A mesterséges intelligencia szerepe a csillagászati és űrfizikai kutatásokban – Videó a közgyűlési tanácskozásról
Közeli és távoli természeti környezetünk megismeréséhez egyre növekvő mértékben használunk nagy adatbázisokat és szimulációkat. Értelmezésükhöz elengedhetetlenek a mesterségesintelligencia-alapú módszerek. Az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozáson ezek megjelenését és lehetőségeit tekintették át a résztvevők a csillagászat és az űrfizika különböző területein, pillanatfelvételt készítve arról, hogyan kezdi átalakítani ez az új megközelítés a csillagászati és fizikai kutatásokat Magyarországon.
TOVÁBBFelvállalni a magyar gyökereket – Az MTA külső tagjainak világtalálkozója a 200 éves évforduló alkalmából
2025. május 8–9-én rendezik az MTA Székházban a Külső Tagok Tudományos Szimpóziumát, amelyen számos magyar vagy Magyarországhoz kötődő Nobel- és Abel-díjas tudós is részt vesz. Az egyik szervezővel, Tigyi Gáborral, a Tennessee-i Állami Egyetem orvosi karának professzorával beszélgettünk a szimpózium céljairól, illetve az MTA külső tagjainak szerepéről a magyar tudományosságban.
TOVÁBBKurtág György nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat
Kurtág György zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és annak zenetudományokat is magában foglaló I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya felterjesztésére. „Kurtág György zenéje hozzájárul a világ kulturális örökségéhez” – indokolta döntését a rangos izraeli kitüntetést odaítélő nemzetközi zsűri.
TOVÁBBÚjabb eredmények a kondenzált anyagok fizikájában – Videón a közgyűlési tanácskozás
A program résztvevői bemutatták a kondenzált anyagok fizikája területén Magyarországon az utóbbi néhány évben elért legkiemelkedőbb eredményeket. Az előadások tematikája jól mutatta a kondenzált anyagok kutatásának széles spektrumát a magyarországi egyetemeken és kutatóintézetekben.
TOVÁBBGábor Dénes-díj – Felterjesztési felhívás
A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma idén is keresi a szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő szakembereket.
TOVÁBBRoska Botond, az MTA külső tagja a 2024. évi orvosi Wolf-díj nyertese
A Svájcban élő magyar neurobiológus José-Alain Sahellel megosztva nyerte el a díjat „a látás megmentéséért és vak emberek látásának helyreállításáért az optogenetika segítségével”.
TOVÁBBAz Akadémia épülete, ahogy csak nagyon ritkán láthatjuk – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza
A 2025-re, az Akadémia fennállásának 200. évfordulójára szépülő MTA Székház architektúrája és ornamentikája összességében a reneszánsz és az antik-hellenizáló elemek harmóniáján alapul. Az 1865-ben átadott épület hosszas stílusvita után végül neoreneszánsz palotaként épült fel, és vált Budapest egyik emblematikus építményévé. Felújítása hétről hétre újabb érdekességekkel szolgál.
TOVÁBBEzerarcú fizikai-kémia: világunk építőkövei – Videón az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozás
Cikkünkben megnézhető a Kémiai Tudományok Osztálya Fizikai-kémiai Tudományos Bizottságának ünnepi tudományos ülésén készült felvétel. A tanácskozáson adták át a Polányi Mihály-díjat. Az elismerést az MTA Fizikai-kémiai Tudományos Bizottsága adományozza évente a fizikai kémia területén az előző 5-10 éves időszakban elért nemzetközi jelentőségű magyar tudományos eredmény jutalmaként. A tudományos ülésen a Polányi Mihály-fődíj és a Polányi Mihály fiatal kutatói díj nyertesei is előadásokban foglalták össze kutatási eredményeiket.
