A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont egy hazai és EU-s forrásokból is támogatott projekt keretein belül vizsgálta a szivacsos agysorvadás betegségét, elsősorban a diagnosztizálás hatékonyságának növelése érdekében.

     A szivacsos agysorvadás betegségeinek molekuláris szintű leírása egyelőre nem megvalósítható, az idegsejtek pusztulásának oka és mechanizmusa - részint a rendelkezésre álló eszközök elégtelensége folytán – nem ismert. Emiatt a betegségnek sem megbízható diagnózisa, sem pedig hatékony terápiája nincsen. Ugyanez a probléma áll fenn más hasonló neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór esetében is.

     A Szegedi Tudományegyetem Molekuláris Biológiai Tanszék, valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet közös, hazai és EU-s forrásokból is támogatott TÁMOP 4.2.2-08/1-2008-0005 projektjében foglalkozik a szivacsos agysorvadás megértésével, illetve a lehetséges diagnosztikai eljárások kifejlesztésével. A 327 millió forintos támogatással segített, "Innovativ, multidiszciplináris kutató team létrehozása neurodegeneratív betegségek kutatása" című pályázat során sejtmodell rendszer segítségével vizsgálták meg a betegséget.

     "A szivacsos agysorvadás egy Alzheimer-kórhoz hasonló tüneteket produkáló, annál gyorsabb lefolyású, jellemzően időskori, és sajnos gyógyíthatatlan betegség" – magyarázta Welker Ervin tudományos tanácsadó, a projekt vezetője. Mint mondta, a betegség gyógymódjának egyik legfőbb gátló tényezője, hogy pontos diagnózisa sincsen, csupán a beteg halála után lehet megállapítani a kór jelenlétét. Közel negyven fő vett részt a kutatásban, melynek során az újonnan felfedezett Shadoo fehérjét túltermelő transzgenikus állat létrehozásán is dolgoztak. A mindeddig ismeretlen funkciót ellátó fehérje vizsgálata számos, a betegséggel is kapcsolatba hozható folyamatok megértését segíti. „Ez a betegség elsősorban a fejlett világnak okoz rendkívül sok problémát. Vizsgálatára egy speciális laboratóriumot hoztunk létre, ahol a betegség diagnosztizálásának kifejlesztésére tettünk komoly lépéseket. Felfedeztük, hogy a prion fehérje család tagja, a Shadoo fehérje a sejtmagban is tud lokalizálódni, ami meglepő jelenség egy membrán fehérjétől. Ez az eredmény egy új kutatási irányt indíthat el, ami talán magyarázatot adhat a betegség során megfigyelt idegsejt pusztulására" – emelte ki Welker Ervin.