A Balatonról Vasas Gáborral, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatójával

2026. június 16-án, életének 100. évében elhunyt Nász István, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, a hazai orvosi mikrobiológia és víruskutatás kiemelkedő egyénisége. Szabó Dóra, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója idézi fel életútját.

TOVÁBB

Szegedy Krisztián külső tag 2025. október 1-jén megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

A Helmholtz-érem a Berlin–Brandenburgi Tudományos Akadémia legmagasabb tudományos kitüntetése, amelyet kifejezetten életművek és kivételes tudományos teljesítmények elismerésére tartanak fenn a humán tudományoktól a matematikán és a természettudományokon át a műszaki tudományokig.

TOVÁBB

Az MTA doktora cím a magyar tudományosság egyik legfontosabb minőségi mércéje. A megszerzésére vonatkozó eljárás szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyeletét ellátó Doktori Tanács leköszönő elnöke szerint az elmúlt időszak eredménye, hogy az eljárási idő rövidebb, mint korábban. Kamarás Katalin akadémikus az mta.hu-nak adott interjújában beszélt a tudományterületek különbségéből adódó eltérésekről is.

TOVÁBB

Pósfai Mihály, az MTA elnöke és Tanács Zoltán tudományos-technológiai miniszter június 11-ére hívta össze azt a kerekasztalt, amelynek résztvevői az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat (HUN-REN) jövőjéről egyeztettek.

TOVÁBB

2001. június 11-én alakult meg az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies Science Advisory Council), az EASAC, melyet az Európai Unió akadémiái és tudós szervezetei azért hoztak létre, hogy közösen megfogalmazott, tudományosan megalapozott, egységes és független szakértői javaslatokat adhassanak a szakpolitikai döntéshozók kezébe. A Magyar Tudományos Akadémia 2004-től, Magyarország EU-csatlakozását követően csatlakozott az EASAC-hoz, ennek köszönhetően a magyar kutatók az európai tudósokkal közösen hallathatják hangjukat a legégetőbb szakpolitikai kérdésekben.

TOVÁBB

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2026. június 3-ai ülésén döntött az idei MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj-pályázatokról a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján. Cikkünkben ismertetjük a támogatást elnyert kutatók névsorát.

TOVÁBB

Az afrikai ebolajárvány átlépte az országhatárokat, egy tengerjáró hajón kitört hantavírus-járvány nyomán pedig világszerte kutatják a karantén bevezetése előtt hazatért utasokat. Kell-e tartanunk tőle, hogy itt az új világjárvány? Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa nem csak erre a kérdésre válaszol – a kérdezők pedig ezúttal is Gilicze Bálint és Simon Tamás.

TOVÁBB

Pósfai Mihály, az MTA elnökének első videóüzenete a 20 ezer fős akadémiai köztestülethez, amelynek tagjai először a köztestületi hírlevélből érhették el a felvételt június 9-én.

TOVÁBB

Az orvosdiagnosztikai szakmák magyarországi fejlődéséről szóló könyv bemutatójával és a korszerű betegellátás tudományos hátterét adó diagnosztikai területekkel foglalkozó tudományos szimpóziummal nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi programsorozatának részeként az MTA V. Orvosi Tudományok Osztályának hónapja. Megnyílt az a kiállítás is, amely azokat az orvostudomány területén kiemelkedő teljesítményű tudósokat mutatja be, akik magyar gyökerekből indulva tudományos eredményeikkel az egész emberiség hasznára voltak. A júniusi rendezvényeken szakmai tanácskozásokkal, nemzetközi tudományos üléssel, lakossági fórummal és a szélesebb közönségnek szóló programokkal várják az érdeklődőket.

TOVÁBB

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az idős platán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli.

TOVÁBB

Sok tízezer tonna, osztrák bányákból származó azbeszttartalmú kőzúzalékot teríthettek szét nyugat-magyarországi utakon, kocsibejárókon, parkokban, játszótereken az elmúlt évtizedben. Hogy történhetett ez meg? Hogyan ismerhetjük fel a veszélyes köveket saját környezetünkben? Mit lehet tenni és milyen egészségügyi hatásokkal kell számolnunk? Hosszú szünet után újrainduló podcastunkban Weiszburg Tamást, az ELTE ásványtani tanszékének korábbi vezetőjét és Pósfai Mihályt, az MTA elnökét, a környezeti ásványtan professzorát kérdezte Gilicze Bálint és Simon Tamás.