TOVÁBBLendületesek: Horváth András Attila
Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy az epilepsziával összefüggő kérgi hiperexcitabilitás (vagyis az idegsejtek túlzott aktivitása) és a kognitív hanyatlással járó kórképek (például a demencia) között kapcsolat van. Az e kapcsolat hátterében meghúzódó mechanizmust igyekszik feltárni munkatársaival Horváth András Attila, az Országos Mentális Idegsebészeti és Idegtudományi Intézet Neurokognitív Kutatási Központjának igazgatója és az MTA-OMIII Lendület Neurokognitív Kutatócsoport vezetője. Eredményeik a kezelés új célpontjaihoz vezethetnek el.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: a hazugság – Videón Kleiber Judit nyelvész előadása
Mit tekintünk hazugságnak? Minden hazugság megvetendő? Hogyan változik a hazugság megítélése a különböző kultúrákban? Milyen nyelvi eszközök szolgálnak a becsapás felismerésére? Mi alapján vonunk le következtetéseket? Miért fontos a következtetéseink minősége a döntéseink szempontjából? Mit értünk sugallt állítások alatt? Miként kezeljük a mellébeszélést és a féligazságokat? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Kleiber Judit nyelvész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBLendület-csoport a sötét anyag nyomában
Az Európai Űrügynökség nemrégiben közzétette a Euclid űrtávcsővel készített első látványos felvételeket, ezzel demonstrálták az új teleszkóp páratlan képességeit. A Euclid által gyűjtött adatokat egy több ezer kutatóból álló nemzetközi konzorcium fogja elemezni a következő években. E konzorcium résztvevői a Kovács András, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa által vezetett MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport tagjai is.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: tények és tudomány – Videón Tuboly Ádám előadása
Hogyan kapcsolódik a ruhaválasztásunk a hideg racionalitáshoz? Mit jelent valójában a tudomány? Melyek az erősségei és a hibái? Mit nevezünk tényeknek? Hogyan segítenek a dinoszauruszok a tények megértésében? Mennyire tekinthető befejezettnek a tudomány? Ezekre a kérdésekre is választ adott Tuboly Ádám tudományfilozófus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBAz I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának állásfoglalása az anyanyelvi nevelés jelentőségéről
Az MTA Magyar Nyelvészeti Munkabizottsága a Nyelvtudományi Bizottság és az I. Osztály által megerősített állásfoglalást fogalmazott meg a magyar nyelvészeti képzés felsőoktatásbeli helyzetét illetően, amelyet az e téren zajló átalakítási folyamatok tesznek aktuálissá.
TOVÁBBMagyarország soros EU-elnöksége előestéjén Budapesten tartotta ülését az EASAC Tanácsa
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) június 6–7-én a Magyar Tudományos Akadémia meghívására az MTA-n tartotta Tanácsának soron következő ülését, amelyet hagyományosan az Európai Unió Tanácsának következő soros elnökségét ellátó EU-tagállamban rendeznek.
TOVÁBBA Litván Tudományos Akadémia elnöke az MTA-n
Freund Tamás 2024 június 6-án a litván–magyar kétoldalú akadémiai megállapodás közös aláírása céljából hivatalában fogadta Jūras Banyst, a Litván Tudományos Akadémia elnökét.
TOVÁBBElhunyt Vajda György energetikus, az MTA rendes tagja
Életének 97. évében, 2024. június 17-én elhunyt Vajda György állami és Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
TOVÁBBLendületesek: Juhász Gábor
A sejtek egészséges működése elképzelhetetlen a hibás vagy már felesleges anyagaik, illetve a bekebelezett anyagok megemésztése, lebontása nélkül. Ha ez a rendszer nem működik megfelelően, annak számos kóros következménye lehet. E sejten belüli lebontó folyamatok a lizoszómáknak nevezett, membránnal határolt hólyagok közreműködésével zajlanak. Ezeket kutatja Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és a Lizoszomális Degradáció Kutatócsoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: kijózanító véletlenek – Videón Keszthelyi Gabriella előadása
Mit jelent a születésnap-paradoxon? Hogyan fordulhat elő, hogy egy az álmunkban látott szimbólum később a nézett sorozatunkban is megjelenik? Milyen kapcsolat van a káosz és egy Szűz Mária-mintára égett pirítós között? Valóban igaz-e, hogy ami véletlen, az előrejelezhetetlen? Ezekre a kérdésekre is választ adott Keszthelyi Gabriella matematikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBAz mta200.hu-ról ajánljuk: Egy elnöki portré születése
Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.
TOVÁBBHuszonegy Lendület-kutatócsoport indíthatja el 2024-ben felfedező kutatásait az Akadémia támogatásával
A Lendület Program a kiválóság támogatására irányul, célja a hazai kutatóbázis erősítése. Kiemelkedő fiatal tehetségek és kimagasló teljesítményű kutatók innovatív, eredeti ötleteken alapuló kutatásait támogatja azáltal, hogy forrást biztosít új téma kutatására alakuló kutatócsoportok létrehozására és fenntartására.
TOVÁBBSzázötvenkilenc fiatal kutató nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma a június 5-ei ülésén döntött az idei MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázatokról a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
TOVÁBBA fizika fejlődési irányai – Videó az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tudományos ülésről
Melyek napjaink legígeretesebb és legizgalmasabb kutatási témái a fizikában? Erre a kérdésre kaphattak választ az érdeklődők az MTA Fizikai Tudományok Osztálya tanácskozásán. A konferencián a 2024. évi Fizikai Fődíjat, a Fizikai Díjakat, az Akadémiai Díjat, valamint a Széchenyi-díjat elnyert kutatók számoltak be élvonalbeli kutatásaikról.
TOVÁBBÁtadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat
Milyen összefüggés mutatható ki a mézelő méhek számának drasztikus csökkenése és a növényvédő szerek használata között? Hogyan csökkenthető ivóvizeinkben a gyógyszerhatóanyagok mint szerves szennyezők jelenléte? Életképes alternatívát jelenthet-e a komposztált pelletált baromfitrágya a környezeti hatások szempontjából a műtrágyákkal szemben? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.
TOVÁBBMagyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói egy korábbi Lendület-pályázat révén beszerzett szuperrezolúciós (rendkívül nagy felbontású) mikroszkóp segítségével feltárták, hogy az idegsejtek végződésein lévő kannabinoidreceptorok hogyan szabályozzák a szinapszis erősségét. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: a tudományos műveltség – Videón Zemplén Gábor tudománytörténész előadása
Milyen volt a tudomány régen? Miért szikrázott egy angol filozófus zoknija éjszakánként? Hogyan születnek a tények? Milyen a tudomány természete? Mi köze volt Benjamin Franklinnek a pulykákhoz? Mitől védi meg a tudomány a társadalom tagjait? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Zemplén Gábor tudománytörténész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBBig Five 100 – Videón a legendás matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia
A Fejér Lipót által „Big Five”-nak nevezett matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi jubileumi konferenciát szervezett az MTA Matematikai Tudományok Osztálya. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben rendezett ünnepségen személyesen köszöntötték az idén 100. születésnapját ünneplő Fuchs Lászlót, aki az Akadémia elnökétől átvette a külhoni magyar tudósoknak adható legrangosabb akadémiai kitüntetést, az Arany János-életműdíjat. A rendezvényen készült felvétel cikkünkben megnézhető.
TOVÁBBMagyarország 20 éve az Európai Unióban: A gazdaság- és területpolitika jelene és jövőbeli kihívásai – Videó a közgyűlési tanácskozásról
Magyarország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz óriási jelentőségű esemény az ország történetében. De mit értünk el az integrációs folyamatban? Erre a kérdésre keresték a választ az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó konferencia résztvevői, akik elsősorban a régió hasonló adaptációs folyamataiba illesztve tekintették át az elmúlt két évtized történéseit, tapasztalatait.
TOVÁBBNehéz sorsú, tudományos pályára készülő tehetségeknek gyűjt az Akadémia
A 2024. évi közgyűlés döntése értelmében a következő egy évben a gyűjtés célja a nehéz sorsú, tudományos pályára készülő és tehetségesnek mutatkozó fiatalok tanulmányainak támogatása lesz. A tavalyi, 196. akadémiai közgyűlésen meghirdetett jótékonysági gyűjtés eredményeként több mint 12 millió forinttal támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális programjának megvalósulását a Magyar Tudományos Akadémia.
TOVÁBBRobusztus térállvány, új tető és egy meglepetéscímer – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza
Tekintélyes méretű térállvány épült az MTA Székház Duna felőli oldalán, hogy megkezdődhessen a harmadik emeleti tetőtér felújítása, valamint a tetőszerkezet cseréje. Az állványzatba teher- és személyszállításra alkalmas felvonó épült, és különleges szerkezetének köszönhetően a felállításához meg sem kellett fúrni a műemlék épület kőburkolatát. Időközben befejeződtek az előző fázis munkálatai, a Díszterem freskói visszanyerték eredeti pompájukat, és még egy elfeledett országcímer is előbukkant a mennyezeti festékrétegek alól. Utóbbiról részletesebben is beszámolunk a közeljövőben.
TOVÁBBAz MTA 197. közgyűlésének határozatai
A Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésén számos előterjesztésről határozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete személyes, jelenléti ülésen, illetve a szavazásra jogosult tagok előzetes véleménynyilvánítását követően a távollévők közötti elektronikus szavazással.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: a manipuláció nyelvi eszközei – Videón Schnell Zsuzsanna kognitív nyelvész előadása
Mit jelent a „mentek” szó? Hogyan kommunikál Jane Austen főhősnője? Mik azok a szókratészi kérdések? Mi a sikeres társalgás alapja? Melyek a manipuláció nyelvi eszközei? Miért fontos, hogy milyen véleménybuborékban élünk? Ezekre a kérdésekre is választ adott Schnell Zsuzsanna kommunikációkutató a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBBen Feringa Nobel-díjas kémikus látogatása Budapesten
2024. május 15. és 17. között a Magyar Tudományos Akadémia meghívására Budapestre látogatott Bernard Lucas Feringa holland kutató, aki 2016-ban kapott megosztott kémiai Nobel-díjat a molekuláris gépek megalkotásáért. A házigazda Perczel András, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke volt.
TOVÁBBAz MTA doktorai: Csoknyai Tamás a magyar épületek energiahatékonyságáról
Amikor Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék vezetője, az MTA doktora elkezdte a lakóépületek energiafelhasználását kutatni, még nem voltak hozzáférhető adatok a magyarországi helyzetről. Ezért kutatómunkájának első szakaszában az egyik legfontosabb eredménye a minden tekintetben reprezentatív adatbázis létrehozása volt. Ennek segítségével már nemzeti stratégiát lehetett alkotni, illetve összehasonlító vizsgálatokat lehetett végezni, amelyekből kiderült, hogy a magyar épületek energiahatékonysága jelentősen elmarad a visegrádi országok szintjétől, ezen pedig főként a hőszigeteléssel lehet változtatni.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: középiskolásoknak készített videókat az Akadémia
Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban címmel rövid videókat tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében készült előadás-sorozat a mai, hazugságokkal teli világban való eligazodáshoz kínál kapaszkodókat.
TOVÁBBVíz, talaj, levegő, energia – Stratégiai jelentőségű kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében
Három nagy nemzeti tudományos program kezdte meg a működését az Akadémia koordinálásával 2022 végén: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. A négyéves programok közül a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program eddigi eredményeiről és a további célkitűzésekről beszélgettünk a kutatási program elnökével, Bozó László akadémikussal, valamint a konzorciumvezető intézet, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, egyben a program egyik társelnökével, Garamszegi Lászlóval.
TOVÁBBA Yale Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták Lovász Lászlót
A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének a kombinatorikában végzett úttörő munkásságát ismerték el.
TOVÁBBMTA Kiváló Kutatóhely: Első ízben kapták meg a rangos címet vállalkozások keretében működő kutatóhelyek – Videós összefoglaló az ünnepélyes oklevélátadásról
Hét cég – két agrár-élelmiszeripari, egy az orvostudományok területén működő, három gyógyszerkutató, valamint egy a fizikai kutatások területén működő vállalkozás – nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely címet. Az egyéni tudományos kiválóságot elismerő MTA doktora cím és a tudományos intézményekre 2022-ben kiterjesztett minősítés után mostantól vállalkozások keretében működő kutatóhelyek is részei lehetnek az Akadémia minőségbiztosítási rendszerének.
TOVÁBBEurópa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák
Közös nyilatkozatban hívják fel a figyelmet a tudomány és a kutatás fontosságára a 27 EU-tagállam tudományos akadémiái vagy annak megfelelő tudós testületei. A nyilatkozat az aláírók szándéka szerint minden, az EP-választáson induló képviselőjelölthöz és tágabban értelmezve minden érdeklődőhöz szól, emlékeztetve a jelölteket arra, hogy az Európai Unió jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Freund Tamás elnök írta alá.
TOVÁBB„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé választotta Barabási Albert-László hálózatkutató fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a bostoni Northeastern Egyetem professzorát és a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszorát. Barabási szerint a hálózattudomány, noha a fizikából, a matematikából és a számítástudományból táplálkozik, mára önálló tudományággá vált, amely olyan felfedezésekhez segítette hozzá a legkülönfélébb területek kutatóit, amelyek a klasszikus vizsgálati módszerekkel elérhetetlenek lettek volna.
TOVÁBB- 2176 találat