Tudásrendszerek összefogására szólít fel a Science magazin legújabb cikke Tudásrendszerek összefogására szólít fel a Science magazin legújabb cikke

Tudásrendszerek összefogására szólít fel a Science magazin legújabb cikke

„Fordulatra van szükség ember és természet viszonyában. Ez a kulcsa ugyanis annak, hogy milyen állapotba hozzuk a bolygónkat" – mondta Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója az egyik társszerzője annak a Science-ban megjelent cikknek, amely szerint a tudományos kutatás nem elegendő ahhoz, hogy hatékony és etikus javaslatokat fogalmazzunk meg az emberiség jóllétét biztosító természeti erőforrások védelme és felhasználása kapcsán.

Az agrárium érdekei kikényszerítik az új nemesítési eljárások elfogadását

A precíziós nemesítéssel az agrárium és a környezetvédelem új innovációs lehetőségekhez jut. Eredményeivel a tudomány már készen áll. Genomszerkesztés útján például szárazságtűrő, vírusrezisztens növényeket is előállítottak. Európában a szabályozás pedig még a GMO vagy nem GMO dilemmánál tart. Interjú Dudits Dénes akadémikussal.

Ilyen a magyar részvétel a világ egyik legnagyobb tudományos projektjében

Tíz éve tart a magyar részvétel a nemzetközi összefogással fejlesztett fúziós erőmű projektben, a dél-franciaországi ITER-ben. Bár a magyar fúziósenergia-kutatás ennél szélesebb palettán zajlik, a szemünk előtt kibontakozó tudományos áttörés, amit a fúziós reaktor neve fémjelez, a magyar kutatók számára is fontos érvényesülési és tanulási lehetőséget kínál. Az Origo az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban járt.

Természetes folyamatok is kialakíthatták a csillagközi kisbolygó alakját

Az ‘Oumuamua csillagközi kisbolygó felfedezése utáni hetekben egyre-másra jelennek meg újdonságok a frissen indult, tömör gondolatok azonnali közlésére specializálódott AAS Research Notes hasábjain. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és a MTA-BME Morfodinamikai Kutatócsoportja kutatóinak részvételével folyó legfrissebb vizsgálat eredménye szerint az ‘Oumuamua alakja valószínűleg egyszerű természeti folyamatokra vezethető vissza.

Mindig jobb a több adat?

Erre a kérdésre kereste a választ az MTA CSFK GGI három soproni kutatója, Benedek Judit, Kalmár János és Papp Gábor. Korábbi eredményeikre alapozva, amelyeket a digitális terep- és 3D litoszféra modellek nehézségi erőtér szimulációkban történő felhasználásával kapcsolatos kutatásaikban (lásd a hivatkozásokat a cikk végén) értek el, megvizsgálták az adatokban előforduló szisztematikus és véletlenszerű magassági hibák terjedését az erre alkalmas térfogatelemek alkalmazásával analitikusan meghatározható erőtér paraméterekre.

Közoktatás és információrobbanás; tavaink vízminősége: a Szigma – a holnap világa 2017. december 5-i adása Közoktatás és információrobbanás; tavaink vízminősége: a Szigma – a holnap világa 2017. december 5-i adása

Közoktatás és információrobbanás; tavaink vízminősége: a Szigma – a holnap világa 2017. december 5-i adása

Hogyan alkalmazkodjon a magyar közoktatás a társadalmi változásokhoz? Miként szerveződjön az iskola munkája az internet és a mobiltelefonok világában? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA megújult Közoktatási Elnöki Bizottsága. A testület munkájáról Pléh Csaba elnök beszélt. Az adás második felében két tavunk vízminőségéről volt szó. A Kis-Balaton helyreállításáról, valamint a Fertő-tó szennyezettségének okairól Hatvani István Gábor, az MTA CSFK tudományos munkatársa, a Danubius Fiatal Kutatói Díj idei kitüntetettje beszélt.

  • 197 találat
  • További