TOVÁBB

Maria Lugaro levelező tag 2025. szeptember 30-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Kovách Imre szociológust, az MTA levelező tagját választotta az MTA új összetételű Doktori Tanácsa a testület elnökévé. A társelnöki posztot Császár Attila Géza kémikus, az MTA levelező tagja tölti be a következő három évben, a titkári feladatokat pedig Salánki Katalin növényvirológus, az MTA doktora látja el.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlésén elnökké választott Pósfai Mihály mellett Kecskeméti Gábor főtitkár és Kovács Ilona főtitkárhelyettes is megkezdte hároméves megbízatását az 1825-ben alapított intézmény élén. Cikkünkben rövid portré olvasható a három új vezetőről. Velük együtt kezdték meg munkájukat az új alelnökök és elnökségi tagok is.

TOVÁBB

A napjainkban egyre népszerűbb közösségi tudomány személyes élményt, a tudományos munka és gondolkodásmód megtapasztalását nyújtva kapcsolja be a civileket a tudományos kutatások világába. Milyen kulcsszerepet tölthetnek be ebben a könyvtárak? Milyen hazai kezdeményezéseket vagy nemzetközi minták alapján megvalósuló projekteket indítanak vagy koordinálnak könyvtáraink a közösségi tudomány területén? És egyáltalán mennyire újdonság ez a tevékenység a könyvtárak életében? Az Akadémia 200 éves Könyvtárának „Nélkülünk nem megy: A könyvtárak szerepe a közösségi tudományban” című konferenciája ezeket a kérdéseket járta körül.

TOVÁBB

Polgár Csaba levelező tag 2025. szeptember 17-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

A mesterséges intelligencia az élet minden területén megjelenik, és a folyamat a jövőben várhatóan csak gyorsulni fog. Ez alól a joggyakorlat sem kivétel, ami azonban nemcsak lehetőségeket, hanem veszélyeket is rejthet magában. Ezért a jogtudománynak már most fel kell készülnie az MI támasztotta kihívásokra. E célt szolgálják Szentgáli-Tóth Boldizsárnak, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatójának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízott oktatójának és munkatársainak kutatásai, amelyekhez a Lendület Programtól nyertek támogatást.

TOVÁBB

Balogh Balázs, az MTA doktora, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatója, a Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatója több mint három évtizede kutatja Kalotaszeg történeti néprajzát. Vizsgálatai során feltárta, hogy főként a II. világháború „kettős impériumváltása” időszakában történt események emléke hogyan határozza meg a térség etnikai attitűdjeit mind a mai napig.

TOVÁBB

A klímaváltozás hatásai súlyosan befolyásolják Magyarország vízkészleteit, a szárazodás és a szélsőséges időjárási jelenségek pedig új alapokra helyezik a vízgazdálkodást. Az MTA Nemzeti Víztudományi Programja által szervezett „Vízvisszatartás: megoldások a fenntartható vízgazdálkodásért” című konferencián 2026. május 15-én bemutatták a legfrissebb kutatási eredményeket és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit. Az előadók az MTA Nemzeti Víztudományi Program és a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program legújabb kutatási eredményeiből adtak ízelítőt.

TOVÁBB

48 fiatal kutató nyert el támogatást a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett 2026. évi Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Tudományos Pályázat (INKP) II. fordulójában. A pályázat fiatal, MTA köztestületi tagsággal rendelkező kutatók külföldi tudományos rendezvényen való aktív részvételét támogatja, hogy segítse jelentős tudományos eredményeik bemutatását.

