évvel korábban volt (6. ábra). Differenciáltan, teljesítményekhez kötve a fizetéseket fel kell emelni a diplomások nemzetgazdasági átlagának szintjére, és garanciákat kell teremteni a hosszú távú állandóságra, vagyis időről időre hozzá kell igazítani a mindenkori átlaghoz.

A szellemi foglalkozásúak átlagkeresete az oktatásban és a nemzetgazdasági átlag

A szellemi foglalkozásúak átlagkeresete az oktatásban és a nemzetgazdasági átlag (Forrás: KSH) 6. ábra (forintban) Forrás: KSH