Richard F. Heck a Delaware-i Egyetem, Ei-ichi Negishi a Purdue-i Egyetem és Akira Suzuki a Hokkaido-i Egyetem professzorai megosztva kapták a 2010-es kémiai Nobel-díjat a szerves vegyületek előállításában használt palládium katalizált keresztkapcsolatok kialakításának felfedezéséért - jelentették be szerda délelőtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A három kémikus egymástól függetlenül kidolgozott módszereinek köszönhetően, többek között új gyógyszerhatóanyagok, mezőgazdasági szerek, valamint ipari felhasználásra szánt műanyagok nagy mennyiségű előállítása vált lehetővé.

Richard F. Heck

- A könnyű platinafémek családjába tartozó palládium segítségével a különféle szerves vegyületek szén atomjai között keresztkötések alakíthatók ki. Ezek révén a kémikusok korábban sosem látott új, összetett szerkezetű szerves vegyületeket képesek előállítani, nem kívánatos melléktermékek megjelenése nélkül - méltatták  a Svéd Királyi Tudományos Akadémián a díjazottak tudományos érdemeit.

Önmagában a legtöbb szerves vegyület közötti reakciók egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen mennének végbe. A fém katalizátor teszi lehetővé, hogy a felületén találkozó, különböző molekulákhoz tartozó szénatomok egymással reakcióba lépve új, szén-szén kötéseket tartalmazó szerves vegyületeket alakítsanak ki. A Kémiai Nobel-díj Bizottság tagjai hangsúlyozták: a palládiummal elősegített reakciók nélkül ma nem lenne lehetséges ipari mennyiségben összetett szerves vegyületeket előállítani.

Akira Suzuki

- Mivel a szerves kémiában a szén atomok közötti kötések kialakítása alapvető fontosságú, a Heck-reakció, a Negishi-reakció és a Suzuki-reakció alapvetően változtatták meg a szerves kémia lehetőségeit - nyilatkozta a 2010-es kémiai Nobel-díjjal kapcsolatban Hajós György az MTA doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézetének igazgatója. A kutató hangsúlyozta: a díjazott felfedezések a szén atomok közötti kötések lehetséges variációinak olyan nagyszámú kialakítását tették lehetővé, amelyeket az addigi módszerekkel lehetetlen volt elérni. - Heck, Negishi és Suzuki eredményeinek köszönhetően nagyságrendekkel bővült a mesterségesen létrehozható szerves vegyületek száma - mondta Hajós György. Az MTA kutatója szerint a palládium által elősegített reakciók szerves kémiai kutatásokra tett hatását mutatja, hogy a tudományág konferenciáin az előadásoknak körülbelül a fele közvetlenül, vagy közvetetten még ma is ezekkel a reakciókkal foglalkozik, bár felfedezőik már 30-40 éve kidolgozták az idén Nobel-díjjal elismert eljárások alapjait. A  palládium-katalizált reakciók gyakorlati felhasználása iránt azonban csak a kilencvenes években nőtt meg hirtelen az érdeklődés. - Magyar kutatók is alkalmazzák ezeket a módszereket az MTA Kémiai Kutatóközpontjában, elsősorban gyógyhatású molekulák szintézisére - hangsúlyozta Hajós György, hozzátéve: intézetükben az érrendszerre ható, illetve a daganatellenes szerek előállítása áll a munka középpontjában.

Ei-ichi Negishi

- Nagyon boldog vagyok, mert rendkívül sokat jelent nekem a Nobel-díj - nyilatkozott élő kapcsolásban Ei-ichi Negishi professzor, aki hajnali ötkor, telefonon értesült díjazásának híréről amerikai otthonában. - Nagy álmom, hogy idővel akármilyen szerves molekulát elő tudjunk állítani, amelyet csak elképzelünk - mondta a japán származású kémikus, aki fél évszázada, amikor Amerikába érkezett, Nobel-díjas tudósokkal találkozva maga is eljátszott a gondolattal, hogy egy nap ő is társaságukba tartozhat. A 75 éves kémikus újságírói kérdésre válaszolva elmondta: néhány évig még mindenképpen szeretné folytatni kutatásait, és a díjjal járó összeget is erre a célra kívánja fordítani.

-szzs-