Homeopátia: hasznos vagy ártalmas? Új állásfoglalás európai tudósoktól | MTA

Homeopátia: hasznos vagy ártalmas? Új állásfoglalás európai tudósoktól

Nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne. A homeopátiás készítmények bármilyen állítólagos hatása a placebohatással magyarázható. Sőt, a homeopátia kártékony is lehet azáltal, hogy eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybevételétől. Ez a lényege annak a szakvéleménynek, amelyet szeptember 20-án adott ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A testület javaslatokat is megfogalmaz, és ezeknek nem fognak örülni az évi 1 milliárdos homeopátia-üzletág résztvevői.

2017. szeptember 20.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) egyik munkacsoportja Az EASAC állásfoglalása teljes terjedelmében itt olvashatóúj állásfoglalást adott ki a homeopátiás termékek hatékonyságával és biztonságosságával, valamint e termékek hirdetési és forgalmazási gyakorlatával kapcsolatban. Az EASAC az EU-tagállamok, valamint Norvégia és Svájc nemzeti tudományos akadémiái által létrehozott együttműködés, amely független, bizonyítékokon alapuló szakértői véleményekkel támogatja az európai szintű döntéshozatalt, s egyben az európai tudomány közös szószólójaként lép fel (a szervezetnek tehát a Magyar Tudományos Akadémia is tagja).

Az EASAC 2017. szeptember 20-án megjelent állásfoglalásában a szakértők leszögezik:

Az irodalom kimerítő áttekintése után sem állnak rendelkezésre a homeopátiás termékek és eljárások hatékonyságát alátámasztó, tudományosan elfogadható, kellőképpen meggyőző és reprodukálható bizonyítékok.

A tudósok szorgalmazzák egy olyan egységes szabályozói keretrendszer kidolgozását, amely egyaránt kötelező érvényű lenne valamennyi gyógytermékre nézve, beleértve az emberi és állati alkalmazásra szánt homeopátiás készítményeket is. Az EASAC dokumentuma a tagállami akadémiák által korábban kiadott, hasonló értelmű ajánlásokra támaszkodik, azok közül is leginkább a Svéd Királyi Tudományos Akadémia állásfoglalására, amelyhez 2015-ben rövid közlemény kiadásával az MTA is csatlakozott.

Írásunkban először részleteket idézve az állásfoglalás teljes szövegéből vázoljuk a homeopátia jelenlegi helyzetét az Európai Unióban, és összefoglaljuk a homeopátiával kapcsolatban legtöbbször hangoztatott tudományos kételyeket, majd változtatás nélkül közöljük az állásfoglalás rövidített, a sajtó számára kiadott szövegét.

A homeopátia jelenlegi helyzete az Európai Unióban: piaci pozíció és szabályozás

A Homeopátiás és Antropozófikus Orvosi Termékek Európai Szövetsége (ECHAMP: European Coalition of Homeopathic and Anthoposophic Medical Products, www.echamp.eu) által szolgáltatott adatok szerint a homeopátiás és antropozófikus gyógyászati termékek 2015-ös piaca az EU-ban meghaladta az 1 milliárd eurót. A piac évente 6 százalékkal növekszik, és a vény nélkül kapható gyógykészítmények teljes európai uniós piacának 7 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államokban a homeopátiás termékek piaca még nagyobb (2015-ben meghaladta a 3 milliárd dollárt), és egy elemzés szerint a homeopátiás piac világszinten számottevő növekedést fog mutatni egészen 2024-ig.

Az EU-ban – szintén az ECHAMP adatai szerint – a homeopátiás szektor a gyártástól az értékesítésig mintegy 10 ezer embert foglalkoztat, főként Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, ahol a jelentősebb gyártók működnek. Az öt legnagyobb társaság a teljes szektor kb. 70 százalékát fedi le. A homeopátiás termékek forgalmazása elsődlegesen a gyógyszertárakon keresztül történik.

A homeopátia egyes tagállamokban, például Franciaországban és Belgiumban legalábbis részleges egészségpénztári támogatást élvez. A homeopátiát használók számaránya országonként változó; az elmúlt 12 hónap adatai alapján 1 százalékos például az Egyesült Királyságban, Dániában, Írországban, Norvégiában, Lengyelországban és Svédországban, míg 2–4 százalék közötti Magyarországon, továbbá Csehországban, Észtországban, Spanyolországban, Finnországban, Portugáliában, Szlovéniában és Hollandiában, miközben Belgiumban, Litvániában és Svájcban már 7–10%-os, Ausztriában, Franciaországban és Németországban pedig eléri a 11–13%-ot. A homeopátiás termékek egy főre lebontott GDP-arányos fogyasztásában vezető helyet foglal el Franciaország és Németország.


Az Európai Tanács homeopátiára vonatkozó irányelvei megengedik, hogy homeopátiás szerként regisztráljanak egy készítményt a terápiás hatékonyság bizonyítása nélkül, ellenben a termék biztonságossága érdekében kikötik, hogy a kiindulási oldat hígítása a késztermékben legalább 10 000-szeres legyen. A homeopátiás termékek regisztrációja az egyes tagállamokban kétféle sémát követhet. Egyszerűsített regisztrációra alkalmasak azok a termékek, amelyek elég hígak ahhoz, hogy a biztonságosságukhoz ne férjen kétség, ám ebben a sémában nincs mód meghatározott klinikai javallat rögzítésére. Ha a terméket jól körülírt, enyhe – orvosi felügyeletet nem igénylő – tünetek és betegségek kezelésére szeretnék regisztrálni, arra nemzeti hatáskörű szabályozás keretében, a minőséget és biztonságosságot igazoló vizsgálatok eredményeinek benyújtásával, valamint a hagyományos homeopátiás használatra való hivatkozással van mód. Az egyszer már piacra került termékek hirdetésére és használatára a tagállamok többségében nem vonatkozik szabályozás.

A homeopátiás készítmények és eljárások hatásosságával kapcsolatos tudományos kételyek

A homeopátiás orvosságok többségének készítése során a hatóanyag olyan sok egymást követő hígításon megy át, hogy az eljárás végére az oldatban már az eredeti hatóanyag egyetlen példánya sem marad. A homeopátiás gyógyítók közül egyesek hisznek abban, hogy a szukkussziós (sorozatos oldási-rázási) eljárás eredményeképpen az eredeti hatóanyagnak mintegy a lenyomata őrződik meg a vízben.

A hatásmechanizmusok magyarázatával szemben általános elvárás, hogy tudományosan hihetőek és bizonyíthatók legyenek, ám a homeopátiát alátámasztani célzó állítások nem felelnek meg e követelményeknek. Általánosságban véve a homeopátia érvei szembemennek azzal a hatalmas gyógyszertani ismeretanyaggal, amely szerint a hatás mértéke arányban áll a hatóanyag dózisával, ami a gyógyszer és fogadómolekulája (receptora) közötti kölcsönhatás kinetikájából következik.

A homeopátia által megjelölt hatásmechanizmusok, így a vitalizmus, az elektromágneses jelek és a vízmemória egyikét sem támasztják alá tudományos megfigyelések.

A víz emlékezetére irányuló homeopátiás elméletet – amely szerint a víz megőrzi a hatóanyag emlékét jóval azután is, hogy annak utolsó molekulája is távozott az oldatból – az EASAC munkacsoportja részletes tudományos elemzésnek vetette alá. A szerzők kiemelik, hogy valamennyi rendelkezésre álló kísérletes adat szerint a vízben oldott anyagok hatása mind térben, mind időben igen korlátozott: befolyásuk nem terjed túl hidrátburkuk határain (ami a nanométeres nagyságrendben mozog), és időbeli hatásuk sem mutat túl a nanoszekundumos vagy annál rövidebb skálán. A spektroszkópiás mérésekkel is megerősített elméleti jóslatok értelmében tudományosan tarthatatlan bármiféle, az oldott anyagok hosszú távú tér- és időbeli hatását feltételező modell.

A homeopátia hatékonyságával kapcsolatos kételyek másik csoportja az e hatást alátámasztani hivatott klinikai vizsgálatok kritikus újraértékeléséből ered. Kiterjedt, 110 homeopátiás és ugyanennyi konvencionális klinikai vizsgálatot felölelő, részletes irodalmi elemzés nyomán a munkacsoport azt állapította meg, hogy a homeopátia klinikumban tapasztalt hatását kielégítően magyarázza a placeboeffektus, vagyis a kezelésben való részvétel tudatának pszichés befolyása.

A homeopátia koncepcióját, amely betegségek kezelését célzó, nagymértékben hígított készítmények előállítására és alkalmazására vonatkozik, Samuel Hahnemann dolgozta ki 1796-ban. Hahnemann doktrínáját a „hasonló hasonlót gyógyít” elvére alapozta, mely szerint egy anyag, amely valamilyen tünetet vált ki, alkalmas ugyanazon tünet kezelésére, amennyiben az betegségként jelentkezik. Elméletének másik sarokköve a „végtelen kis mennyiségek törvénye”, mely szerint az átrázás (szukkusszió) általi sorozatos hígítások vélelmezetten növelik az anyag hatóerejét. A módszert gyakorlók közül némelyek azt állítják, hogy a homeopátia a test öngyógyító képességének serkentése révén fejti ki hatását.

Az EASAC állásfoglalása

Végezetül közöljük az állásfoglalás sajtó számára kiadott, rövidített formájának fordítását.

„Európa-szerte sokan élnek homeopátiás termékekkel, amelyek a betegségek széles skálájára ígérnek gyógyulást. Jóllehet a homeopátiás készítmények egyes országokban igen népszerűek, a tudósokban felmerül a kérdés, hogy vajon hasznosak vagy inkább ártalmasak-e ezek a termékek. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (European Academies' Science Advisory Council, EASAC) munkacsoportja, amely Európa számos országának vezető tudósait tömöríti, most állásfoglalást adott ki, melyben kijelenti: nincs meggyőző és reprodukálható bizonyíték arra nézve, hogy a homeopátiás készítmények bármilyen ismert betegséggel szemben hatékonyak volnának, még ha placebohatásuk olykor lehet is.

Sőt, a homeopátia valójában kártékony is lehet azáltal, hogy időlegesen vagy tartósan eltántorítja a betegeket a megfelelő, bizonyítékalapú orvoslás igénybevételétől, illetve aláássa a betegek és a közvélemény tudományos bizonyítékokba vetett bizalmát. Mindez jelentős következményekkel bír a nyilvános tájékoztatásra, a közegészségügyre, valamint a homeopátia Európai Unión belüli szabályozására nézve.

A megfelelően ellenőrzött és igazolható bizonyítékok elemzése arra mutat, hogy a homeopátiás készítményeknek a klinikumban tapasztalt bármilyen állítólagos hatása a placeboeffektussal magyarázható. Minden más esetben a látszólagos hatás a nem körültekintően megtervezett kísérleti elrendezésből, a véletlen ingadozásból, az átlaghoz való visszatérésből, valamint a pozitív és negatív eredmények kiegyensúlyozatlan közléséből eredhet. Noha a placebohatás a beteg szemszögéből kétségtelenül lehet előnyös, nincs olyan ismert betegség, amelynek esetében meggyőző és reprodukálható bizonyítékok támasztanák alá a homeopátia hatékonyságát. A homeopátiát támogató tudományos állítások valószerűtlenek, és nem állnak összhangban a kémia és fizika elfogadott elméleteivel.

Elismerjük, hogy a fogyasztó szabad döntésének lehetővé tétele és támogatása alapvető fontosságú. Mindazonáltal a fogyasztónak rendelkezésére kell bocsátani a döntéshez szükséges információt, ami felveti egy szabványosított, ismereteken alapuló szabályozói keretrendszer kidolgozásának szükségességét, valamint egy olyan kiegyensúlyozott hirdetési gyakorlat igényét, amely eredettől és hatásmechanizmustól függetlenül egyaránt vonatkoztatható mindenféle gyógyászati termékre.

A homeopátiás készítmények hirdetése és alkalmazása a fentebb említett jelentős ártalmak veszélyét rejti magában. Ezen túlmenően a homeopátia aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a beteg a megfelelő tájékoztatás birtokában egyezik-e bele a kezelésbe, hiszen az egészségügyi szakember esetleg annak ellenére ajánl egy terméket a számára, hogy ő maga tudja: a termék biológiailag hatástalan. Végül pedig a homeopátiás készítmények nem kielégítően nyomon követett előállítási eljárásai kapcsán gyógyszerbiztonsági aggályok is felmerülhetnek.

