Miért jön a kínai tőke Kelet-Közép-Európába?

A kínai cégek szoros gazdasági kapcsolatokat alakítanak ki Ázsiával, Latin-Amerikával és Afrikával, ahol leginkább piacokat és természeti erőforrásokat keresnek. Vonzó befektetési célpontnak tekintik ugyanakkor az európai és amerikai fejlett gazdaságokat is, ahol már sokkal inkább a piacszerzés és a stratégiai előnykeresés motiválja őket. Az utóbbi tíz évben Kelet-Közép-Európában (KKE) is növekvő kínai jelenlétet észlelhetünk, és a gazdasági kapcsolatok várhatóan tovább erősödnek – különösen egyes, a kapcsolatépítésben aktívabb országokkal.

A 2015 elején indult, az MTA-SYLFF (Sasakawa Young Leaders Fellowship Fund) egyéves ösztöndíjával támogatott kutatás a kínai működő tőke (foreign direct investment, FDI) Kelet-Közép-Európában játszott szerepét, jellemzőit vizsgálta, érintve az anyaország motivációinak és a fogadó országok stratégiáinak elemzését is. Szunomár Ágnes az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa, a Fejlődés-gazdaságtani Kutatócsoport vezetője. Kutatásainak fókuszában Kína áll, ennek keretében vizsgálja az ország belső gazdasági kihívásait, külgazdasági startégiájának alakulását, továbbá Kína és a kelet-közép-európai térség gazdasági kapcsolatait. Az utóbbi években a feltörekvő országokból kiinduló külföldi működőtőke szerepét is vizsgálja.Szunomár Ágnes, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa megvizsgálta a kínai tőke célországok és szektorok szerinti eloszlását, a befektetők motivációit, illetve a főbb befektetők és befektetések jellemzőit, továbbá komparatív módon elemezte a fogadó országok stratégiáit, befektetésösztönző rendszerét is.

A nemzetközi szakirodalom napjainkban elsősorban globálisan vizsgálja Kína kifelé áramló befektetéseinek motivációit, illetve jelentős részük Kína egyre növekvő fejlődő világbeli befektetéseire koncentrál. A kínaiak európai befektetéseinek motivációit feltáró kutatások is ritkán térnek ki a kelet-közép-európai térségre. Léteznek olyan kutatások is, amelyek a kelet-közép-európai régió tőkevonzó képességét és lehetőségeit vizsgálják, ezek viszont általában nem térnek ki a kínai befektetésekre. A kutatási téma részletes elemzése ily módon a szakirodalom kiegészítéséhez is hozzájárulhat.

Kellett a működő tőke

Kelet-Közép-Európa fogalmi és földrajzi szempontból többféleképpen is értelmezhető, de a régió teljes lefedése helyett a kutatás során a régió néhány országára – Csehországra, Lengyelországra, Magyarországra, Szlovákiára, Bulgáriára és Romániára – s azok kelet-ázsiai kapcsolataira fókuszált a kutatás, elsősorban ezen országok mérete, közelsége, földrajzi elhelyezkedése, növekvő üzleti kapcsolatai és a Kínával, illetve a kelet-ázsiai régióval ápolt gazdasági és politikai relációi miatt.

Bár ez a hat ország sok tekintetben különbözik, vannak közös vonásaik is: az utóbbi évtizedekben felzárkózó szakaszban voltak, fejlődési irányukat főleg a globális és európai gazdasági hatalmak határozták meg, és az FDI kulcsszerepet töltött be az átalakulásukban. A legtöbb említett ország az ezredforduló után kezdett érdeklődni a kínai tőke bevonzása és általában a gazdasági kapcsolatok élénkítése iránt, de a 2008-as válság még inkább felhívta erre a KKE-kormányok figyelmét.

A kínai működőtőke-állomány néhány KKE-országban
2003–2014, millió dollár

Forrás: CEIC China Premium Database

Esettanulmányok segítségével a makrogazdasági (munkaerő költsége, piac mérete stb.) és az intézményi tényezők (privatizációs lehetőségek, politikai kapcsolatok, kínai kisebbség jelenléte stb.) hatásának vizsgálatára is kitért a kutatás. A 2015-ben megkezdett, de azóta is folytatott vállalati interjúk további információt szolgáltatnak e vállalatok tevékenységéről, stratégiáiról, vezetőinek motivációiról.

