Új, átfogó programok a kutatóhálózat erősítésére - interjú Bokor József alelnökkel

Új, átfogó programok a kutatóhálózat erősítésére - interjú Bokor József alelnökkel

A következő öt évben legalább 15-20 komoly jelentőségű kutatás-fejlesztési projektet lehetne indítani. Ennek köszönhetően tovább erősödne a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek együttműködése, hosszabb távon pedig hangsúlyosabban jelenne meg az ipar támogatása az MTA kutatóhálózatában. Az mta.hu interjúja Bokor Józseffel, az MTA természettudományi alelnökével, aki továbbra is elsősorban kutatónak és egyetemi oktatónak tartja magát.

Új térképekkel tehetik hatékonyabbá a természetvédelmet

Új térképekkel tehetik hatékonyabbá a természetvédelmet

Többrétegű térképes becslés készült Magyarország potenciális természetközeli növénytakarójáról az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének vezetésével, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet és a Svájci Szövetségi Kutatóintézet közreműködésével. A modellek által adott térképes becslések kellő tudományos alapot adnak az ökológiai restaurációs intézkedéseknek és egyéb természetvédelmi beavatkozásoknak.

Homeopátia: hasznos vagy ártalmas? Új állásfoglalás európai tudósoktól Homeopátia: hasznos vagy ártalmas? Új állásfoglalás európai tudósoktól

Homeopátia: hasznos vagy ártalmas? Új állásfoglalás európai tudósoktól

Nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne. A homeopátiás készítmények bármilyen állítólagos hatása a placebohatással magyarázható. Sőt, a homeopátia kártékony is lehet azáltal, hogy eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybevételétől. Ez a lényege annak a szakvéleménynek, amelyet szeptember 20-án adott ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A testület javaslatokat is megfogalmaz, és ezeknek nem fognak örülni az évi 1 milliárdos homeopátia-üzletág résztvevői.

Kihívások a huszonegyedik századi egészségügyben – Kosztolányi György az Arénában Kihívások a huszonegyedik századi egészségügyben – Kosztolányi György az Arénában

Kihívások a huszonegyedik századi egészségügyben – Kosztolányi György az Arénában

Az orvostudomány feladatairól, az egészségüggyel szemben megfogalmazott társadalmi elvárásokról, valamint az egészségügyi rendszer finanszírozási problémáiról is beszélt Kosztolányi György akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya, valamint az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hallgassa meg a teljes felvételt!

Okos terápiával kicselezhető a daganat ellenállása Okos terápiával kicselezhető a daganat ellenállása

Okos terápiával kicselezhető a daganat ellenállása

A daganatok gyakran ellenállóvá válnak az ellenük bevetett gyógyszerekkel szemben, és a kezelés ellenére tovább növekednek. Szakács Gergely Lendület-ösztöndíjas kutató a daganatok ellenállásának mechanizmusát, a rezisztencia megelőzésének és visszafordításának lehetőségeit vizsgálja. Munkatársaival együtt legújabb cikkükben olyan terápiát javasolnak, amely elejét veheti a rezisztencia kialakulásának, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét.

Megsemmisült a Cassini – vége a küldetésnek Megsemmisült a Cassini – vége a küldetésnek

Megsemmisült a Cassini – vége a küldetésnek

Az űrszonda húszéves pályafutásának végén, a terveknek megfelelően magyar idő szerint 13:55-kor elhallgatott – a Szaturnusz atmoszférájába lépve darabjaira hullott. Szabados László csillagász írása a műholdas küldetés fináléjáról.

Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással

Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással

A magyar idegtudomány főszerepet játszik a világ idegtudományának központi színpadán – idézi külföldi kollégái véleményét az Agy díjas Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója. Az információrobbanással óriási adaptációs nyomás nehezedik az agyra. Azt vallja, ha a gyerekeket mindennap érné valamilyen művészeti élmény, előrébb tartanánk.

Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete az elmosódott szerkezetű fehérjékről Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete az elmosódott szerkezetű fehérjékről

Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete az elmosódott szerkezetű fehérjékről

Az elmosódott szerkezetű fehérjekomplexek felfedezése után Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője az elmosódott szerkezetű fehérjék elméletének kidolgozásával egy új általános fehérjemodellt vázolt fel. Az elméletet bemutató internetes előadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelős tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában. A kutató az MTA Lendület programjának támogatásával a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében dolgozik.

A száműzött Rákóczi – útkeresések és az utókor vitái A száműzött Rákóczi – útkeresések és az utókor vitái

A száműzött Rákóczi – útkeresések és az utókor vitái

Milyen mozgástere volt a szatmári béke után külföldre menekült II. Rákóczi Ferencnek a korabeli politikai viszonyok között? Hogyan és miért lett végül menedéke éppen Törökország? Miként értékelte és vitatta élete utolsó két évtizedét a hazai történetírás? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ Tóth Ferenc történész tanulmánya. Az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadójának a Magyar Tudomány szeptemberi számában közölt írását most az mta.hu-n is ajánljuk.

Elhunyt Szilágyi Pál matematikus Elhunyt Szilágyi Pál matematikus

Elhunyt Szilágyi Pál matematikus

Életének 85. évében, szeptember 16-án Kolozsváron elhunyt Szilágyi Pál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem volt rektora, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egykori rektorhelyettese.

NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból

NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból

A 2012 végén indult Nemzeti Agykutatási Program négyéves működése alatt elérte, hogy a magyar agykutatás megkerülhetetlen szereplővé váljon a nemzetközi tudományos életben. Nemcsak a támogatás mértéke volt azonban kiemelkedő, hanem a pályázati modell is: erről beszélt a NAP zárórendezvényén Lovász László, Freund Tamás és Pálinkás József. No meg arról, hogy idén decembertől folytatódik a program, a modellt pedig más tudományterületek hasonló gigaprojektjei is követhetik. Részletek és videofelvétel összefoglalónkban.

Átadták az Akadémián a Burgen Scholar kiválósági díjakat Átadták az Akadémián a Burgen Scholar kiválósági díjakat

Átadták az Akadémián a Burgen Scholar kiválósági díjakat

Kilenc fiatal magyar kutató vehette át a független tudományos szervezetként működő Academia Europaea, az Európai Tudományos Akadémiák Szervezete, valamint a fiatal kutatókat tömörítő európai szervezet, a Young Academy of Europe budapesti közgyűlésén az Arnold Burgenről elnevezett díjat.

Vírusok és daganatok a májban - Schaff Zsuzsa a Mindenki Akadémiáján Vírusok és daganatok a májban - Schaff Zsuzsa a Mindenki Akadémiáján

Vírusok és daganatok a májban - Schaff Zsuzsa a Mindenki Akadémiáján

Hogy vezethet májrák kialakulásához a hepatitis B-, illetve a hepatitis C-vírus által okozott fertőzés? Mi a legújabb és leghatékonyabb kezelési lehetőség? Erről beszélt az M5 tévécsatorna Mindenki Akadémiája című műsorában Schaff Zsuzsa akadémikus, aki ugyanerről tartott előadást májusban az MTA éves közgyűlésén.

Belarus in Maps – megjelent az akadémiai atlaszsorozat új kiadványa Belarus in Maps – megjelent az akadémiai atlaszsorozat új kiadványa

Belarus in Maps – megjelent az akadémiai atlaszsorozat új kiadványa

Az Európai Unió keleti szomszédságában fekvő, ám mégis kevéssé ismert Belarusz (Fehéroroszország) regionális földrajzi szemléletű megismertetése a célja az MTA CSFK Földrajztudományi Kutatóintézet népszerű sorozata tagjaként megjelent, mintegy száz térképet és ábrát tartalmazó új, angol nyelvű kötetnek, amelyet csütörtökön mutattak be az MTA Székházában. Az atlaszok immár online is elérhetők.

Magyar akadémikus Európa földrajztudósainak élén Magyar akadémikus Európa földrajztudósainak élén

Magyar akadémikus Európa földrajztudósainak élén

Az Európa földrajzi társaságait összefogó ernyőszervezet, az EUGEO brüsszeli kongresszusán a szervezet közgyűlése Kovács Zoltánt, az MTA levelező tagját, az Academia Europaea tagját, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének kutatóprofesszorát, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát választotta elnökének.

Az Európai Kutatási Tanács támogatásával folytathatja kutatásait Nagy László Az Európai Kutatási Tanács támogatásával folytathatja kutatásait Nagy László

Az Európai Kutatási Tanács támogatásával folytathatja kutatásait Nagy László

Nagy László biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa elnyerte az Európai Kutatási Tanács fiatal, önálló kutatói pályájuk kezdetén állók számára kiírt Starting Grant ösztöndíját. Nagy László és kutatócsoportja a többsejtűség kialakulásának alapját jelentő genetikai mechanizmusokat és általában a biológiai rendszerek komplexitásának evolúciós mintázatait vizsgálja.

Van, amikor besűrűsödik az idő – interjú Kornai János akadémikussal Van, amikor besűrűsödik az idő – interjú Kornai János akadémikussal

Van, amikor besűrűsödik az idő – interjú Kornai János akadémikussal

Az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig: Európa jövőjéről tanácskozik három nagy európai tudományos szervezet három napig Budapesten. Az MTA által szervezett, vasárnap megkezdődött konferencián 40 akadémiai elnök is részt vesz. Röviddel a rendszerváltozás után, 1992-ben is volt hasonló esemény nálunk, erről kérdeztük az akkor Erasmus-díjat kapott Kornai János közgazdász-akadémikust.

Megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Felügyelő Testületének elnökét Megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Felügyelő Testületének elnökét

Megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Felügyelő Testületének elnökét

Az MTA Felügyelő Testületének az Akadémia 188. közgyűlésén megválasztott tagjai 2017. július 18-án az MTA elnökének és főtitkárának előterjesztése alapján titkos szavazással elnökké választották Hudecz Ferenc egyetemi tanárt (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar), az MTA rendes tagját, valamint elfogadták a 2017. évi munkatervet.

Nemzetközi tanácskozás Európa alkalmazkodóképességéről az Akadémián Nemzetközi tanácskozás Európa alkalmazkodóképességéről az Akadémián

Nemzetközi tanácskozás Európa alkalmazkodóképességéről az Akadémián

Az európai tudományos akadémiákat összefogó ALLEA (All European Academies) és az európai tudományos akadémiaként működő Academia Europaea (AE) most először rendeznek közös éves konferenciát és közgyűlést, amelynek helyszínéül Lovász László, az MTA elnöke meghívására a Magyar Tudományos Akadémiát választották.

Szeptember végéig lehet szavazni az MTA tudományos bizottságainak tagjaira Szeptember végéig lehet szavazni az MTA tudományos bizottságainak tagjaira

Szeptember végéig lehet szavazni az MTA tudományos bizottságainak tagjaira

2017. szeptember 1-jétől szavazhatnak az MTA köztestületi tagjai a szakterületükhöz tartozó tudományos bizottságok tagjaira. A testületek új összetételéről a májusi elnökválasztással megkezdődött, háromévenkénti akadémiai tisztújítás részeként döntenek a választásra jogosultak. A szavazatokat a hónap utolsó napján éjfélig lehet leadni az MTA Titkárság által működtetett elektronikus választási rendszer használatával.

