Jót tesz a sok mezsgye a földeken a biológiai sokféleségnek, sőt a gazda bankszámlájának is | MTA

Jót tesz a sok mezsgye a földeken a biológiai sokféleségnek, sőt a gazda bankszámlájának is

Jövőbe mutató módszertani újításokkal járulnak hozzá a biológiai sokféleség vizsgálatához és védelméhez azok a tanulmányok, amelyeket az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatói publikáltak az idei évtől megjelenő Nature Ecology & Evolution folyóiratban. Az ökológiai gazdálkodás előnyeiről Batáry Péter, a terepi mintavétel és a távérzékelés újfajta kapcsolatáról Zlinszky András és szerzőtársaik munkájából tudhatunk meg többet.

2017. szeptember 27.

A Batáry Péter vezette vizsgálatot Péter Batáry, Róbert Gallé, Friederike Riesch, Christina Fischer, Carsten F. Dormann, Oliver Mußhoff, Péter Császár, Silvia Fusaro, Christoph Gayer, Anne-Kathrin Happe, Kornélia Kurucz, Dorottya Molnár, Verena Rösch, Alexander Wietzke, Teja Tscharntke (2017): The former Iron Curtain still drives biodiversity–profit trade-offs in German agriculture. Nature Ecology & Evolution, 1, 1279–1284.az egykor vasfüggönnyel elválasztott kelet- és nyugat-németországi termőterületek mintáján végezték. A második világháború után ezeken a területeken is kiemelt jelentőségű volt a termésátlagok növelése, amit a mezőgazdaság intenzifikálásával, azaz nagytáblák létrehozásával, gépesítéssel és speciális növényvédő szerek használatával kívántak elérni. Mindezek miatt az agrártáj homogénebbé vált, ami az érintett területek biológiai sokféleségének csökkenéséhez vezetett.

Míg e folyamat hatására Kelet-Németországban 1953 és 1960 között a korábbi 800 ezer kisüzemből kevesebb mint 20 ezer termelőszövetkezet jött létre, addig Nyugat-Németországban ez a drasztikus átalakulás nem következett be. Az ebből fakadó különbségek máig jól láthatók: a mezőgazdasági parcellák méretei ugyanis az 1990-es újraegyesítés után is szinte változatlanok maradtak.

Őszi tritikálé kaszanyűg bükkönnyel keletnémet területen Őszi tritikálé kaszanyűg bükkönnyel keletnémet területen Fotó: Silvius Fusaro

A mezsgyék fontossága

Korábban már számos esetben megállapították, hogy az egyes növényvédő szerek, műtrágyák és talajjavító szerek használatát tiltó vagy korlátozó ökológiai gazdálkodás jóval előnyösebb a biológiai sokféleség megőrzése és a kisebb mértékű környezetszennyezés szempontjából, mint az intenzív, nagytáblás gazdálkodás. Batáry Péter, a Göttingeni Egyetem és az MTA Ökológiai Kutatóközpont GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport kutatója és kollégái szerint e hatások megismerése és számszerűsítése kiemelt fontosságú az adott területhez illő mezőgazdasági termelési mód kiválasztásához. Az egykori kelet-németországi mintaterületeken a fennmaradó nagytáblás művelés hatására nagymértékben csökkent a biológiai sokféleség, mely az ország nyugati felén, a 70%-kal hosszabb mezsgyéknek és szegélyeknek köszönhetően sokkal inkább fenn tudott maradni.

Bár a terméshozamok hasonlóak voltak, az adott területegységre jutó profit a kelet-németországi nagytáblás mintaterületek esetében 50%-kal magasabbnak bizonyult a kutatás szerint. Ahol a gazdák az elmúlt időszakban áttértek a hagyományos termelési módszerekről az ökológiai gazdálkodásra, ott a terméshozam feleződését, a biológiai sokféleség növekedését és egyúttal a tulajdonosok nyereségének megkétszereződését tapasztalták a kutatók (ez utóbbit azért, mert az ökológiai gazdálkodásból származó terményeket drágábban lehet értékesíteni). Batáry Péter és munkatársai kiemelték, hogy a szegélyekkel szabdalt kisebb termőterületek biológiai sokféleséghez való hozzájárulása még fontosabbnak is bizonyult, mint az ökológiai gazdálkodásé.

A Alex Bush, Rahel Sollmann, …, András Zlinszky, …, Douglas W. Yu (2017): Connecting Earth observation to high-throughput biodiversity data. Nature Ecology & Evolution, 1, article no. 0176.Zlinszky András társszerzőségével szintén a Nature Ecology & Evolutionben megjelent tanulmány

a biológiai sokféleség kutatásának jövőjét vetíti előre.

Bár a távérzékelés fejlődésével ma már térben, időben és tematikailag is egyre részletesebb térképeket lehet készíteni, ezek pontosságának sokáig határt szabott a referenciaadatok mennyisége és minősége, hiszen minden ilyen térkép elkészítéséhez széles körű terepi adatgyűjtésre is szükség volt. A kutatók azonban a közeljövőben ugrásszerű előrelépést várnak az olyan, egyre inkább terjedő, nagy hatékonyságú eljárásoktól, mint a terepen kihelyezett kameracsapdák, a madarak automatizált akusztikus azonosítását szolgáló műszerek, valamint a DNS-szekvencia alapján történő fajazonosítási módszerek, melyek például a környezetben hátrahagyott vizelet vagy vér vizsgálatával végezhetők el.

Mindezen terepi és műholdas adatok egyesítése nagyban segítheti az ökoszisztémák és szolgáltatásaik nyomon követésére, illetve megőrzésére irányuló erőfeszítéseket, melyek a napjainkban tapasztalható intenzív globális változások közepette kiemelt fontosságúak.

Magyar vonatkozású felvétel a Nature Ecology & Evolution júliusi számának címlapján: a kép a püspökladányi Ágota-puszta légi lézerszkenneléssel készült vegetációtérképe Magyar vonatkozású felvétel a Nature Ecology & Evolution júliusi számának címlapján: a kép a püspökladányi Ágota-puszta légi lézerszkenneléssel készült vegetációtérképe

Sokkal több adat, érthető üzenetek

„Az új adatrendszerek elemzése azonban új statisztikai és modellezési eljárásokat is igényel az óriási adatmennyiség és a mérési bizonytalanságok kezelése miatt” – magyarázza Zlinszky András, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa.

„De összekötve a távérzékelés, az automatizált azonosítás és a modern statisztikai modellezés eszköztárát mégis lehetségessé válik az egyes pontszerű, adatokban gazdag minták felskálázása folytonos biodiverzitás-térképekké, melyek pontossága vagy bizonytalansága is jól meghatározható lesz. Bár ezek az adatsorok lényegesen több információt adnak majd, mint a jelenlegi, indikátorfajokra fókuszáló monitorozási rendszer, mindezt mégis össze lehet foglalni a döntéshozók és a nagyközönség számára is érthető üzenetekben.” Hogy ezeket a célokat elérjék, a taxonómusok, genomikusok, funkcionális ökológusok, távérzékeléssel foglalkozó szakemberek és matematikusok minden eddiginél alaposabb és szélesebb körű szakmai együttműködésére van szükség.

„Figyelemre méltó siker, hogy az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatásai már az új Nature-lap első évfolyamában helyet kaptak – mondta Báldi András, a kutatóközpont főigazgatója. – Számomra külön öröm, hogy ismét együtt dolgozhatunk Batáry Péterrel, aki korábban sok éven át volt a kutatócsoportom tagja. S arról se feledkezzünk meg, hogy a két fenti tanulmány mellett egy harmadik magyar cikk is megjelent a Nature Ecology & Evolutionben az MTA ATK TAKI és az Állatorvostudományi Egyetem munkatársainak társszerzőségével.”

További információ

Batáry Péter

MTA ÖK GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport

E-mail: pbatary@gmail.com

Telefon: +36 30 36 78 829

 

Zlinszky András

MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

E-mail: zlinszky.andras@okologia.mta.hu

Telefon: +36 20 77 38 920