A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának 2016-ban megválasztott tagjai | MTA

VI. Műszaki Tudományok Osztálya

A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának 2016-ban megválasztott tagjai

A Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlése megválasztotta az új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya megválasztott tagjai a következők:

2016. május 5.

Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának új rendes tagjai

Bársony István

Nyíregyházán született 1948-ban. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének igazgatója. Szűkebb szakterülete az integrált nanorendszerek kutatása, az élettelen és élő rendszerek szenzorika-beavatkozóinak összekapcsolása, eszközfejlesztése. Új prioritása az élettudományokkal összefonódott mikro- és nanotechnológia hazai létrehozása. Kísérleti bázisa, kiváló munkatársai unikális helyzetet jelentenek. Tudományos eredmények gyakorlati megvalósításában, azoknak az innovációs láncban való végigvitelében is kiemelkedő. Tagja az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának, a legfontosabb hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek. Publikációs tevékenysége kiemelkedő. Az MTA keretén belül is több választott funkciót töltött és tölt be.

Monostori László

Budapesten született 1953-ban. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója, a BME Gépészmérnöki Karának egyetemi tanára. Szakterülete: gyártástudomány, intelligens gyártórendszerek, termelésirányítás és -informatika. Iskolateremtő kutatásai során úttörő eredményeket ért el a gyártási folyamatok és folyamatláncok modellezése és optimalizálása, a holonikus gyártórendszerek és a digitális vállalatok terén, amelyek megalapozták a kiber-fizikai termelési és logisztikai rendszerek kutatását és fejlesztését. Eredményeit a levelező taggá választása óta több mint 50 publikációban ismertette. A Royal Flemish Academy of Belgium for Science and the Arts (KVAB) 2011-ben külföldi tagjává választotta. 2013/14-ben az International Academy for Production Engineering (CIRP) elnöki tisztét töltötte be.

Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának új levelező tagjai

Dunai László

Medgyesegyházán született 1958-ban. A BME Építőmérnöki Kar dékánja. Fő kutatási területe acél és öszvér híd- és épület-tartószerkezetek fejlesztése, méretezése és tervezése. Munkásságában a tudományos kutatás és a mérnöki alkotó tevékenység azonos súllyal van jelen. Meghatározó szerepet tölt be az acélszerkezeti méretezési módszerek fejlesztésében, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdaságos szerkezeti tervezésben. Tudományos közleményeinek száma 229, 9 tervezési segédletet készített, 1 szabadalma van; publikációira 403 független hivatkozást kapott. A vezetésével kidolgozott méretezési eljárásokat nemzetközi szinten használják innovatív szerkezetek tervezésére. Szaktudása nélkülözhetetlen volt az elmúlt évek jelentős acélhídprojektjeiben (Pentele híd, a Kvassay Duna-ág-híd és a sárvári Rába-híd társtervezője, a Megyeri híd és a Tiszavirág híd, M0 Déli Duna-híd, Rákóczi híd). Tanítványai közül eddig 13-an szereztek PhD-fokozatot. Személyében az acéltartószerkezet-tervezésnek és –kutatásnak majd 30 év után lett újra képviselete az Akadémián.

Gáspár Péter

Pécsett született 1960-ban. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára, a Közlekedés és Járműirányítás Tanszék tanszékvezetője. A rendszer és irányításelmélet általános elveire és módszertanára építve a járműipar által motivált kutatási területeken érte el legfontosabb eredményeit. Célterületei az integrált és koordinált irányítástervezés, ahol a funkciók, komponensek és rendszerek összehangolt működését és a prioritások kezelését kell biztosítani. Több, ipari gyakorlatban megvalósult kutatásban és fejlesztésben is részt vett. Eredményei a kooperatív, vezető nélküli járműoszlop menetstabilitásával, valamint a „connected car” alapú autonóm és kooperatív járműirányítással kapcsolatosak. 2014-ben megkapta az Akadémiai Díjat. Kutatói elismertségét jelzik a hazai és külföldi egyetemi előadásokra és doktori védésekre szóló meghívások, továbbá nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságaiba, konferenciaszekciók szervezésére és előadások tartására való felkérések. 3 tankönyve (társszerzővel) jelent meg, 345 publikációjára 797 független hivatkozás érkezett.