Az Akadémia pécsi terveiről a város tudományos közéletének jubileumi évében Az Akadémia pécsi terveiről a város tudományos közéletének jubileumi évében

Az Akadémia pécsi terveiről a város tudományos közéletének jubileumi évében

Szorosabbra fűzni a kapcsolatot a középiskolákkal, kiszélesíteni az együttműködést a Dél-Dunántúl régió innováció iránt érdeklődő piaci szereplőivel, valamint folytatni az áltudományok elleni küzdelmet – egyebek mellett ez a célja az MTA Pécsi Területi Bizottsága tavasszal megválasztott új elnökének. Lénárd László a területi bizottság korábbi vezetőjével, Kosztolányi Györggyel közösen adott interjút az mta.hu-nak.

„Összehozzuk a különböző területekről érkező embereket” – beszélgetés a Szegedi Területi Bizottság elnökével „Összehozzuk a különböző területekről érkező embereket” – beszélgetés a Szegedi Területi Bizottság elnökével

„Összehozzuk a különböző területekről érkező embereket” – beszélgetés a Szegedi Területi Bizottság elnökével

Fülöp Ferenc akadémikus szerint az ELI-ALPS szegedi lézeres kutatóközpont akkor lesz a város számára valóban hasznos, ha a kutatók élni tudnak az általa nyújtott lehetőségekkel. Az MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöke ezért ősztől, a kutatók igényeit is figyelembe véve, olyan fórumot indít, amelyen az érdeklődők az általuk javasolt témákról beszélgethetnek többek között az ELI-ALPS munkatársaival.

Végigsuhant a Hold árnyéka Amerikán Végigsuhant a Hold árnyéka Amerikán

Végigsuhant a Hold árnyéka Amerikán

Magyar idő szerint hétfő este az Egyesült Államok szerencsés lakói – no meg a lelkes árnyékkergetők – ritka és gyönyörű égi jelenségnek lehettek tanúi. Frissített cikkünkben Szabados László írása előtt felvillantunk párat a tegnapi teljes napfogyatkozásról készült legszebb felvételek közül. A cikk végén arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy mikor lesz hozzánk közelebb megfigyelhető ez a ritka tünemény.

A baj nem jár egyedül – magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól A baj nem jár egyedül – magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

A baj nem jár egyedül – magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

Négy magyar kutatócsoport összefogott, és egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is.

Párizs után – az MTA klímakonferenciája videón Párizs után – az MTA klímakonferenciája videón

Párizs után – az MTA klímakonferenciája videón

Milyen hatásai vannak eddig a 2015 decemberében elfogadott párizsi éghajlatvédelmi egyezménynek? Hogyan alakul Magyarország üvegházgáz-kibocsátása? Hogyan és mikorra lép ki az USA – Donald Trump elnök június 1-i bejelentése nyomán – az egyezményből? Többek között ezekről a kérdésekről volt szó egy, az MTA-n tartott tudományos ülésen. Az előadások most videón láthatók.

„Számon tartanak és megbecsülnek minket” – interjú a Veszprémi Területi Bizottság elnökével „Számon tartanak és megbecsülnek minket” – interjú a Veszprémi Területi Bizottság elnökével

„Számon tartanak és megbecsülnek minket” – interjú a Veszprémi Területi Bizottság elnökével

Az Észak-Dunántúl régió tudományos életének szervezésében való hatékony részvétel, a tudományos eredmények népszerűsítése, valamint az ipari szereplőkhöz fűződő kapcsolatok erősírése a fő célja az MTA Veszprémi Területi Bizottsága újraválasztott elnökének. Az Akadémián belül valóban számítanak a területi bizottságok munkájára – mondta Pósfai Mihály akadémikus az mta.hu-nak adott interjújában.

Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák

Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák

GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A jelentés összefoglalóját magyar fordításban közöljük.

Mit és hol védjünk? Az édesvízi élővilág szempontjából kritikus vízgyűjtők Európában Mit és hol védjünk? Az édesvízi élővilág szempontjából kritikus vízgyűjtők Európában

Mit és hol védjünk? Az édesvízi élővilág szempontjából kritikus vízgyűjtők Európában

Európa vízgyűjtő területének csaknem felén él legalább egy veszélyeztetett vagy korlátozott elterjedésű faj, illetve bennszülött fajokban gazdag közösség. Ez az egyik legfontosabb eredménye annak a kutatásnak, amelynek célja az volt, hogy alapvető információkat szolgáltasson az édesvízi ökoszisztémák védelméhez. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével zajlott program eredményei nyomán a szakértők úgy látják, hogy főként a Balkánon és Kelet-Európában vannak nagy hiányosságok a kritikus vízgyűjtők védettsége terén.

Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására az MTA kutatói Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására az MTA kutatói

Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására az MTA kutatói

Évtizedek óta igaznak hitt állítást cáfolt meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Váradi András által vezetett kutatócsoportja. Felfedezésük nyomán új, nagyon egyszerű és alacsony költségű terápiával lehet megelőzni a kötőszöveti meszesedést. A módszerrel kezelhetők lehetnek azok is, akik különben 40-50 éves korukban elveszítenék a látásukat.

