Véletlen felfedezések és algoritmusos AIDS-kezelés: videó a Külső Tagok Fóruma előadásairól

A tankönyvekkel szembemenő felfedezésekről, az irányítástechnika jövőjéről és a kisebbségi nyelvhasználatról tartottak előadásokat a határokon túl élő magyar kutatók a 188. közgyűlés keretében tartott Külső Tagok Fórumán.

2017. június 27.

„Anélkül, hogy valaki tényleg természettudós vagy szakértő lenne, elengedhetetlen bizonyos tudományos literáció. Ez azzal is együtt jár, hogy az országok jövője, ereje a 21. században nagymértékben fiatalságunk képzettségén fog múlni” – a 2017 márciusában elhunyt Oláh György Nobel-díjas tudós szavaival köszöntötte Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia külső tagjait a Külső Tagok Fórumán.

Lovász László arról beszélt, hogy napirenden van egy New York-i akadémiai bizottság létrehozása, illetve hogy az MTA vezető testületei azon intézményi keretek kidolgozásán dolgoznak, amelyekben a külső tagok a lehető legjobban részt tudnak venni a magyar tudományos életben. Az Akadémia elnöke arra biztatta a tudós testület tagjait, hogy kezdeményezzenek minél több kutatási együttműködést az MTA külső tagjaival.


Az elnöki köszöntő után – a fórum hagyományainak megfelelően – határon túli és magyarországi tudósok párosai tartottak közös előadásokat.

Az Arany János-éremmel kitüntetett Tigyi Gábor, a Tennessee-i Egyetem (University of Tennessee) professzora Hogyan születik véletlen megfigyelésből új tudományterület? címmel tartott előadását első hallásra meglepőnek tűnő megállapítással indította: „nem feltétlenül előny komolyan venni azt, amit az iskolában tanultunk” (az előadás 6:53-as kezdettel látható a lenti videón). A biológia-tankönyvek szerint a vérben legnagyobb mennyiségben található fehérje, az albumin csupán az onkotikus nyomást határozza meg, egyéb biológiai hatása nincs. A kutatónak sikerült az albuminból egy új biológiai átvivőanyagot, a lizofoszfatidsavat (LPA) izolálnia. Az LPA szabályozza a sejtregenerációt és a DNS-javítást, sejtosztódást indukál, befolyásolja a sejtosztódást és a sejtdifferenciálódást, előmozdítja a sejtmozgást, és bizonyos transzkripciós faktorok aktiválása után direkt módon képes génexpresszióra.

A Külső Tagok Fórumát az MTA székház Felolvasótermében tartották május 10-én A Külső Tagok Fórumát az MTA Székház Felolvasótermében tartották május 10-én Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Kiderült, hogy a rákos sejtekben az LPA-t termelő enzim nagymértékben expresszálódik. Az LPA-receptorok sokrétű hatást fejtenek ki a tumorsejtben: szabályozzák a sejtosztódást, kemo- és radioterápiás rezisztenciára vezetnek, az érnövekedés serkentésével fokozzák a tumorok vérellátását, áttéteket hoznak létre, és hatással vannak a tumorőssejtek növekedésére is. Tigyi Gábor munkacsoportjának kísérleteiből kiderült, hogy az LPA fontos szerepet játszik a rákbetegség terjedésében és terápiás rezisztenciájában, így az LPA-receptorok jó gyógyszercélpontok lehetnek. A munkacsoport 1998 óta foglalkozik az LPA-receptorok gátlóinak előállításával. További eredmény, hogy az LPA-receptorokat stimuláló vegyületek fontos szerepet játszhatnak a sugárkárosodás kivédésében.

Benyó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy az LPA egyaránt szerepet játszik a vérerek összehúzódásában és tágulásában. Előadása 34:00-s kezdettel látható a lenti videón.


A szintén Arany János-éremmel kitüntetett Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora Hogyan határozzák meg jövőnket az intelligens és optimális modellalapú prediktív irányítások? címmel tartott előadást (49:10-es kezdettel látható a lenti videón). Meghatározása szerint a modellprediktív irányítás (MPC) a következőképpen épül fel: adott egy folyamat, amelyről matematikai modellt állítunk fel, majd keresünk egy olyan számítógépes algoritmust, amely úgy irányítja az adott folyamatot, hogy valamilyen célfüggvényt minimálissá tesz. A megoldás a mindennapokban is megjelent, hiszen a 2000-es évek elejétől már megfelelően gyors algoritmusok íródtak, így MPC segítségével megvalósítható a közvetlen nyomatékszabályozás, személyautókban az adaptív, automatikus sebességszabályozás és az autonóm kormányzás.

A modellprediktív irányítás segítségével bebizonyítható, hogy jelentősen csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás anélkül, hogy a gazdasági teljesítmény visszaesne. A biomedikális jelekre alkalmazott modellprediktív irányítással megvalósítható az optimális gyógyszeradagolás, vérnyomás- és vércukorszint-szabályozás. A gyógyszeradagolás optimalizációjára jó példa az ún. SDRE-alapú AIDS-kezelés, amellyel 500 nap alatt tünetmentessé tehető a beteg, komoly költségcsökkentés mellett – magyarázta Dávid László.

Friedler Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a Sapientia EMTE-vel megvalósult, sokrétű szakmai együttműködésről számolt be. Előadása 1:14:50-es kezdettel látható a lenti videón.


Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense
Határtalanítás a magyar nyelvészetben című előadásában többek között arról beszélt, hogy a nyelvi környezet nemcsak a nyelvválasztásra van hatással, hanem az identitás alakulására is, vagyis a kisebbségként élő magyarokra a kizárólagos, „vagy-vagy” identitás helyett párhuzamos, egymást kiegészítő „is-is” azonosságtudat a jellemző (előadása 1:21:06-os kezdettel látható a lenti videón). Értékelése szerint a határon túli magyar nyelvváltozatokkal kapcsolatos kutatások mára teljesen integrálódtak a magyar nyelvészeti kutatásokba, ugyanakkor jól illeszkednek a nemzetközi kutatási irányokhoz is, valamint társadalmilag hasznosítható elméleti és alkalmazott kutatási eredményekkel gazdagították ismereteinket.

Kontra Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárának elmondása szerint a Kárpát-medencében élő magyarok nyelvének kutatása 1988 szeptemberében kezdődött, amikor az MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztálya először rendezett élőnyelvi konferenciát (előadása 1:37:02-es kezdettel látható a lenti videón). A magyar-magyar nyelvészeti, szociolingvisztikai kutatások hasznosítása azonban az előadó szerint kérdéseket vet fel: például ma sincs semmilyen, a Kárpát-medencei magyarságra vonatkozó, tudományosan megalapozott és tudományos eszközökkel értelmezhető nyelvpolitikai koncepció.

Az előadáson készült videofelvétel itt tekinthető meg: