RSS

A tudománydiplomácia hírei

  • Sikeresen érvelt az alapkutatások mellett Brüsszelben az MTA elnöke

    Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben. Az elit tudóscsoport tagja volt Sir Paul Nurse, a Royal Society elnöke és Lovász László, az MTA elnöke is. A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett rá, hogy legkevésbé az alapkutatásokra szánt összeget csökkentik azért, hogy finanszírozni lehessen az EU új stratégiai befektetéseit.

MTA
üdülők

126949
Sajtószemle
Vissza
2011. 02. 03. Jurecska Laura, Élet és Tudomány

Támogatás fiatal kutatóknak

Lapunk 2011/2 számában már beszámoltunk arról, hogy tavaly öt magyar kutató is sikeresen szerepelt az Európai Kutatási Tanács Starting Grants (Kezdő Támogatások) nevű pályázatán. Az öt díjazott egyikét, Rost Gergelyt, az MTA-SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoportjának munkatársát a pályázat nyújtotta lehetőségekről, és a járványok terjedésének modellezésével kapcsolatos kutatásairól kérdeztük.

- Ön az első kelet-közép-európai matematikus, aki elnyerte a Starting Grants-et. Milyen lehetőségek nyílnak meg ezzel Ön előtt?
- Valóban, a korábbi években senkinek sem sikerült nyernie matematikában az új tagállamokból. Nagyon kemény a verseny, a matematikai nagyhatalmak (franciák, angolok, németek, olaszok) teszik ki a nyertesek 80%-át, ami azt jelenti, hogy matematikában négy-öt győztes jut az összes többi országnak. A pályázat segítségével egy önálló kutatócsoportot szervezhetek és meghonosíthatok egy új kutatási irányt Szegeden, illetve Magyarországon.

- Kutatási területe több tudományterületen átívelő alkalmazott matematikai kutatás. Ezen belük mi volt pontosabban a téma, amellyel pályázott?
- Szegeden egy erős funkcionál-differenciálegyenletes csoport dolgozik Krisztin Tibor vezetésével. Ezek az egyenletek olyan folyamatokat modelleznek, ahol késleltetett visszacsatolás van, vagyis nem csak az aktuális állapot, hanem korábbi, múltbeli események is befolyásolják a rendszer viselkedését. Ezek matematikailag végtelen dimenziós dinamikai rendszerként formalizálhatóak. Posztdoktori kutatóként Kanadában egy nagyon sikeresen működő, járványok terjedésének modellezésével foglalkozó interdiszciplináris hálózat tagjaként dolgoztam. Pályázatomban ezt a két különböző iskolát ötvöztem, és a teljesen absztrakt matematikai eredményeket a gyakorlati járvány tani problémákra alkalmazva egy széles spektrumot próbálok átölelni.

- Egy járvány terjedését számos tényező befolyásolhatja. Mely szem-pontok „süríthetők be" ezek közül egy matematikai modellbe?
- A legfontosabb dolgokat (a betegség terjedési mechanizmusa, fertőzőképesség, lappangási idő, mortalitás stb.) nyilván bele kell venni a modellbe. Ezeken túl elvileg akármeddig finomítható: például a populációnkat egyre kisebb csoportokra oszthatjuk, vagy akár a betegség lefolyását is egyre több fázisra bonthatjuk. Ennek csak a pragmatizmus és a való élet szab határt. A gyakorlati alkalmazásokhoz nem a legkomplikáltabb modell a legjobb, mindig a konkrét célhoz kell választani a modellt. Másrészt, hiába veszünk bele egy új tényezőt a modellbe, ha ahhoz nem állnak rendelkezésre adatok, akkor nem tudjuk a valósággal összevetni.

- Mire jó egy ilyen, járványterjedést leíró matematikai modell?
- Egy pontos paramétereken alapuló jól kidolgozott modellel számos kérdésre választ adhatunk. Előre jelezhetjük a járvány hosszát, a megbetegedő emberek számát, a járvány csúcspontjának az idejét és magasságát, megbecsülhetjük a járvány megfékezéséhez szükséges oltóanyagok, gyógyszerek mennyiségét, az egyéb intézkedések hatékonyságát, a terjedés irányát és sebességét. A járványokkal nem tudunk kísérletezgetni, ha azonban van egy jó modellünk, akkor már különböző szcenáriókat szimulálhatunk. Sőt, a matematika segítségével akár az összes lehetséges esetet egyszerre is tudjuk kezelni, ha elég ügyesek vagyunk!

- Alkalmazzák-e már ezeket a modelleket a gyakorlatban?
-  Igen, az antivirális rezisztenciáról készült munkáink beépültek Kanada és több más ország pandémiás terveibe. Magyarországon is elkezdtünk egy együttműködést az Országos Tisztifőorvosi Hivatal epidemiológusával, reményeink szerint a jövőben a pályázat beindulásával ez még intenzívebb lesz.