Az MTA pályázatai

Újabb hét külföldi vendégkutató kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

Kiemelkedő külföldi kutatók töltenek Magyarországon 3-12 hónapot, tudásukkal, tapasztalatukkal járulva hozzá az akadémiai kutatócsoportok eredményeihez. Az MTA elnöke, Lovász László által felkért zsűri javaslata alapján hazánkba érkező kutatók tevékenysége révén többek közt bővülhetnek ismereteink az agy tanulási folyamatairól, pontosabbakká válhatnak a klímaváltozási előrejelzések, illetve választ kaphatunk a halmazelmélet egy hatvan éve megoldatlan problémájára.

Buzsáki György agykutató, Sierd Cloetingh geofizikus, Allan Downie mikrobiológus, Ulrike Feudel fizikus, Heinrich Hockmann agrárközgazdász, Olga Khavanova történész és Jan van Mill matematikus – ők lesznek 2015-2016-ban Magyarország akadémiai intézményeinek vendégprofesszorai az MTA negyedszerre meghirdetett vendégkutatói pályázatának támogatásával. A nyertes kutatókat az őket fogadó intézmény- és kutatásvezetők mutatják be.

Buzsáki György – MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI)

Buzsáki György


Buzsáki György professzor a világ egyik legismertebb agykutatója. 2011-ben Freund Tamással együtt nyerte el a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett nemzetközi The Brain Prize-ot (Agy díjat).

Buzsáki György professzor a világ egyik legidézettebb agykutatója, munkássága a leginkább hivatkozott 1 százalékba tartozik a Thomson Reuters idézettségi adatbázisa (Thomson ISI Highly Cited) alapján

– írja róla Freund Tamás, az MTA KOKI igazgatója. A Nature-ben, a Science-ben, a Neuronban és a PNAS-ben publikáló tudós jelenléte azért fontos a KOKI kutatói számára, mert így első kézből sajátíthatják el a legkorszerűbb, részben általa fejlesztett vizsgálati módszereket. A vendégprofesszor segítségével az agyi hullámtevékenység (théta- és gamma-oszcillációk) keletkezési mechanizmusát vizsgálják majd a KOKI-ban, lehetővé téve a tanulási és memóriafolyamatok jobb megértését. Az optikus ingerlést követően a speciális, Buzsáki György által tervezett szilikonelektródákkal nagyszámú sejt korrelált aktivitását tudják elemezni.


Sierd Cloetingh – MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Geodéziai és Geofizikai Intézet (MTA CSFK GGI)

Sierd Cloetingh

Sierd Cloetingh professzor az Academia Europaea jelenlegi elnöke, ezért három hónapos magyarországi vendégkutatói tevékenysége tudománypolitikai szempontból is alapvető jelentőségű. Itt-tartózkodása révén bővülhet és erősödhet az MTA CSFK GGI nemzetközi kapcsolatrendszere.

Sierd Cloetingh az egyik legismertebb földtudományban tevékenykedő kutató. A Web of Science adatbázis alapján eddig 289 cikket publikált, ami a kapott 7379 hivatkozással együtt jól mutatja tudományos eredményességét és elismertségét. Cloetingh professzor magyar kutatókkal folytatott együttműködése hosszú időre tekint vissza, amit 31 közös cikk és 6 PhD-témavezetés is fémjelez– mutatja be a vendéget Ábrahám Péter, az MTA CSFK főigazgatója.

Sierd Cloetingh a nagytektonikában és a litoszférakutatásban elért eredményei mellett számos tudományos akadémia, társulat és bizottság tagja, a Magyar Geofizikusok Egyesületének tiszteletbeli tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora.

Jelenléte és munkája a kutatóközpont többi földtudományi intézetére is jelentős hatást fejthet ki, gondoljunk csak a Kárpát-medence neotektonikai kutatására

– írja Ábrahám Péter.


Allan Downie – MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biokémiai Intézet (MTA SZBK BKI)

Allan Downie


A Kondorosi Éva meghívására Magyarországra érkező Allan Downie professzor (John Innes Központ, Nagy-Britannia) négy hónapos itt-tartózkodása során közös kutatási projektben kíván részt venni a fogadó intézmény kutatócsoportjában.

Allan Downie világhírű mikrobiológus és genetikus idén január 22-én tartott egy rendkívül inspiráló szemináriumot az SZBK-ban. Ittléte alatt befejeztünk és közösen benyújtottunk egy meghívásos szemlecikket a Current Opinion in Plant Biology folyóiratba, és számos jövőbeli közös kísérletet terveztünk

– írja Kondorosi Éva, az MTA SZBK BKI vezető kutatója – „Biztos vagyok benne, hogy együttműködésünkből számos magas színvonalú közlemény fog születni, továbbá abban is, hogy kritikája és javaslatai ösztönzően hatnak a csoport és az SZBK dolgozóira.”