TOVÁBB

Milyen szerepük volt a könyvtáraknak és a könyvkiadásnak az európai tudós társaságok létrejöttében? Mire ösztönözheti az európai akadémiák és könyvtáraik sokféle története napjaink értelmiségét? Milyen kihívások elé állítják a könyvtárakat az információs technológiák változásai? És hogyan szolgálják a kutató- és szakkönyvtárak napjainkban a tudományt? Az MTA Könyvtár és Információs Központ „Az Akadémia könyvtára vagy a könyvtár Akadémiája?”, valamint „A 21. század modern kutató- és szakkönyvtárai” című nemzetközi konferenciái ezeket a kérdéseket járták körül az Akadémia 200 éves könyvtárának ünnepi hónapja alkalmából.

TOVÁBB

Telek Miklós levelező tag 2025. szeptember 19-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia megválasztott elnöke az Akadémia Székházában fogadta Tanács Zoltán tudományos-technológiai minisztert május 15-én. A szűk körű informális találkozón áttekintették a minisztérium és az MTA előtt álló közös feladatokat, és megerősítették együttműködési szándékukat. Egyetértettek abban, hogy a tudománypolitikában a fontos döntéseket a tudományos közösséggel együtt, érdemben megvitatva kell kialakítani.

TOVÁBB

A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémia idén is kiírta az Akadémiai Ifjúsági Díjra vonatkozó pályázatát, így a tudományos élet területén dolgozó, kutatást végző fiatalok eredményeinek elismerésére létrehozott díj 2027-re is elnyerhető.

TOVÁBB

Hogy érzik magukat a fiatal magyar kutatók? Milyen perspektívák mentén gondolkodnak tudományos pályájukról, szakmai jövőjükről? Milyenek a kilátásaik, és milyen kihívásokkal kell megküzdeniük? A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája többek között ezeket a kérdéseket vizsgálta „A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzete” című kutatásában 2025 nyarán. Az MTA 200. közgyűlésének harmadik napján tartott Fiatal Kutatók Fórumán a kutatás eredményeinek fényében elismert tudósok és aktív fiatal kutatók adtak átfogó képet és folytattak tanácskozást a fiatal kutatók életpályájának fontos kérdéseiről. A rendezvényről készített videófelvétel cikkünkből elérhető.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlése kedden Pósfai Mihályt választotta az 1825-ben alapított MTA 22. elnökének. Főtitkárrá Kecskeméti Gábort, főtitkárhelyettesnek pedig Kovács Ilonát választotta az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete. A megválasztott vezetők 2026. június 1-jén lépnek hivatalba.

TOVÁBB

Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága szerint a fenntarthatóság helyzete Magyarországon több területen aggasztó állapotokat mutat, miközben a klímaváltozás és a vízhiány egyre közvetlenebb kockázatot jelent. Az ajánláscsomag átfogó intézményi és gazdasági lépéseket sürget – többek között az integrált vízgazdálkodás és a zöld átállás erősítését –, hangsúlyozva: a fenntarthatóság nem szűk környezetvédelmi ügy, hanem a nemzeti biztonság és a gazdasági stabilitás alapfeltétele.

TOVÁBB

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Pro exemplari monument restitutione elismerést adományozott a Magyar Tudományos Akadémia székháza részére a gondos tervezésért, a homlokzat és a történeti terek aprólékos restaurálásáért, kivitelezéséért, valamint a megbízó, a kutatók, tervezők, restaurátorok, kivitelezők folyamatos együttműködéséért. Az ICOMOS-díjról megemlékező emlékplakettet május 12-én, kedden leplezték le ünnepélyes keretek között.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Momentum MSCA Program második alkalommal hirdette meg pályázati felhívását nemzetközi posztdoktori kutatók számára. A program célja, hogy kiemelkedő teljesítményű kutatók Magyarországon már működő Lendület-kutatócsoportokhoz csatlakozva valósíthassanak meg önálló kutatási projektet – miközben szakmailag maguk is fejlődnek, új készségeket és nemzetközi tapasztalatot szereznek. Mindez egyúttal a hazai tudományos kiválóságot és a kutatói együttműködések szélesítését is szolgálja.

