A grafén hozhat áttörést a kerámiák kopásállóságának javításában A grafén hozhat áttörést a kerámiák kopásállóságának javításában

A grafén hozhat áttörést a kerámiák kopásállóságának javításában

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai olyan módszert fejlesztettek ki, amely grafén adagolásával képes akár 20-szorosára növelni a szilícium-nitrid kerámiák kopásállóságát. Az eljárás egyszerű és költséghatékony, így forradalmasíthatja a szilícium-nitrid kerámiák alkalmazásait a súrlódásnak kitett alkatrészekben.

A tantárgy-pedagógiai program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója videón A tantárgy-pedagógiai program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója videón

A tantárgy-pedagógiai program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója videón

Hogyan lehet a diákokra jellemző nyelvi, kulturális változatosságból előnyt kovácsolva új oktatási módszertant kidolgozni? Milyen lehetőségeket rejt magában a digitalizáció a magyartanítás szempontjából? Milyen szemléletváltás jellemzi a valláspedagógiát? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának eddigi eredményeit összegző tanácskozáson.

A tantárgy-pedagógiai program egészségtudomány–biológia munkacsoportjának beszámolója videón A tantárgy-pedagógiai program egészségtudomány–biológia munkacsoportjának beszámolója videón

A tantárgy-pedagógiai program egészségtudomány–biológia munkacsoportjának beszámolója videón

Hogyan lehet az iskolai egészségnevelési programok hatékonyságán keresztül erősíteni a fiatalok egészségtudatosságát? Milyen feladatot jelent mindez a pedagógusoknak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Egészségtudomány – biológia munkacsoportjának eddigi eredményeit összegző tanácskozáson.

Tudomány a békéért és őskori vegyesházasságok – itt az új Szigma Tudomány a békéért és őskori vegyesházasságok – itt az új Szigma

Tudomány a békéért és őskori vegyesházasságok – itt az új Szigma

Globális problémák – például éghajlatváltozás, vízhiány –, amelyeket a tudománynak meg kell oldania, különben elkerülhetetlenül válságokhoz, háborúkhoz, népvándorláshoz vezetnek – erről is szó volt a tudományos magazinban, amelynek legutóbbi adásából az is kiderült, hogy hogyan keveredtek Európában a jégkori vadászok és a később bevándorló, már földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkozó emberek.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

Beszédből diagnosztizált betegségek, csodavizek és csodasók: a Szigma – a holnap világa 2017. november 7-i adása Beszédből diagnosztizált betegségek, csodavizek és csodasók: a Szigma – a holnap világa 2017. november 7-i adása

Beszédből diagnosztizált betegségek, csodavizek és csodasók: a Szigma – a holnap világa 2017. november 7-i adása

Lehetséges-e akár távolról, beszédhang alapján megállapítani a beszélő betegségét? Erről is szó volt az InfoRádió tudományos magazinjában. A műsor a „csodavizek” hatásával is foglalkozott. A megszólaltatott kémikus arra figyelmeztetett, hogy a lúgosított, savasított, mágneses térrel kezelt vizek nemhogy nem csodaszerek, de van közöttük olyan is, amely kifejezetten ártalmas lehet.

Őskori vegyes házasságok – a Harvard és az MTA kutatóinak közös genomikai cikke a Nature-ben Őskori vegyes házasságok – a Harvard és az MTA kutatóinak közös genomikai cikke a Nature-ben

Őskori vegyes házasságok – a Harvard és az MTA kutatóinak közös genomikai cikke a Nature-ben

Az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A régészeti genetika új eszközei azonban feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait. A Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának közös eredményeit a Nature közli.

Egyre sikeresebb lehet a mesterséges megtermékenyítés – Kovács L. Gábor a Szigmában Egyre sikeresebb lehet a mesterséges megtermékenyítés – Kovács L. Gábor a Szigmában

Egyre sikeresebb lehet a mesterséges megtermékenyítés – Kovács L. Gábor a Szigmában

A mesterséges megtermékenyítés sok pár számára az egyetlen lehetőség a gyermekvállalásra. Azért, hogy az ikerterhességek elkerülhetőek legyenek, egyetlen embriót ültetnek be az anya méhébe. De melyik legyen az az egy? Ezt vizsgálják magyar tudósok, akik Európában már szabadalmaztatták is eljárásukat. A Magyar Tudomány Ünnepének nyitóelőadását tartó Kovács L. Gábor professzor az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában további részleteket is elárult a kutatásaikról.

Kitörési lehetőség a GMO zsákutcájából – Dudits Dénes előadása hétfőn este az Akadémián Kitörési lehetőség a GMO zsákutcájából – Dudits Dénes előadása hétfőn este az Akadémián

Kitörési lehetőség a GMO zsákutcájából – Dudits Dénes előadása hétfőn este az Akadémián

A genetika legújabb nagy vívmánya, a génszerkesztés kitűnő alkalmat teremt a döntéshozók számára, hogy kikeveredjenek a GMO zsákutcájából. Ha ugyanis a génszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, egy új innovációs lehetőség nyílik meg a növénynemesítés előtt. Erről beszél részletesen Dudits Dénes akadémikus a Magyar Tudomány Ünnepén november 6-án egy nyilvános előadáson, amelyre még lehet regisztrálni.

  • 361 találat
  • További