A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb hat vendégprofesszor vehet majd részt akadémiai kutatóközpontok és -intézetek munkájában.

A Magyar Tudományos Akadémia pályázati felhívására idén 12 pályázatot nyújtottak be. A pályázók a három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikét reprezentálták.

A benyújtott pályázatokról az adott tudományterületek szakértőiből álló hattagú zsűri döntött a beérkezett pályamunkák alapos szakmai értékelése és összevetése után. Az 50 millió forintos idei támogatási keretösszegből a zsűri döntése nyomán 6 millió forinttól 12 millió forintig terjedő támogatást nyertek el a sikerrel pályázók.

Matthew Nicholas Hill világszinten elismert szaktekintélye a stressz/szorongás, illetve az endokannabinoid rendszer neurobiológiájának. A kutatási projekt célja azonosítani a trauma által kiváltott endokannabinoid változásokat és szerepüket a poszttraumatikus stressz-szindróma, egy súlyos mentális tünetegyüttes kialakulására való vulnerabilitás hátterében, mely zavar traumák átélését követően az esetek 10-30%-ában jelentkezik. Laboratóriumi patkányokon modellezik a trauma átélését, majd azonosítva a vulnerábilis és reziliens egyedeket, korszerű molekuláris és képalkotó eljárásokkal kulcsfontosságú agyterületek funkcionálisan eltérő idegsejttípusaiban azonosítják az endokannabinoid rendszer trauma által kiváltott változásait. A várható eredmények alapján lehetővé válhat új potenciális gyógyszercélpontok azonosítása és ezáltal terápiás intervenciók fejlesztése.

Gustaf A. Söderlind professzor a svéd Lundi Egyetem Matematikai Centrumában a numerikus analízis professzora, nemzetközi viszonylatban is elismert kutató, aki a kontrollelmélet és a digitális jelfeldolgozás eredményeinek felhasználásával nagymértékben hozzájárult új numerikus módszerek konstruálásához és vizsgálatához kezdetiérték-feladatokkal kapcsolatban. Söderlind professzor Faragó professzorral és kutatócsoportjával együttműködve közös kutatási eredményként kezdetiérték-feladatok adaptív módszereinek elméleti alapjait dolgozza ki. Bár működő és bizonyos értelemben megbízható szoftver már létezik erre a problémára, de ennek precíz matematikai vizsgálata egyelőre nincs kidolgozva. A kutatás célja e hiány pótlása.

Kádár Zoltán az MTA Nyelvtudományi Intézetébe hívja meg Juliane Marie-Luise House professzor asszonyt, aki a kultúraközi kommunikáció elméletének egyik legkiválóbb és legelismertebb nemzetközi szaktekintélye. Közös kutatásuk nemzetközi jelentőségű a kultúraközi kommunikáció területén. Céljuk a beszédaktus és az interakciós rítus elméleteinek keresztezése, amely új távlatokat nyit a nyelvhasználat kutatásában . A beszédaktus kutatása különösen fontos a kultúraközi kommunikáció vizsgálatában, mivel segít megérteni azt, hogy mikor és miért okozhat problémát, ha más kultúrákból származó partnerekkel kommunikálunk. Azonban az elmúlt évtized során a beszédaktus elméletét széles körben kritikával illették, és jelenleg gondot okoz mind a kutatóknak, mind a nyelvvel és kultúrával foglalkozóknak, hogy szisztematikusan írják le azokat az egységeket, amelyek révén a nyelvhasználat létrejön. A kutatás ezt a problémát oldaná meg a beszédaktus interakciós rítuselmélettel történő vizsgálata segítségével, amely a rítust egy komplex interakciós jelenséghalmaz központi részeként közelíti meg.

Andrea Ciliberto a sejtciklus nemzetközi hírű szakértője, aki kísérleti és modellező megközelítéseket is használt a sejtosztódást szabályozó folyamatok megértésére. Az Enzimológiai Intézetben kialakult egy egyre erősödő onkológiai platform, mely a befogadó labor kutatásain túl a növekedési faktorok szignalizációjára, a kemoterápia-rezisztenciára és a génexpressziós biomarkerekre is kiterjed. A sejtciklus szabályozásának megváltozása kulcsfontosságú a daganatok fejlődésében, így dr. Ciliberto hat hónapos részvétele az intézet tudományos életében új kollaborációkhoz és e fontos kutatási terület megerősödéséhez vezethet. Andrea Ciliberto csoportja evolúciós kísérletekkel a mikrotubulus-polimerizációt célzó hatóanyagokra rezisztens sejteket állított elő, míg a Genomstabilitás Kutatócsoport Szüts Dávid vezetésével genomikai és bioinformatikai módszerekkel feltárta fontos kemoterápiás szerek mutagenikus hatását. A pályázatban a rezisztenciát okozó genetikai változások közös elemzését tervezik, hogy feltérképezzék a rezisztenciamutációk kialakulásának időbeliségét. A vendégkutatói pályázat lehetővé teszi a pályázó csoportok közötti együttműködés elmélyítését.

Jelenleg zajlik a kvantummechanika második forradalma. Az új és hagyományos technológiák összefonódása szükségessé teszi az elméleti alapok kiterjesztését is. A kvantummechanika és a termodinamika elvei a legalapvetőbbek a fizikában. A javasolt kutatási terv célja „híd” kiépítése a két diszciplína között. Sumiyoshi Abe professzor kutatásai alapján kézenfekvő megfogalmazni a termodinamika első főtételének kvantummechanikai analogonját, hasonlóan a nulladik és a harmadik főtétel is értelmezhető kvantummechanikai fogalmakkal. A kutatási terv megvalósulása esetén a kvantuminformáció számos problémája megfogalmazhatóvá válik a termodinamika nyelvén. Ennek egy alkalmazási példája lehet a gravitációt termodinamikai erőként értelmező Verlinde-sejtés mögötti alapvető szempontok feltárása.

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Hidrobotanikai Osztályán Tóth Viktor meghívásával lesz vendégkutató Taras K. Oleksyk, a Mayaguezi Egyetem Genetika Tanszékének docense és a karibi Genomközpont igazgatója, akinek kutatási érdeklődése elsősorban a rohamléptekkel fejlődő genomika területének és a biológiai sokféleség tanulmányozásának metszéspontján található, azon belül a védett szervezetek és a környezeti genomika, illetve a változó környezeti feltételekhez való adaptációk válaszainak vizsgálatához köthető. A tervezett együttműködés fő célja, hogy felmérjék a Balaton biológiai/genetikai sokfélesége átfogó vizsgálatának megvalósíthatóságát harmadik generációs szekvenáló technikákkal és információs technológiákkal. Ebben a pilotprogramban feltérképezik és kidolgozzák a Balaton élőlényközösségei jelenlegi állapotának kiértékeléséhez szükséges terepi és laboratóriumi eljárásokat, a bioinformatikai és modellezési eszközöket. A pályamunka hosszú távú célkitűzése a Balaton biológiai sokféleségének, környezetének biotikus és abiotikus tényezőinek feltérképezése egy Balaton Biomé projekt keretében.