TOVÁBB

„A tudomány szolgálatában – 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ” címmel nyílt kiállítás az Akadémia székházának oszlopcsarnokában az MTA 2026. évi közgyűlésének harmadik napján. A 2026. május 29-ig látogatható tárlat bemutatja az alapítása 200. évfordulóját ünneplő MTA Könyvtár és Információs Központ történetének kiemelkedő pillanatait, vezetőit és támogatóit, akik elkötelezett munkájukkal és adományaikkal gazdagították az egész nemzet szellemi és kulturális örökségének részét alkotó Könyvtár életét és a könyvtári gyűjteményeket. A kiállítás átfogó képet ad az Akadémia Könyvtárának napjainkban végzett, nemzeti és nemzetközi szinten is értékteremtő munkájáról és közfeladatairól is.

TOVÁBB

2026. május 5-én a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése új vezetőket választott, mert a korábbi vezetők mandátuma lejárt. Az újonnan megválasztott vezető tisztségviselők, Pósfai Mihály elnök, Kecskeméti Gábor főtitkár és Kovács Ilona főtitkárhelyettes sajtótájékoztatót tartottak, ahol többek között beszéltek a magyar tudomány nemzetközi súlyáról, a fiatal kutatók elvándorlásának megállításáról, a kutatóhálózat jövőjéről és az akadémiai szabadságról is.

TOVÁBB

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) bemutatta hivatalos szakmai állásfoglalását, mely szerint a hazai megújuló energiákra való minél gyorsabb áttérés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa nemzetei ne szenvedjék meg a fosszilis energiahordozók árának egyre drámaibb ingadozását. Az EASAC szakmai iránymutatása szerint az EU energiaszükségletének oroszlánrészét még mindig a gáz és olaj importja fedezi, miközben az iráni háború következtében további zavarok keletkeztek az ellátásban és az árak is drasztikusan emelkedtek.

TOVÁBB

A Nobel-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagjának tiszteletére rendezett programsorozat részeként felavatták az MTA székháza előtti, „Határtalan történet” című műalkotás új kövét. A tudomány palotájában folytatódó ünnepségen Krasznahorkai Lászlót köszöntötte Freund Tamás, az MTA elnöke és Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke. Az író az ünnepségen felolvasott egy részt „Seiobo járt odalent” című regényéből, majd kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program. A Krasznahorkai László tiszteletére rendezett akadémiai rendezvényről készített felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Mi az MTA 200. közgyűlésén megválasztott új elnök terve az Akadémia és a kutatóhálózat viszonyának rendezésére? Mit tervez az ELTE-hez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközponttal? Milyen együttműködést tart kívánatosnak a mindenkori kormányzat és az MTA között? Mi az MTA dolga az áltudományokkal? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszolt az interjúban Pósfai Mihály. A beszélgetés cikkünkbe kattintva megnézhető.

TOVÁBB

A bicentenáriumi közgyűlés ünnepi nyitányán köszöntőt mondott Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Magyarország leendő miniszterelnöke. Ezután Monok István, a 200 éves MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója tartott díszelőadást „Gondolatok a Könyvtárról: Az Akadémia Könyvtárának megalapítása” címmel. Ezután átadták az akadémiai díjakat. Videófelvétel az ünnepi közgyűlésről cikkünkben.

TOVÁBB

A határon túli magyar tudományosság ügye ma erősebb intézményi és szakmai alapokon nyugszik, mint korábban bármikor, mondta az Akadémia leköszönő elnöke az MTA 200., tisztújító közgyűlése alkalmából megrendezett Külső Tagok Fórumán. Freund Tamás méltatta a Domus Ösztöndíjprogram eredményeit, az erdélyi és kárpátaljai nemzeti programok sikerességét, üdvözölte a szlovákiai nemzeti program 2026-os elindítását és a határon túli magyar tudományosság valóságos, folyamatosan erősödő kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozta. Az ünnepségen átadták a határon túli magyar tudományos élet képviselőinek adományozott Arany János-díjakat és Arany János-érmeket, és elhangzott három díjazott kutató tudományos előadása is.

TOVÁBB

A Széchenyi-díjas geológus, akit a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésén választottak az Akadémia elnökévé, a kedd esti interjúban a magyar tudományosság előtt álló feladatokról és az egykori akadémiai kutatóhálózat lehetséges további sorsáról is beszélt. Az interjú cikkünkbe kattintva nézhető meg.

TOVÁBB