Kaptay György

Tatabányán született 1960-ban. A Miskolci Egyetem Nanotechnológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és a Bay Zoltán Nonprofit Kft. Szerkezeti és Funkcionális Anyagok kutatócsoportjának vezetője. Szakterülete a metallurgia, az anyagtudomány, a kémiai termodinamika, a határfelületi jelenségek, a nanotudományok, az elektrokémiai szintézis, az anyagmodellek. Fontosabb elméleti felismerései közül kiemelhető, hogy a természet leírásához elegendő öt alapmennyiség és öt alapmértékegység, szemben az SI-ben definiált héttel. Ugyancsak a nevéhez fűződik annak megállapítása, hogy a reális oldatok a hőmérséklet növelésével az ideális oldat állapot felé tartanak. A nano-termodinamika alapjának számít az a felismerése, amely szerint a nanoméretű fázisok komponenseinek kémiai potenciálja nem a fázis görbületével, hanem annak fajlagos felületével arányos. Eredményei közül kiemelkedik még annak leírása, hogy a határfelületi erők a rendszer negatív Gibbs-energiájának elmozdulás szerinti deriváltjával definiálhatók.

Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának új külső tagjai

Bitay Enikő

Kolozsváron született 1960-ban. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara Gépészmérnöki Tanszékének docense, az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára. Kutatásai felölelik a celluláris szerkezetű anyagok geometriai felépítésének vizsgálatát, a lézeres felületkezelést és szimulációt, a bioanyagok lézersugaras megmunkálását, valamint az erdélyi műszaki örökségfeltárást. A Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagja, 10 könyvnek, 1 könyvfejezetnek, 29 kötetnek, közel 130 tudományos közleménynek a szerzője/társszerzője. A műszaki kutatás és oktatás érdekében magyar nyelven szakkönyvsorozatokat szerkeszt, szoros kapcsolatokat ápol a magyarországi kollégákkal. Tevékenysége hozzájárult az erdélyi műszaki iskolateremtéshez, szakkönyvgyarapításhoz, tehetséggondozáshoz.

Hanzó Lajos

Szarvason született 1952-ben. A Southamptoni Egyetem Távközlési Tanszékének vezető professzora. Kutatásai átfogják a vezeték nélküli rádiófrekvenciás és a fényalapú mobil- és szatellitbázisú multimédia-kommunikációt, a vezetékes és üvegszálas távközlést, valamint az ilyen rendszerek kritikus elemeinek megvalósítását. Tizennyolc könyv fő szerzője, emellett 1496 további publikációval rendelkezik. Videókommunikációs, adaptív hibajavító kódolási és modulációs megoldásai, valamint OFDM technikái az új mobil- és WiFi-hálózatok szabványainak és termékeinek a kifejlesztését segítették elő. Tanszéke az Egyesült Királyság legproduktívabb távközlési kutatócsoportja lett, s több mint 100 doktorandusznak volt a konzulense. A hazai tudományos élet egyik legaktívabb támogatója.

Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának új tiszteleti tagja

Paul van den Hof

Maastrichtban született 1957-ben. Az Eindhoveni Műszaki Egyetem professzora, tudományterülete a rendszermodellezés, identifikáció és az irányításelmélet. Jelentős eredményeket ért el az ortogonális bázisfüggvényekkel való modellparametrizálás és rendszeridentifikáció, valamint a zárt szabályozási rendszerek identifikációja területén. Jelenleg a lineáris rendszerállapotoktól függő modellek, valamint a dinamikus hálózatok identifikációjával foglalkozik. A kutatások mellett a tudományos utánpótlás nevelésével is foglalkozik, eddig 24 hallgatója szerzett PhD-fokozatot. Jelentősek a kapcsolatai a magyar identifikációs iskolával és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatóival, tagja az MTA SZTAKI Külső Tanácsadó Testületének.