Űripar és hétköznapi tudomány — beszélgetés az MTA Miskolci Területi Bizottságának elnökével
A Magyar Tudományos Akadémia legkisebb területi bizottsága Magyarország műszaki anyagtudományi kutatásainak fővárosában működik. A bizottság nyáron újraválasztott elnökével, Roósz Andrással akadémikussal beszélgettünk űrkemencéről, az áltudomány elleni küzdelemről és egy vadonatúj kutatóintézet terveiről.
Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén – e három megye tudományosságát fogja össze az MTA Miskolci Területi Bizottsága (MAB), mely a legkisebb az Akadémia vidéki központjai Miskolcon készült képeink itt láthatókközött. A három megye tudományos életének egyértelműen Miskolc a központja, de egyetemi városként Eger és Gyöngyös szerepe is jelentős. Nógrád megye helyzete sajnos kissé mostoha – mivel itt egyetlen felsőoktatási intézmény sem működik, a megyében főleg a múzeumokra lehet támaszkodni. Ezt jól mutatja az is, hogy a területi bizottság megyét képviselő alelnöke, Gréczi-Zsoldos Enikő korábban a salgótarjáni Dornyai Béla Múzeumnál dolgozott.
A MAB élén tölti immár második hároméves ciklusát Roósz András, aki több évtizede oktat és kutat a Miskolci Egyetemen. Személye szimbolikusnak is tekinthető, hiszen műszaki anyagtudománnyal foglalkozik – azzal a tudományterülettel, mely mindig is Miskolc erőssége volt. Elég csak arra gondolnunk, hogy a város – és a régió – tudományos életét meghatározó felsőoktatási intézményt a rendszerváltás előtt Nehézipari Műszaki Egyetemnek hívták, továbbá itt működött az MTA Olajbányászati Kutatóintézete is, mely az 1990-es évek elején beolvadt az egyetembe.
Erős alapok egy új kutatóintézetnek
Az anyagtudománynak persze nemcsak a múltja, hanem a jelene is figyelemre méltó, hiszen az elmúlt pályázati időszakban az NKFI Hivataltól nagyjából 1 milliárd forintot nyertek anyagtudományi műszerekre, köztük egy anyagvizsgálatra alkalmas CT-berendezésre, melynek felbontása 1 mikrométeres (érdemes belegondolni, hogy az orvosi CT-k átlagos felbontása ma 1 mm körüli).
„Jó lenne, ha létesülne a régióban, Miskolcon egy műszaki anyagtudományi kutatóintézet – mondta Roósz András, majd az új intézmény működési modelljét is felvázolta: – Az egyetem adná a területet, az eszközök közös használatúak lennének, az Akadémiának pedig csak a kutatói béreket kellene állnia.” Az ötlet egyáltalán nem a semmiből született, ugyanis a Miskolci Egyetemen működik az MTA egy támogatott anyagtudományi kutatócsoportja, melyet egészen 2017 nyaráig Roósz András vezetett. A jelenleg Kaptay György irányításával működő 10 fős kutatógárda az elképzelések szerint így 30-40 fősre bővülhetne.
Roósz András Fotó: mta.hu/Szigeti TamásA magyar űripar bölcsője
Talán nem sokan tudják, hogy ebben a miskolci szellemi műhelyben született meg a magyar űr-anyagtudomány is. Farkas Bertalan a Bealuca-program kísérleteit végezte a Föld körül keringve – ebből Luca nem más, mint Roósz András felesége, Teleszky Ilona beceneve, aki egyébként maga is kohómérnök. Itt tervezték meg a „magyar űrkemencét” is, mellyel mikrogravitációs olvasztási kísérleteket lehet végezni – ennek egy példányát a NASA tesztelte, és három darabot meg is vásárolt. A miskolciak 2000 óta részt vesznek az Európai Űrügynökség (ESA) projektjeiben, és egyáltalán nem véletlen, hogy 2017 nyarán itt tartotta gyűlését a Magyar Űripari Klaszter.
Miskolc másik kiemelkedő tudományterülete a felszín alatti vizek vizsgálata, az egyetem Műszaki Földtudományi Karának dékánja, Szűcs Péter vezette kutatócsoportot az MTA is támogatja.
Feljárat az emeletre a Miskolci Területi Bizottság székházában Fotó: mta.hu/Szigeti TamásIsmeretterjesztéssel az áltudományok ellen
Az Akadémia területi bizottságainak a helyi tudományos élet összefogásán túl legalább ilyen fontos feladata az ismeretterjesztés. Roósz András pedig megválasztásakor úgy gondolta, e téren is tud újdonságot hozni a régió életébe. „Tudomány a hétköznapokban” címmel kétheti rendszerességgel jelentkező televízióműsort indított, melyben a három megye kutatói, tudósai tartanak előadásokat, és beszélgetnek a műsorvezetővel. „Kifejezetten kértem az előadókat, hogy lépjenek fel az áltudományokkal szemben” – mondta az elnök, aki, ha éppen megerősítené eltökéltségét, irodája ablakából bármikor rápillanthat a tér szemközti oldalán jádeköves masszázságyat, földsugárzásmérést és himalájai sót kínáló „alternatív egészségmegőrző központra”. A tévéműsort a Miskolci Televízió sugározza, de Egerben, az Eszterházy Károly Egyetem stúdiójában is vesznek fel adásokat.
Az adással váltásban, szintén kéthetente rendezik meg a MAB Klubot, ahol jeles tudósok tartanak előadásokat. Járt már itt Freund Tamás, Glatz Ferenc, Kosztolányi György, de Török Ádám főtitkár is. A MAB Klub azonban a miskolcinál tágabb közönséget is megpróbál elérni: Egerben és Gyöngyösön is tartanak rendezvényeket, és Roósz András tervei szerint rövidesen Salgótarján is csatlakozik a kezdeményezéshez.
Ahol díjazzák a tudományos teljesítményt
A területi bizottságok életében különös jelentőséggel bír a Magyar Tudomány Ünnepe – az ismeretterjesztő előadások mellett a régió kutatóinak tudományos teljesítményét is ilyenkor ismerik el. A három nagy tudományterületen – humán tudományok, élő és élettelen természettudományok – egy-egy kiemelkedő teljesítményű kutatót díjaznak, továbbá átadják a MAB-emlékérmet is. A fiatalabb generációról sem feledkeztek meg, hiszen 15 fiatal, ígéretes munkát végző kutatót is díjaznak – az egyenként nettó 100 ezer forintos pénzdíjat pedig helyi egyetemek és cégek felajánlásaiból finanszírozzák. Az idei rendezvényről, ahol Török Ádám köszöntötte az egybegyűlteket, itt olvasható egy tudósítás a díjazottak listájával.