Vörösmarty világa virtuális kiállításon Vörösmarty világa virtuális kiállításon

Vörösmarty világa virtuális kiállításon

Az interneten él tovább az a tavaly ősztől idén tavaszig tartó, nagy sikerű tárlat, amelyet Vörösmarty Mihály Szózatának történetéről, hatásáról, nemzeti kultúránkban elfoglalt helyéről rendezett az MTA Könyvtár és Információs Központ. Az eredeti kiállítási anyag a weben irodalmi adatbázissal és a költő hagyatékát bemutató, videón megnézhető tárlatvezetéssel bővült ki.

Asztrociták gyújtják a fényt az éjszakában Asztrociták gyújtják a fényt az éjszakában

Asztrociták gyújtják a fényt az éjszakában

Az idegrendszer működésével kapcsolatos alapvető felfedezést tettek az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának kutatói. Eredményük hozzájárulhat a kognitív zavarok jobb megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is.

A felfedezés örömének megismerése – Gyerekegyetem a BME-n A felfedezés örömének megismerése – Gyerekegyetem a BME-n

A felfedezés örömének megismerése – Gyerekegyetem a BME-n

Minél többet megmutatni az általános iskolás diákoknak mindazokból a műszaki, természettudományi, informatikai, gazdaság- és társadalomtudományi területekből, amelyeket a BME oktatói-kutatói közösségei művelnek – ez a célja az első ízben 2015-ben megrendezett nyári tábornak, a Gyerekegyetemnek. A Magyar Tudomány júliusi számában a 2015–16-os táborok tapasztalatait foglalták össze a szervezők.

Először választottak magyar „fellow” tagot a legnagyobb európai kerámiakutatási szervezetbe Először választottak magyar „fellow” tagot a legnagyobb európai kerámiakutatási szervezetbe

Először választottak magyar „fellow” tagot a legnagyobb európai kerámiakutatási szervezetbe

Balázsi Csaba, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az MTA doktora, Bolyai-plakettes kutató személyében először van magyar „fellow” tagja az 1987-ben alapított tudományos szervezetnek, az Európai Kerámiai Társaságnak. Balázsi Csaba fő kutatási területe a szénnanocső- és grafénadalékkal erősített szilícium-nitrid műszaki kerámia fejlesztése.

„A zene igazán hálás pedagógiai terület” – interjú Damien Sagrillo oktatáskutatóval „A zene igazán hálás pedagógiai terület” – interjú Damien Sagrillo oktatáskutatóval

„A zene igazán hálás pedagógiai terület” – interjú Damien Sagrillo oktatáskutatóval

A zene összekapcsolható a matematikával, az idegen nyelvek elsajátításával, sőt átemelhető akár a vizuális művészetek oktatásába is – mondta az mta.hu-nak nyilatkozva Damien Sagrillo, a Luxemburgi Egyetem bölcsészettudományi és pedagógiai karának tanszékvezetője. A professzor az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja két zenepedagógiai munkacsoportjának tevékenységét támogatja külső szakértőként Lovász László akadémiai elnök felkérésére.

Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait

Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai kimutatták, hogy a boglárkalepkék szárnyának irizáló kék színe alig változik, ha a lepkéket stresszhatás éri fejlődésük alatt, míg „hétköznapi” színeik erősen fakulnak. Nem véletlen: a nanoszerkezetek révén kialakuló kék színnek komoly szerepe van a lepkék párkapcsolatában.

Bővülő források a felfedező kutatásokban – az NKFI Hivatal pályázatainak eredményei Bővülő források a felfedező kutatásokban – az NKFI Hivatal pályázatainak eredményei

Bővülő források a felfedező kutatásokban – az NKFI Hivatal pályázatainak eredményei

Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban. Az NKFI Hivatal 2017-ben megnövelt keretösszeggel, a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jobban illeszkedő új pályázati konstrukciókkal tette közzé a felfedező kutatásokat ösztönző felhívásokat. Idén a támogatás 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.

Fiatal építészek tervei alapján épülhet Martonvásáron az új agrártudományi kutatási tömb Fiatal építészek tervei alapján épülhet Martonvásáron az új agrártudományi kutatási tömb

Fiatal építészek tervei alapján épülhet Martonvásáron az új agrártudományi kutatási tömb

Tizenkét pályamű érkezett az április 21-én közzétett pályázatra, melyet a Martonvásári Agrár-innovációs Centrum kutatótömbjének megtervezésére írt ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK). A harmincegy regisztrált pályázó közül tizenketten adtak be pályaművet. A szakmai zsűri hat pályamunkát díjazott, valamennyit pénzjutalomban részesítette. A nyertes pedig szerződést köthet a kutatótömb engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésére. A többségében fiatal építészekből álló pályázók közül a tervpályázatot Boda István, Skrabák Zoltán és Nagy Marianna építészek közös pályamunkája nyerte.

A biológiai alapkutatást és a személyre szabott daganatterápiát is segíti szegedi kutatók „beszélgető szoftvere”
A biológiai alapkutatást és a személyre szabott daganatterápiát is segíti szegedi kutatók „beszélgető szoftvere”

A biológiai alapkutatást és a személyre szabott daganatterápiát is segíti szegedi kutatók „beszélgető szoftvere”

A képelemző program intelligens kérdésfeltevéssel kommunikál a biológussal/patológussal, és a szakember válaszai alapján folyamatosan tanul. Ezzel képessé válik arra, hogy többmilliárdnyi sejt között olyan új sejttípusokat fedezzen fel, amelyek új információkat adhatnak a biológiai mintákról. A szoftverhez szerzői szabad hozzáférést biztosítanak.