Az EASAC ezért az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg:

  • A gyártónak a hatékonyságot, biztonságosságot és minőséget érintő állításaival szemben a szabályozó hatóságnak következetes és minden gyógyászati termék esetében egységes követelményrendszert kell felállítania. A követelményrendszernek ellenőrizhető, objektív bizonyítékokat kell megkívánnia, amelyek arányban állnak a gyártó állításaival. Az állításokat mind humán-, mind állatgyógyászati termékek esetében egyformán szilárd adatokkal kell alátámasztani.
  • Az egészségügyi közellátó rendszerek költségvetésére fokozódó nyomás nehezedik. A bizonyítékokon alapuló közegészségügyi rendszereknek nem volna szabad homeopátiás termékeket és szolgáltatásokat támogatniuk egészen addig, amíg azok hatékonyságát és biztonságosságát nem támasztják alá szigorú vizsgálatok.
  • A homeopátiás készítmények összetételét ugyanolyan módon kellene feltüntetni a csomagolásukon, ahogy az az összes többi, gyógyszertárban szabadpolcos termékként vagy egyebütt megvásárolható gyógytermék esetében megszokott. Ez azt jelenti, hogy a homeopátiás termékek számára jelenleg megengedett különleges termékinformációt olyanra kellene cserélni, amely egyszerűen és világosan leírja a készítményben szereplő összetevőket és azok mennyiségét.
  • A homeopátiás termékek és szolgáltatások reklámozását és forgalmazását a pontosság és egyértelműség szem előtt tartásával kell szabályozni: a hatásosságra és biztonságosságra vonatkozó hirdetéseket jól kimutatható és reprodukálható bizonyítékok híján nem szabad engedélyezni.

A bevizsgálásra, szabályozásra, feliratozásra és forgalmazásra vonatkozó ajánlásaink jelentős mértékben érintik az Európai Bizottság, különösképpen az emberi és állati gyógyászatot felügyelő Egészség- és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság, az Európai Gyógyszerhatóság (EMA), valamint az Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság tevékenységét. Hasonlóan jelentős a tagállami egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerhatóságok érintettsége. Mindezen túlmenően komoly feladatok rajzolódnak ki a betegtájékoztatás, a betegekkel folytatott párbeszéd, valamint a közvélemény bevonása terén.

Az EASAC-ról röviden

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre, hogy közösen fogalmazzanak meg javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára. Az EASAC megalakulásával az európai tudományos akadémiák egységesen léphetnek fel, és közösön hallathatják hangjukat szakpolitikai kérdések kapcsán. Az EASAC 2001-ben alakult meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja, így e fontos európai tudományos szervezetben is képviseli a magyar kutatási érdekeket

Az EASAC segítségével az együttműködő akadémiák független, tudományosan megalapozott, szakértői tanácsokat adnak azoknak a döntéshozóknak, akik az európai intézmények szakpolitikai döntéseit meghatározzák, vagy azokra befolyással bírnak. Az akadémiai tagságból és hálózatból adódóan az EASAC működése során az európai tudomány legjavára támaszkodik. Nézetei függetlenek a gazdasági és politikai irányzatoktól, a szervezet nyitott, és minden tevékenysége átlátható. Az EASAC célja, hogy közérthető, fontos és időszerű ajánlások készítését segítse elő.

Az EASAC Tanácsa 29 kiváló tudósból áll, akiket 27 európai tudományos akadémia, valamint az Academia Europaea és az európai akadémiákat képviselő ALLEA jelöl. Tevékenységét a német Leopoldina Nemzeti Tudományos Akadémián (Halle an der Saale) működő titkárság támogatja. Az EASAC Brüsszelben is tart fenn irodát, amely a Belga Királyi Tudományos és Művészeti Akadémián található.

További információ

MTA Kommunikációs Főosztály

Telefon: (1) 411-6118

E-mail: sajto@titkarsag.mta.hu