Kutatók a Balaton jegén – tavi üledékminták is segíthetnek a klímaváltozás megértésében

Az utóbbi évek enyhe telei után idén újra befagyott a Balaton – az időjárási helyzet a tudósoknak is kedvezett. Kihasználva, hogy a tó jege elérte a 30 cm-es vastagságot, az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre. A tavi üledékek, így a Balaton üledékének a vizsgálatával ugyanis jobban megismerhetők a földtörténeti közelmúltban lejátszódott éghajlati változások, egyben a jelenlegi globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez is közelebb juthatunk.

2017. február 17.

A tavi üledékek vizsgálata lehetővé teszi az éghajlati fluktuációk megismerését, ezért – miután a Balaton jege elérte a biztonságos vastagságot – az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának és az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai (Tóth Mónika, Magyari Enikő, Braun Mihály) fúróexpedíciót szerveztek a jégre. Az expedíció célja a tavi üledék mintavételezése és a múlt éghajlatának rekonstrukciója volt.

Expedíció a jégen 2017. január 27-én Fotó: Visnovitz Ferenc

A kutatók – a siófoki vízirendészet munkatársaival együttműködve – három napig dolgoztak a Balaton jegén, Balatonudvari és Balatonszárszó közt. A mintavételezéshez szükséges nagy mennyiségű felszerelést szánokon húzva juttatták el a parttól 2–4 km távolságban elhelyezkedő fúráspontokhoz, melyek kijelölése során arra törekedtek, hogy illeszkedjenek a tavon végzett korábbi történeti kutatásokhoz.

A Landsat 8 2017. január 22-i műholdképe a jégbe zárt Balaton Szemesi- és Siófoki-medencéjéről a mintavételi pontok megjelölésével Forrás: earthexplorer.usgs.gov

Ebben az 1980-as években Cserny Tibor által vezetett Balaton-kutatás eredményeire támaszkodtak, valamint felhasználták az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék (Visnovitz Ferenc) által a tó üledékéről készített szeizmikus felvételeket is. A személyes konzultációk eredményeképpen három pontot jelöltek ki a kutatók a Balatonon, ahol nagy vastagságban találhatók meg a fiatal üledékek, és a hullámzás okozta felkeveredés a legkisebb mértékű.

Mintavétel Fotó: Tóth Mónika

A Balaton északi partjainál akár 17 ezer éves üledékek is találhatók, a déli partok közelében a tó üledéke fiatalabb. A vizsgált észak–déli transzekt mentén a szeizmikus profil 3–4 méter közötti iszapvastagságot jelzett. A kutatók izgatottan várták, hogy az üledék összetétele a várakozásoknak megfelelően alakul-e. A lágy iszapot egészen 3 méteres üledékmélységig kézi erővel sikerült mintázni Livingstone típusú dugattyús magmintavevővel. Majd 3 méter alatt sekélyvízi környezetet jelző, homokos, csiga- és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket találtak, ami feltehetőleg a tó kialakulásának időszakára volt jellemző. A harmadidőszaki Pannon-tó homokos-kőzetlisztes üledékei éles határral váltak el a Balaton tavi rétegektől, 2–5 cm átmérőjű kavicsokkal a pannon réteg felső határán.

Változatos rétegek az egyik kiemelt üledékmagban Fotó: Magyari Enikő

A kiemelt, átlagosan 4-4,5 m-es üledékoszlopokat számos vizsgálatnak vetik alá az elkövetkező hónapokban. Az üledék pollen- és árvaszúnyog-maradványainak elemzése számos klímaparaméter mennyiségi becslését teszi majd lehetővé. Emellett az egyik legfontosabb feladat az üledékek kormeghatározása radiometrikus módszerekkel (radioaktív ólom-, cézium- és szénizotóp-vizsgálatok segítségével). A kutatók célja a területen a Balaton kialakulásától napjainkig végbement klimatikus és fontosabb ökológiai változások (vízszint, tápanyag-ellátottság, növényzet) minél pontosabb leírása, különös tekintettel az utolsó 2000 évre.

A kutatást az MTA Ökológiai Kutatóközpont GINOP-2.3.2-15-2016-00019 „Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért” című projektje finanszírozza.