Világelső módszerrel vizsgálták a forgást biomolekuláris gépezetben az MTA kutatói Világelső módszerrel vizsgálták a forgást biomolekuláris gépezetben az MTA kutatói

Világelső módszerrel vizsgálták a forgást biomolekuláris gépezetben az MTA kutatói

Elsőként határozta meg a forgási sebességet egy forgómozgást végző fehérjekomplexben az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont egy munkacsoportja a komplex bármiféle módosítása nélkül, annak természetes környezetében. A fehérje nem csupán reagál a hangfrekvenciás elektromos jelekre, hanem az oszcilláló elektromos tér szinkronizálni is tudja az egyes fehérjék forgását, aminek pedig biotechnológiai jelentősége van.

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön – a Rosetta képein feltárult az égitest belseje Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön – a Rosetta képein feltárult az égitest belseje

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön – a Rosetta képein feltárult az égitest belseje

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget figyelt meg: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön. Az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója is. Eredményeikről a Nature Astronomy folyóiratban számoltak be.

Gravitációs hullámok: az európai detektor, a Virgo is beszáll a kutatásba Gravitációs hullámok: az európai detektor, a Virgo is beszáll a kutatásba

Gravitációs hullámok: az európai detektor, a Virgo is beszáll a kutatásba

Befejeződött az európai gravitációshullám-detektor, a Virgo fejlesztése – jelentette be 2017. február 20-án az Európai Gravitációs Obszervatórium (European Gravitational Observatory, EGO). A Virgo készen áll, hogy csatlakozzon a LIGO két működő detektorához. Ezáltal lehetővé válik, hogy – hármas észlelés esetén – az égbolt egy nagyon szűk területére korlátozzák a gravitációs hullámokat keltő esemény helyét, és a gravitációs hullámok észlelését összeköthessék más csillagászati megfigyelésekkel.

Változatos élet a bombatölcsérekben Változatos élet a bombatölcsérekben

Változatos élet a bombatölcsérekben

Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak. Ezek természetvédelmi jelentőségéről jelent meg cikk a Biological Conservation című tudományos folyóiratban az MTA Ökológiai Kutatóközpont volt és jelenlegi munkatársainak a közreműködésével. A cikkről a New Scientist is beszámolt.

Térképeken a történelem – új atlasz a középiskolásoknak Térképeken a történelem – új atlasz a középiskolásoknak

Térképeken a történelem – új atlasz a középiskolásoknak

Nyolcvan oldalon körülbelül kétszáz térképpel, eddig csak tudományos publikációkban hozzáférhető eredmények – például a honfoglalás, a múlt század elejének kivándorlási folyamata, az európai zsidóság holokausztja, a cigányság történelme – képi megjelenítésével, valamint a használatot megkönnyítő keresőhálóval készül a középiskolai történelmi diákatlasz 3. kiadása az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. Az új kiadványt akár már a 2017/18-as iskolaévben használatba vehetik a diákok.

Új gyógyszercélpont a baktériumok elleni küzdelemben, létrehozható-e „mamutosított verzió” az ázsiai elefántból? – a Szigma, a holnap világa március 7-i adása Új gyógyszercélpont a baktériumok elleni küzdelemben, létrehozható-e „mamutosított verzió” az ázsiai elefántból? – a Szigma, a holnap világa március 7-i adása

Új gyógyszercélpont a baktériumok elleni küzdelemben, létrehozható-e „mamutosított verzió” az ázsiai elefántból? – a Szigma, a holnap világa március 7-i adása

Milyen mechanizmusok működnek a DNS-ben folyamatosan bekövetkező hibák kijavítására, és hogyan történik a hibajavítás „minőség-ellenőrzése” – egyebek mellett erről is beszélt az Inforádió tudományos-ismeretterjesztő műsorában Kovács Mihály, az ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport vezetője. Varga Máté, az ELTE Természettudományi Kar Genetikai Tanszékének adjunktusa pedig rég kihalt állatfajok esetleges feltámasztásának tudományos feltételeit világította meg.

Magyar kutatók eredménye is segíthet a szuperbaktériumok ellen Magyar kutatók eredménye is segíthet a szuperbaktériumok ellen

Magyar kutatók eredménye is segíthet a szuperbaktériumok ellen

A DNS-ben keletkezett hibák javításának kutatása során egy új, ígéretes gyógyszercélpont merült fel a baktériumok elleni küzdelemben. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája. Az ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport cikke a PNAS-ben jelent meg.

Tudományszervező költő az Akadémián – Arany János és az MTA Tudományszervező költő az Akadémián – Arany János és az MTA

Tudományszervező költő az Akadémián – Arany János és az MTA

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Arany János. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakját szoros kötelék fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához. Akadémikussá történő megválasztása után néhány évvel, 1865-ben foglalta el az MTA titoknoki – mai kifejezéssel főtitkári – székét. Arany Jánosnak az intézménnyel való kapcsolatát és ottani, hivatali tevékenységét mutatja be Gábori Kovács József irodalomtörténész írása.

  • 224 találat
  • További