Csaknem kétszáz kiváló fiatal kutató részesül Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban Csaknem kétszáz kiváló fiatal kutató részesül Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban

Csaknem kétszáz kiváló fiatal kutató részesül Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban

A tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben támogatja a fiatal kutatókat a Magyar Tudományos Akadémia által 1996-ban alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Idén 646 érvényesen pályázó fiatal kutató közül 185 nyerte el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma által odaítélt támogatást. Az ösztöndíj elnyerését tanúsító oklevelet 2017. július 5-én, a „Bolyai-napon" vehették át az MTA Székház Dísztermében.

Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA Székházára? Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA Székházára?

Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA Székházára?

Pontosan 160 éve, 1857. július 6-án kelt az a levél, amelyben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke megköszönte Tokaji Nagy Lajos nyírbogdányi ügyvédnek, hogy gyűjtést kezdeményezett az Akadémia palotájának építésére. A közadakozás eredményeként 1865. december 11-én avatták fel az épületet. A szabolcsi kezdeményezők tettét mostantól Nyírbogdányban emléktábla örökíti meg. Avatásán Bokor József, az MTA alelnöke mondott köszöntőt.

Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről

Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről

Évente közel két földtömegnyi anyag áramlik a V346 Nor jelű csillag környezetéből az égitest körüli korongra, majd hullik a születő csillagra, felfényléseket okozva. A jelenséget az ALMA teleszkóppal azonosították magyar kutatók vezetésével. A mérés annak megértéséhez járul hozzá, hogy miként fejlődnek azok a csillag körüli korongok, amelyekből a Földhöz hasonló bolygók is kialakulhatnak.

Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas

Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas

Egy valódi kozmikus „régészeti lelet” feltárásával jutottak erre az eredményre európai és amerikai kutatók, köztük a lendületes Werner Norbert. Hogyan utaznak a világűr múltjába a csillagászok? Miért különleges elem a vas? Miről árulkodik a galaxisok közti hatalmas, de nem teljesen üres tér? Minden kiderül Szabados László csillagász írásából, mely végigvezet az elemek kialakulásától a legfrissebb röntgencsillagászati eredményekig.

„Szellemi-tudományos központ” a tó partján – 90 éves az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet „Szellemi-tudományos központ” a tó partján – 90 éves az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

„Szellemi-tudományos központ” a tó partján – 90 éves az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

„Minek egy ekkora gondban lévő országnak egy csiborpatkoló”? – értetlenkedtek a parlamenti képviselők a Tisztelt Házban, amikor kilenc évtizeddel ezelőtt a Magyar Biológiai Intézet létrehozásáról vitáztak. A Klebelsberg Kuno által 1927-ben alapított intézmény ma az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézeteként végzi hidrobiológiai és környezetvédelmi kutatásait. Tevékenységét a közelmúltban Magyar Örökség díjjal ismerték el.

Segíthetik-e Paks II-t független magyar szakértők? Segíthetik-e Paks II-t független magyar szakértők?

Segíthetik-e Paks II-t független magyar szakértők?

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont régóta játszik hatékony szakmai közvetítő szerepet a Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal között. A Paks II bővítés előkészítésénél egyelőre nem látszanak hasonló együttműködés körvonalai, pedig már sürget az idő. Cikkünk a kialakult helyzetről Horváth Ákossal, a kutatóközpont főigazgatójával folytatott beszélgetés rövid összefoglalója.

Női elnök is van a tudományos osztályok új vezetői között az Akadémián Női elnök is van a tudományos osztályok új vezetői között az Akadémián

Női elnök is van a tudományos osztályok új vezetői között az Akadémián

Negyedszázad után ismét jogász elnöke van a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Lamm Vanda személyében. Megválasztásával hosszú idő után lett újra női akadémikus egy tudományos osztály elnöke. Rajta kívül hat új elnököt – Zsoldos Attilát, Laczkovich Miklóst, Kollár László Pétert, Fülöp Ferencet, Bozó Lászlót és Rácz Zoltánt – választottak a tisztújítás során.

Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam

Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam

A Magyar Tudományos Akadémia mint szervezet ne foglaljon állást a közállapotokat érintő ügyekben, magát a tagságot azonban kifejezetten vitára biztatja az MTA újraválasztott elnöke. Lovász László nem érzi, hogy a CEU melletti kiállása miatt büntetésbe került volna az Akadémia, szerinte az egyetem működése körüli bizonytalanság viszont sokat ártott Magyarország tudományos vonzerejének. A tudós a külföldre távozott magyar kutatók visszacsábításának feltételeiről is beszélt a hvg.hu-nak.

Török Ádám: a bírálat nem politizálás Török Ádám: a bírálat nem politizálás

Török Ádám: a bírálat nem politizálás

Nem akarta befolyásolni a kormányzati politikát kritizáló Hegymenet című tanulmánykötet megjelenését – mondta Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a Népszavának adott interjúban.

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását? Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Fónagy Zoltán történész írása az mta.hu számára.

Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet

Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet

Pál Csaba megválasztásával tizenhárom magyar tagja lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek, az EMBO-nak. A Lendület-csoportvezető és Bolyai-díjas biológus fő kutatási területe az antibiotikum-rezisztencia, pontosabban az, hogy miként befolyásolja a kórokozó más hatóanyagokkal szembeni érzékenységét egy baktérium alkalmazkodása egy meghatározott antibiotikumhoz.

Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

Fogyasztóvédelmi jogok az Európai Unióban, egy jelentős közegészségügyi problémát okozó súlyos mentális betegség pontosabb megismerése, a bolygóközi térből érkező, a földi kommunikációt zavaró hatások vizsgálata – három téma azok közül a tervezett kutatások közül, amelyeket világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményű kutatókkal közösen folytatnak majd akadémiai kutatócsoportok az MTA Vendégkutatói programjának keretében.