Ulrike Feudel – MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport

Ulrike Feudel


Ulrike Feudel professzor asszony azért érkezik három hónapra Magyarországra, hogy olyan kutatásokat végezzen, amelyek révén nemlineáris dinamikai rendszerekben átmenetek vizsgálatát lehet tanulmányozni folyamatos paraméterváltozás esetén. Feudel professzor asszony hazai intézménye, az Oldenburgi Egyetem Kémiai és Biológiai Intézete vezető szerepet játszik a hasonló kutatásokban.

„Célunk olyan módszerek kifejlesztése a környezetfizikában, amelyekkel vizsgálni tudjuk a nemlineáris dinamikai rendszerek hirtelen átmeneteit változó környezeti feltételek esetén is – írja a tervezett kutatásról Tél Tamás, a kutatócsoport vezetője. – Az igazi feladat abban áll, hogy a dinamikai rendszerek hagyományos elmeletét kiterjesszük tetszőleges időfüggés esetére is. Ez ugyanis az alapvető feltétele annak, hogy változó klimatikai feltételek mellett is megbízható előrejelzéseket tehessünk.”

A legnagyobb kihívás a hirtelen bekövetkező állapotváltozások előrejelzése, mint amilyen a korallzátonyok vagy az Északi-sarkvidéken a tengerjég fogyása.

Reméljük, hogy a kutatási időszak végén többet fogunk tudni arról, mi a szerepe ezekben az átmenetekben a változás sebességének, a geometriának és a kaotikusságnak

– mondja Tél Tamás.


Heinrich Hockmann – MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA KRTK KTI)

Heinrich Hockmann


Heinrich Hockmann nemzetközileg elismert agrárközgazdász a mezőgazdaság termelékenységét alakító tényezőkkel foglalkozik, és kutatásait kiterjesztette Kelet-Közép-Európa országaira is. „A professzor a hatékonysággal és a termelékenységgel kapcsolatos elméleti és empirikus kutatások nemzetközileg elismert szaktekintélye” – írja róla Fertő Imre, az intézet Agrárgazdaságtan és vidékfejlesztés kutatócsoportjának vezetője. Heinrich Hockmann az öt hónapig tartó vendégkutatói programban a hatékonyság elemzésének legújabb elméleti és módszertani eredményeit kívánja alkalmazni a magyar mezőgazdaság versenyképességének elemzésére.

A tervezett kutatás jelentősen hozzájárulhat a magyar mezőgazdaságban tapasztalható hatékonysági és termelékenységi problémák jobb megértéséhez, különös tekintettel az allokációs és a technikai hatékonyság kapcsolatára. Az új tudományos eredmények segíthetik az elméletileg is megalapozott kormányzati javaslatok megfogalmazását

– teszi hozzá Fertő Imre.

Olga Khavanova – MTA BTK Történettudományi Intézet (MTA BTK TTI)

Olga Khavanova

A magyarul jól beszélő orosz történész a magyar és közép-európai történelem eredményes kutatója. Korábban is publikált a kora újkori – főként 18. századi – magyar történelemről, főként a magyar rendiség politikai helyzetéről a Habsburg-kormányzatban.

Olga Khavanova pályázata gróf Esterházy Miklós (1711-1764) magyar koronaőr eddig alig vizsgált szentpétervári követségének (1753-1761) szisztematikus feltárására irányul.

Mivel Esterházy volt az első magyar arisztokrata, aki a 18. században nemzetközi szinten is meghatározó diplomáciai küldetést végzett,

a kutatás alapvető újdonságokkal gazdagíthatja a Habsburg-házról, az orosz és a magyar diplomácia történetéről, a magyar és bécsi politikai elitről, valamint a magyar arisztokráciáról meglévő ismereteinket

– írja róla Pálffy Géza, az MTA BTK TTI kutatója. Olga Khavanova hat hónapig lesz a kutatóintézet vendége.

Jan van Mill – MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

Jan van Mill


A halmazelmélet az egész matematika fogalmi megalapozását szolgálja. A terület egyik híres, mintegy hatvan évig megoldatlan problémája volt a kontinuumhipotézis kérdése. Van-e olyan végtelen halmaz, melynek számossága kisebb a valós számokénál, de nagyobb az egészekénél? E probléma – mint kiderült – független a halmazelmélet axiómarendszerétől.

A topologikus terek (olyan halmazok, melyeken értelmezhető a folytonosság) fontos osztályát alkotják a homogén terek, amelyekben a pontok egyenrangúak. E matematikai szakterületnek van Mill professzor világszerte az egyik legkiemelkedőbb szakértője.

Igen sokoldalú matematikus, aki a topológia geometriai aspektusai terén is otthon van, és számos fontos eredményt ért el

– írja róla Juhász István, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet vezető kutatója. Másfelől a halmazelméleti topológia a magyar matematika igen sikeres területe a hatvanas évek óta.

Jan van Mill meglepő eredménye, hogy bizonyos nem triviális homogén terek létezése összefügg a kontinuumhipotézissel, vagyis e terek léte vagy nemléte függ attól, hogy a kontinuumhipotézist fogadjuk-e el, vagy éppen a tagadását. A három hónapig tartó közös kutatás ezt az irányt tervezi folytatni bizonyos topológiai feltételeknek eleget tevő homogén terek létezését vizsgálva.

Címkék