Alapszabályt módosított és a nők helyzetével is foglalkozott az MTA 188. közgyűlése
Szakértői testület világította át az MTA 43 intézményből álló kutatóintézet-hálózatának 2010–2015-ös tevékenységét. A testület nem látja indokoltnak a 2012-ben kialakított kutatóhálózati struktúra módosítását, de nagyobb önállóságot javasol a nem önálló kutatóintézetek számára. A 188. közgyűlésen megvitatták az Alapszabály- és ügyrend-módosítási indítványokat, és nagy támogatottsággal fogadták el a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság munkájáról szóló beszámolót.
Beszámoló az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2010–2015 közötti tevékenységéről
Az MTA 188. közgyűlésén Török Ádám főtitkár ismertette az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2010–2015 közötti tevékenységéről szóló beszámolót. Az akadémiai intézetek értékelését a szűkebb szakterületek képviselőiből álló 29 szakértői testület, valamint e testületek anyagaira támaszkodva három tudományterületi testület (bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, matematikai és természettudományok) végezte 2016 júniusától 2017 februárjáig. Az összesen 43 akadémiai intézet minősítésére az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa által meghatározott skálát (kiváló, jó, megfelelő, gyenge) használták. Az értékelés egységes rendszerben történt, például az adott intézmény publikációs és idézettségi eredményei, a tudományos stratégia, a tudományos életben és a felsőoktatásban való részvétel alapján. Az intézetek közül 28 kiváló, 15 pedig jó minősítést kapott. A tudományterületi testületek az értékelés tapasztalatai alapján többek között akadémiai szintű humánpolitikai stratégia kidolgozását javasolják a kutatói utánpótlás és az akadémiai doktori intézmény rendeltetésszerű szerepének biztosítására, továbbá a kutatást kiszolgáló adminisztratív, logisztikai és szolgáltatóegységek hatékonyságának növelését és új középtávú infrastruktúra-fejlesztési programot.
A Kutatóhálózat Működését Értékelő Bizottság beszámolója
A 2016-os, 187. közgyűlés arra kérte fel az MTA elnökét, hogy bízzon meg egy kilenctagú bizottságot az akadémiai kutatóhálózatban 2012-ben történt átalakítások hatásának elemzésére. A bizottság szerint nem indokolt lényegileg – vagyis az MTA-törvényt érintő módon – változtatni a jelenlegi, a 2012. évi szerkezeti átalakítással létrejött kutatóhálózati struktúrán, viszont az intézethálózat tevékenységét értékelő három tudományterületi testülettel egyetértésben javasolja a kutatóközpontok működtetésének módosítását. Ennek lényege, hogy a kutatóközpontok tagintézetei kapjanak a jelenleginél nagyobb kutatási, pénzügyi és adminisztratív autonómiát, legyen hatékonyabb az információáramlás, javuljon a pályázati eredményesség.
Közép- és hosszú távon többek között javasolják, hogy a hazai kutatási főirányok prioritásainak meghatározásában az Akadémia vegye ki a maga elméleti-szelektáló és gyakorlati-tudományszervezési részét, növekedjen a hazai és a nemzetközi szabadalmak benyújtásának és gyakorlati hasznosításának aránya, valamint alakuljon újjá az MTA elnöke Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testülete.
A kutatóhálózattal kapcsolatos beszámolókat a Közgyűlés elfogadta.
A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság beszámolója
A tizenhárom tagú bizottság szintén a 187. közgyűlés határozata nyomán alakult meg 2017 elején, miután a 2016-os Magyar Tudomány Ünnepén Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettesének kezdeményezésére kerekasztal-beszélgetést rendeztek „Nők a tudományban” címmel.
A testületnek a 188. közgyűlésre beterjesztett javaslatai között szerepel egyebek mellett, hogy az akadémikusválasztás során a nők esetében tekintsen el az MTA a levelező tagságra való többszöri jelöléssel kapcsolatos korlátoktól, és a tudományos osztályok akadémikus tagjai ismerjék meg jobban a számításba jövő női jelöltek szakmai munkáját. A bizottság értékelése szerint a 418 DSc vagy MTA doktora címmel rendelkező nő között 50-60 olyan tudós van, aki tudományos eredménye alapján az MTA tagja lehetne. Az MTA pályázati rendszereiben nagyobb figyelmet kellene fordítani a női pályázókra (a beszámoló hangsúlyozza, hogy azonos teljesítmény esetén a női pályázók segítéséről van szó), és bizonyos akadémiai kutatói állások meghirdetésénél fel kellene tüntetni, hogy a pályázatok elbírálásánál azonos teljesítmény esetén a női pályázók előnyt élveznek – hangzott el.
A bizottság javasolta, hogy azok a tudományos osztályok, amelyek a levelező tagságra történő jelöléskor a rangsor első vagy második helyére női jelöltet állítottak, a "maradékhelyek" elosztásakor nagyobb eséllyel kapjanak majd levelező tagsági helyeket.
A bizottság javaslatait a Közgyűlés nagy többséggel elfogadta.
Alapszabály- és Ügyrend-módosítás
A 188. közgyűlés több ponton módosította az MTA Alapszabályát és Ügyrendjét. A javaslatok a külső tagok, a külső köztestületi tagok és a tiszteleti tagok státuszára, a közgyűlési bizottságok póttagjaira, a tudományos osztályok és az MTA titkársági adminisztráció kapcsolatára, a szavazások rendjére, a kutatóintézeti főigazgatói és önálló igazgatói pályázatok elbírálására és az akadémikusválasztásra és a Jelölőbizottság felállítására vonatkoztak.
A határozatok elfogadása, hitelesítése és az Akadémia Értesítőben történő közzététele után a határozatok szövegei elérhetők lesznek az MTA köztestületi tagjai számára honlapunkon.