Magyarországi 5G Koalíció alakult az MTA részvételével Magyarországi 5G Koalíció alakult az MTA részvételével

Magyarországi 5G Koalíció alakult az MTA részvételével

A digitális átalakulás következő szakaszában meghatározóak lesznek az 5G mobilfejlesztések. Az ipar mélyreható digitális átalakulását eredményező változásoknak a világ harmadik legjobb 4G hálózatával rendelkező Magyarország is aktív szereplőjévé válhat, ha kezdeményező szerepet játszik az 5G mobilfejlesztések terén. E cél érdekében alakult a kutatói szféra, a kormányzat, valamint ipari szereplők részvételével az a „koalíció”, amelynek az MTA is tagja.

Szunnyadó vulkán – újra működhet a székelyföldi Csomád Szunnyadó vulkán – újra működhet a székelyföldi Csomád

Szunnyadó vulkán – újra működhet a székelyföldi Csomád

Megmérték a szén-dioxid kiáramlását a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai. Méréseik szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó vulkánok kibocsátásához.

Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

A 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét.

„Két összeillő, okos és szép ember” – Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné kapcsolata „Két összeillő, okos és szép ember” – Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné kapcsolata

„Két összeillő, okos és szép ember” – Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné kapcsolata

Mi az igazság abból, hogy a barátságnál is szorosabb kapcsolat fűzte egymáshoz a kiegyezés miniszterelnökét, az 1850-ben még halálra ítélt és uralkodói parancsra távollétében jelképesen felakasztott Andrássy Gyulát és Ferenc József feleségét, Erzsébet királynét? E kérdésre keresi a választ tanulmányában Kozári Monika, amely a Korunk című folyóirat „Szerelem a történelemben” című tematikus száma után most az mta.hu-n is olvasható.

Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról

Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról

Van lehetőség arra, hogy a fiatal kutatók az eddiginél jobban bekapcsolódjanak az Akadémia munkájába – hangzott el a Fiatal kutatók fórumán, amelyet az MTA 188. közgyűléséhez kapcsolódva szerveztek meg Lovász László elnök kezdeményezésére. A tanácskozáson egyebek mellett a tudományos karrier és a gyermeknevelés összeegyeztetésének kérdése, a kutatói pálya anyagi elismerése, valamint az előmeneteli rendszer is szóba került. A fórumon készült videó most megnézhető az mta.hu-n.

Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2017-es nyertesei Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2017-es nyertesei

Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2017-es nyertesei

Huszonöt magyar, 40 évesnél fiatalabb posztdoktor nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia másodszor meghirdetett Prémium posztdoktori kutatói programjának 3 éves támogatását. A nyerteseket az MTA havi bruttó félmillió forinttal, valamint dologi kiadásokra fordítható, évi legfeljebb bruttó 2,4 millió forinttal segíti kutatási programjuk eredményes megvalósításában.

„Most szólnunk kellett” – interjú Lovász Lászlóval a Heti Válaszban „Most szólnunk kellett” – interjú Lovász Lászlóval a Heti Válaszban

„Most szólnunk kellett” – interjú Lovász Lászlóval a Heti Válaszban

Nem kommentálta az amerikai állampolgársága miatt ellene indított támadást az MTA újraválasztott elnöke. Lovász László szerint a gender studies tudomány, az Akadémia továbbra sem politizál, de volt rá példa, hogy a kormány hallgatott rá. A Heti Válasznak adott interjú május 18-án jelent meg nyomtatásban, és június 7-én került fel a valasz.hu-ra.

Szekrénytárlat Kodály Zoltánról az MTA Tudós kávézójában Szekrénytárlat Kodály Zoltánról az MTA Tudós kávézójában

Szekrénytárlat Kodály Zoltánról az MTA Tudós kávézójában

Az MTA 188. közgyűléséhez kapcsolódva, Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából a népdalkutató-zeneszerző munkásságának és akadémiai elnökségének emléket állító szekrénytárlat nyílt a Magyar Tudományos Akadémia Tudós kávézójában. A kiállítás 2017. novemberig tekinthető meg.

Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón

Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón

A 200 éve született Arany János műveinek kiadástörténetét és hatástörténetét vizsgálták azok a tudományos előadások, amelyek a közgyűlés második napján hangzottak el. Korompay H. János, az MTA doktora az Arany-hagyaték múltjáról és jövőjéről beszélt, Kulcsár Szabó Ernő akadémikus pedig arra a kérdésre kereste a választ, hogy miben nyilvánul meg Arany Jánosnak kulcspozíciója a magyar irodalom fejlődéstörténeti alakulásában. Az elhangzott előadások most videón is megnézhetők.

Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért

Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért

Az ökológiai rendszerek alapvető anyagforgalmi folyamatait széleskörűen leíró modellért, a biomasszaanyagok hasznos vegyi anyagokká alakítására szolgáló technológia megalapozásáért, valamint az antibiotikum-nyomokat a szennyvizekből nagy hatékonysággal eltávolító oxidációs eljárásért vehette át három fiatal kutató az idei Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az Akadémia Székházában Török Ádám főtitkártól.

Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos források köre a történetírás számára is újdonságot jelentő dokumentummal gazdagodott, amely nem a nyilvánosság számára készült, így meglehetős nyíltsággal szólt néhány bizalmas ügyről is. Ezekről is olvashatunk abban a hamarosan megjelenő kötetben, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.

Az MTA közleménye a Hegymenet című kiadványról Az MTA közleménye a Hegymenet című kiadványról

Az MTA közleménye a Hegymenet című kiadványról

Nem igaz az az állítás, hogy a „Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon” című, Jakab András és Urbán László szerkesztésében megjelent kötetet eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia adta volna ki, illetve finanszírozta volna. Így nem helytállóak a sajtóban megjelent azon állítások, melyek szerint az MTA kihátrált volna a kötet kiadásából, ugyanis nem is vett részt a folyamatban.

Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege

Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésével, tizenegy szerző munkája nyomán született cikk átfogó képet nyújt Magyarország természeti környezetének változásáról a rendszerváltás óta eltelt időszakban. A mezőgazdasági tevékenység intenzitása, a természetvédelmi intézményrendszer erősödése-gyengülése és az EU-csatlakozással megjelenő nemzetközi források bizonyultak a legfontosabb tényezőknek.

Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában

Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában

Agyunkban számos idegsejttípus található, amelyek egymással összekapcsolódva bonyolult hálózatokat alkotnak. Hájos Norbert, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Hálózat-Idegélettani Kutatócsoport tudományos tanácsadója és munkatársai kutatásaik során a félelmi memórianyomok kialakításáért felelős agyi régióban azonosítottak egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot, amely képes lehet hatékonyan szabályozni a vészhelyzetekhez társult emlékek rögzülését.

Kanyaró: nő a nyomás Románia felől Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

Áprilisi adatok szerint eddig 23 halálos áldozata van Romániában a kanyarójárványnak, ebből 22 gyerek. Romániában jelenleg nincs kötelező védőoltás, nincs gyerekorvos az alapellátásban, és igen erős a vakcinaellenes propaganda, főleg az ortodox egyház részéről.

Konferencia a szegénységről az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában Konferencia a szegénységről az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában

Konferencia a szegénységről az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában

Első hallásra meglepő témáról, a szegénység hasznáról rendezett kedden konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja. Az előadásokból kiderült, hogy bár a szegénység politikai rendszertől függetlenül rossz, felszámolandó állapotként jelenik meg a közbeszédben, morbid módon mégis változatos csoportoknak fűződik valamilyen érdeke hozzá, hogy a társadalom legalsó szintje ne törjön ki helyzetéből.

Filmklub: Egy Isten, két nemzet – Nézze meg a teljes filmet! Filmklub: Egy Isten, két nemzet – Nézze meg a teljes filmet!

Filmklub: Egy Isten, két nemzet – Nézze meg a teljes filmet!

Az erdélyi magyar anyától és román apától származó, Bukarestben élő Vlad és testvére, Mălina felnőtt fejjel úgy döntenek, hogy felveszik a magyar állampolgárságot. Magyarul tanulnak, és unitáriusként megkeresztelkednek. Mi lehetett a döntésük oka? Milyen körülmények között éltek eddig, és miért épp most keresik intenzívebben magyarságukat? Szabó Attila filmjéből ezekre a kérdésekre is kirajzolódnak a válaszok.

Legyünk minél többet ERC-nyertesek társaságában! Interjú Kondorosi Évával Legyünk minél többet ERC-nyertesek társaságában! Interjú Kondorosi Évával

Legyünk minél többet ERC-nyertesek társaságában! Interjú Kondorosi Évával

Nem lehet elszigetelten dolgozni, szükség van arra, hogy élő nemzetközi tudományos kapcsolatok révén a legfrissebb információk birtokában legyünk – figyelmeztet Kondorosi Éva, az Európai Kutatási Tanács egyik alelnöke. Az akadémikus a kutatói információs nap előtt az mta.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy a magyar pályázók gyakran túl „szemérmesek” a projekttervüket illetően, nem tesztelik a hatását a munkatársaikon vagy szélesebb körben. Pedig – mint fogalmazott – a sikertelenség nem szégyen, és sokat lehet tanulni a bírálatokból.

Új molekuláris kezelési lehetőséget azonosított az MTA TTK kutatója a vastagbélrák kezelésére Új molekuláris kezelési lehetőséget azonosított az MTA TTK kutatója a vastagbélrák kezelésére

Új molekuláris kezelési lehetőséget azonosított az MTA TTK kutatója a vastagbélrák kezelésére

Van más lehetőség a tumorsejtek kezelésére: amennyiben e sejteket a szeneszcencia nevű állapotba visszük át, akkor nem keletkeznek áttétek, és a rákos daganat növekedése is leáll. Győrffy Balázs, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Lendület Onkológiai Biomarker Kutatócsoport tudományos tanácsadója és kollégái egy olyan fehérjét vizsgáltak, amely gátolja a szeneszcencia kialakulását.

Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval

Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval

Rossz hírek: 15 szál cigi elszívása már mutációt okoz a DNS-ben, a tüdőt tisztító csillószőrök 30-40 percre megbénulnak, hosszabb távon pedig teljesen elpusztulnak. Jó hírek: az utolsó szál utáni második napon a csillószőrök újra beindulnak, és megindul a tüdő tisztulása, 3–9 hónap múlva csökken a köhögés. Videón az Akadémián elhangzott, fiataloknak szóló előadások.

ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián

ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián

Freund Tamás, az MTA alelnöke, valamint Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke köszöntőjével kezdődött az a kutatói karrierfórum és információs nap az Akadémián, amelynek résztvevői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy miként lehetne Magyarországon további világszínvonalú szellemi műhelyeket létrehozni. A hallgatók ERC- és MSCA-nyertesek előadásaiból arról is képet kaphattak, hogy milyen esélyük van a magyar kutatóknak a nemzetközi pályázati versenyben.

Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden

Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden

Az ELI-ALPS-ban rendkívül nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatások elsősorban fizikai, biológiai, kémiai, orvosi és anyagtudományi területeket érintenek. Az itt folyó kutatásokban várhatóan az MTA több kutatóintézetének munkatársai is részt vesznek majd.

Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában

Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában

Hatással van-e a tanári fizetések alakulása a diákok teljesítményére? Számít-e a tanár neme az oktatásban? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete oktatástudományi kutatócsoportja. Egyik fő megállapításuk szerint az oktatáspolitikai döntéshozóknak különösen a pedagógusi pálya kezdetén lévőkre érdemes jobban odafigyelniük.

Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja

Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja

Mi motiválja a fiatalokat, hogy külföldön folytassák az életüket? Kalandvágy, pénzkeresés, nyelvtanulás? Csak a 20-30 éves korosztályt érinti a kérdés? Tartják-e a kapcsolatot az otthon maradt családtagokkal, barátokkal a külföldre távozók? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ a Menjek/maradjak című filmsorozat holland epizódjának vetítése utáni beszélgetésen.

A tanulás alapvető megújítására van szükség – interjú Csapó Benővel A tanulás alapvető megújítására van szükség – interjú Csapó Benővel

A tanulás alapvető megújítására van szükség – interjú Csapó Benővel

A kutatók már jó ideje kongatják a vészharangot: a magyar gyerekek problémamegoldó gondolkodása gyenge. Pedig egyre többet tudunk arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten javítani. Ehhez azonban meg kellene változtatni tanulással kapcsolatos szemléletmódunkat és jelentősen át kellene alakítanunk a tanítási módszereinket. Hol tart a problémamegoldás kutatása és mit lehet az eredményekről az iskolában hasznosítani? Ezt mutatja be egy nemzetközi szerzőgárda abban az új kötetben, amelynek elkészültében egy magyar kutatóhely játszott vezető szerepet.

A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

Hogyan birkóztak meg a járványokkal, éhínségekkel, a családtagok elvesztésével a magyar családok a történelem során? Hol tud bekapcsolódni Magyarország a jövőben áttörést hozó kvantumszámítógép tervezésébe? Milyen új molekulák, reakciók, szemléletek jelentek meg a gyógyszertervezésben és a rákkutatásban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület programjának idei 22 nyertese.

Teltház a Fiatal Kutatók Fórumán Teltház a Fiatal Kutatók Fórumán

Teltház a Fiatal Kutatók Fórumán

Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg az MTA a Fiatal Kutatók Fórumát a 188. közgyűlésen. A jó hangulatú, aktív tanácskozás végén kiderült, hogy van igény a folytatásra, ennek módját rövidesen kidolgozzák a résztvevők.

Mikor a Lendület tovább visz – Makara Judit elnyerte a Howard Hughes Medical Institute kutatói ösztöndíját Mikor a Lendület tovább visz – Makara Judit elnyerte a Howard Hughes Medical Institute kutatói ösztöndíját

Mikor a Lendület tovább visz – Makara Judit elnyerte a Howard Hughes Medical Institute kutatói ösztöndíját

Makara Judit, aki 2011-ben a Lendület program egyik nyerteseként alakította meg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben az Idegi Jelátvitel Csoportot, majd még ugyanabban az évben megkapta a Wellcome Trust senior kutatók számára kiírt támogatását (International Senior Research Fellowship of the Wellcome Trust) is, most az amerikai Howard Hughes Medical Institute, a Bill & Melinda Gates Alapítvány, a Wellcome Trust és a Calouste Gulbenkian Alapítvány közös pályázatán került a több mint 1400 jelentkező közül kiválasztott 41 nyertes közé.

Konferenciát rendeztek Kondorosi Ádám emlékére Franciaországban Konferenciát rendeztek Kondorosi Ádám emlékére Franciaországban

Konferenciát rendeztek Kondorosi Ádám emlékére Franciaországban

A magyar mikrobiológus nevéhez fűződik a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont növénytani kutatásainak nemzetközi színvonalra fejlesztése. Az MTA néhai tagjának emlékére szervezett tudományos tanácskozást kétévente rendezik meg abban a kutatóintézetben, amelynek Kondorosi Ádám volt az igazgatója.

„Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével „Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével

„Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével

Hogyan lehetne jobban érzékeltetni a nyelvészet társadalmi hasznosságát? Milyen volt annak idején a fogadtatása idehaza az új nyelvészeti irányzatként megjelenő generatív nyelvészetnek? Hogyan tudott nemzetközivé válni a magyar nyelv kutatása? Egyebek mellett erről kérdeztük É. Kiss Katalin akadémikust, a Bolyai János Alkotói Díj idei kitüntetettjét.

Balszerencse vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák? Balszerencse vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák?

Balszerencse vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák?

Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető kutató szerint azonban a rák a soksejtű szervezet természetes, szükségszerű végállapota. Két lendületes kutató elméleti modellt épített fel a megújuló szövetek belső dinamikájának leírására. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk a daganatok ellen.

A magyar múltak átalakulása – Székfoglaló előadások az Akadémián A magyar múltak átalakulása – Székfoglaló előadások az Akadémián

A magyar múltak átalakulása – Székfoglaló előadások az Akadémián

2017-ben már régimódi furcsaságnak tűnik, hogy a magyar nyelvben nem csak egy múlt idő volt használatos. A Himnuszból és a Szózatból ismerős elbeszélő múlt a 19. század második felére kopott ki a nyelvből. Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA rendes tagja székfoglaló előadásában egy Arany János-levél nyomán azt bizonyította be, hogy egy csupán nyelvtaninak tűnő kérdés, az elbeszélő múlt kihalása hogyan alakítja át a múltról való beszédünket. Az Akadémia honlapján sorozatban közöljük a tudós testület új tagjainak székfoglaló előadásait.