Piackereső beruházások

A kínai befektetők motivációjáról elmondható, hogy a kínai vállalatokat leginkább a KKE-országok intézményi változásai és EU-tagsága ösztönözte. A célországok uniós tagsága lehetővé tette a kínai befektetőknek, hogy kikerüljék a kereskedelmi korlátokat, és összeszerelő központként működtessék itteni leányvállalataikat. A kínai működő tőke fő típusa a vizsgált hat KKE-országban tehát piackereső beruházás: a KKE-országokon keresztül nemcsak az EU, hanem a FÁK, a mediterrán régió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) piacai is megnyílnak előttük. Az EU-tagság intézményi biztonságot is jelent (például a tulajdonjogok védelme terén), és ez különösen fontos a külföldön befektető kínaiaknak, hiszen hazai gazdasági, politikai és intézményi környezetük instabil.

A kínai befektetők kezdetben leginkább a feldolgozóipart célozták meg a KEE-régióban (összeszerelés), de idővel a szolgáltatási szektor is egyre több kínai tőkét vonzott. Magyarországon és Lengyelországban a Bank of China és a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank is fiókokat nyitott, és a nagy kínai jogi cégek is megjelentek – a Yingke Law és a Dacheng Law Offices Lengyelországban és Magyarországon is jelen van. A kelet-közép-európai régióban a telekommunikációs, az elektronikai, a vegyi, a szállítmányozási és az energetikai szektorokban található a legtöbb kínai FDI. Itt számos esetben a márkanevek és új technológiák megszerzése vagy európai piaci rések betöltése volt a befektetés célja.

A külföldön befektetett kínai működőtőke földrajzi megoszlása
2014, millió dollár

Forrás: CEIC China Premium Database

Ami az állami szintű ösztönzőket illeti, számos példa említhető. Lengyelország például a 2010-es sanghaji világkiállítás óta aktívan hirdeti magát a kínai cégek körében. A lengyel befektetési és információs ügynökségnek (PAIiIZ) azóta kínai nyelvű honlapja, 2011 óta pedig irodája is van Sanghajban, továbbá 2013-ban GoPoland.gov.pl címen kínai nyelvű weboldalt indítottak a kínai befektetők számára. Mindazonáltal a kínai vállalatok a legtöbb KKE-országban nem elégedettek a helyzetükkel, hiányolják a kínai befektetőkkel foglalkozó egységes kormányzati stratégiát. Magyarország e tekintetben kivétel, a többi KKE-országnál hamarabb erősítette meg kétoldalú kapcsolatait, s a keleti nyitás meghirdetése óta külön az ázsiai régióra irányuló stratégiája is van.

Fontosak az intézményi tényezők

A kutatás által igazolt hipotézisek szerint a kínai befektetések szerepe a válság után jelentősen megnőtt, s egyre fontosabb lesz Kelet-Közép-Európa országai számára. A kínai FDI aránya nőni fog a régióba áramló befektetések között. A Kelet-Közép-Európába érkező kínai befektetések a motivációkat tekintve valamelyest eltérnek más országok régióbeli befektetéseitől, mivel a gazdasági érdekek mellett az anyaország politikai motivációi is szerepet játszanak bennük. A kínai vállalatok kelet-közép-európai befektetéseinél a fogadó országgal ápolt politikai viszony – és annak baráti vagy hűvösebb jellege – kiemelkedően jelentős szereppel bír.

A kínai működő tőke motivációi esetében a hagyományos makrogazdasági tényezők mellett jelentősebb szerepet kapnak tehát az intézményi faktorok és egyéb, nehezen kvantifikálható tényezők. Az uniós tagság, a piaci lehetőségek és a kvalifikált, de a nyugati bérekhez viszonyítva olcsóbb munkaerő mellett a kínai etnikumú kisebbség száma és visszajelzései, a befektetési ösztönzők és kedvezmények, a vízum és a letelepedési engedély megszerzésének lehetőségei, a privatizációs lehetőségek és a politikai kapcsolatok minősége, a kormányzat együttműködési készsége is erőteljesen befolyásolja a kínai vállalatokat befektetési döntéseik meghozatalakor.

Ennek eredményeként például a kínai tőke a KKE-régión belül nem feltétlenül ott van jelen a legjelentősebb mértékben, ahol a legalacsonyabb a társasági adó, vagy a legolcsóbb a munkaerő (például Bulgária, Románia), hanem ott, ahol a kormányzat hosszú távú, baráti együttműködése – és üzleti megállapodások feletti „őrködése“ – biztosított, illetve ahol a helyi kínai közösség is jól boldogul (Magyarország). Megemlítendő továbbá, hogy a kelet-közép-európai régiót Kína sokkal inkább egységes blokként, semmint országok csoportjaként szemléli, ennélfogva a régió országainak együttműködése növelheti a Kínával való sikeres gazdasági együttműködés esélyeit.