Megválasztották az MTA új vezetőit

A Jelölőbizottság előterjesztését Keviczky László, az MTA rendes tagja, a testület elnöke ismertette a jelenlévőkkel. Az Akadémia huszadik elnökévé nagy többséggel Lovász Lászlót, főtitkárává Török Ádámot, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Máriát választották meg.

Az élettudományi alelnök Freund Tamás, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos, a természettudományi alelnök pedig - új tisztségviselőként - Bokor József lesz a következő három évben.

Az Akadémia főállású vezetői az MTA elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese. A Közgyűlés három évre a hazai akadémikusok közül választja meg őket. Ugyancsak három évre választják meg az Akadémia három alelnökét. Az elnök irányítja az MTA tevékenységét a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően, az Alapszabályban meghatározott módon. Képviseli az Akadémiát, az MTA vagyona tekintetében pedig gyakorolja az Akadémiát megillető tulajdonosi jogokat.

A főtitkár működteti a titkársági szervezetet, s ezen keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár hivatalból az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) elnöke. A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és akadályoztatása esetén helyettesíti. Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el a feladatukat, tevékenységükért a Közgyűlésnek felelnek.

A Közgyűlés tagjai ugyancsak döntöttek az MTA választott elnökségi tagjainak személyéről. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete a Közgyűlés, két ülése között azonban az Elnökség az Akadémia döntéshozó testülete. Az MTA Elnökségét az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő, továbbá a Közgyűlés által választott három kutatóintézeti igazgató alkotja. Utóbbi három tag közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Lovász László matematikus 1948-ban született Budapesten. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát és Dr. rer. nat. címet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett. Az MTA levelező tagjává 1979-ben, rendes tagjává pedig 1985-ben választották. Lovász László kutatási területe a kombinatorika és a gráfelmélet, illetve ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a „Lovász-féle lokális lemma”, a „Lovász-féle téta-függvény” és a „Lenstra–Lenstra–Lovász-algoritmus”. Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét. 2007-ben Bolyai-díjban, 2008-ban Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa. 2014-ben az MTA elnökévé választották.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára

Török Ádám közgazdász 1952-ben született Budapesten. 1976-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa lett. Tudományos kutatásainak középpontjában a versenypolitika, a piacelmélet, a nemzetközi gazdaságtan, a gazdaságpolitika és a kutatás-fejlesztési politika kérdései állnak. Igazgatóként 1991-től hét évig vezette az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Kutatóintézetét. Az akadémiai doktori címet 1994-ben szerezte meg. Az MTA levelező tagjává 2001-ben, rendes taggá 2007-ben választották. 2004-ben megválasztották az MTA Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának elnökévé, ezáltal az MTA Elnökségébe is bekerült. A testületbe 2008-ban saját jogon is beválasztották. Török Ádám számos gazdasági társaság és szakmai szervezet munkájában vett részt, 1993 és 1994 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát vezette, 2009-ben a Költségvetési Tanács tagja lett. Oktatóként több hazai felsőoktatási intézményben, vendégprofesszorként pedig több külföldi egyetemen tanított, jelenleg a Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék professzora. Elismerései közül a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét 2006-ban kapta meg. 2014-ben választották az MTA főtitkárává.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese

Barnabás Beáta Mária növénybiológus 1948-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar biológia–kémia szakán szerzett diplomát 1972-ben. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének kutatójaként kezdett dolgozni. Szakterülete a növényi szaporodásbiológia, biotechnológia. A martonvásári kutatóhelyen 1992 óta a Biológiai Szekció vezetője, tudományos igazgatóhelyettes. Nevéhez kötődik Magyarország egyetlen növényi szaporodásbiológiai műhelyének megteremtése. Az MTA doktora címet 1989-ben szerezte meg. Az Akadémia levelező tagjává 2007-ben választott professzor az azóta elmúlt esztendőkben egyebek mellett az aszály termést csökkentő hatásának hátterében álló folyamatokról alkotott ismereteket gazdagította. Irányította azokat a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik az eltérő szárazságtűrésű genotípusok megkülönböztetését. 2013-ban az MTA rendes tagjává választották. Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága alelnökének munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték: 2012-ben Széchenyi-díjat vehetett át. Az MTA főtitkárhelyettesi posztját 2014 óta tölti be.

Élettudományi alelnök

Freund Tamás neurobiológus 1959-ben született Zircen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1983-ban szerzett biológusdiplomát. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója. Az akadémiai doktori címet 1992-ben szerezte meg. Az MTA 1998-ban választotta levelező tagjai sorába, 2004-ben pedig az Akadémia rendes tagja lett. Kiemelkedő tudományos eredményeit több rangos hazai és nemzetközi díjjal is elismerték: az agykéreg, különösen a tanulási és memóriafolyamatokban kulcsfontosságú hippocampus ideghálózatának szerveződését és működését feltáró kutatási eredményeiért 2011-ben két másik magyar akadémikussal, Buzsáki Györggyel, valamint Somogyi Péterrel közösen elsőként kapta meg az „agykutatás Nobel-díjának” is nevezhető Agy díjat (The Brain Prize). Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia részvételével 2014-ben elindított, 12 milliárd forint költségvetési forrásból megvalósuló Nemzeti Agykutatási Program konzorciumának elnöke.

Társadalomtudományi alelnök

Vékás Lajos jogtudós 1939-ben született Kolozsvárott. Jogi doktorátust 1963-ban szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Friss diplomásként kezdett tanítani az ELTE Polgári Jogi Tanszékén, amelyet később vezetett is. Az egyetemen előbb két ízben rektorhelyettesként, majd 1990-ben három évig rektorként is dolgozott. 1992-től alapító rektorként öt esztendőn keresztül irányította a Collegium Budapestet. A magyar polgári jog, az összehasonlító polgári jog és a nemzetközi magánjog kutatójaként 1984-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. Tudományos munkássága keretében a polgári jog számtalan területét tanulmányozta: foglalkozott az öröklési joggal, a gazdasági joggal, összehasonlító kutatásokban elemezte a magyar és a német polgári jogi rendszert és a magyar dologi jog rendszerét. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává választották. Mint a Kodifikációs Főbizottság vezetője jelentős szerepet vállalt az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében. Munkásságát több rangos kitüntetés mellett 2004-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

Természettudományi alelnök

Bokor József villamosmérnök 1948-ban született Tiszadobon. 1972-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. Az egyetem elvégzése után a Csepel Művek Irányítás- és Számítástechnikai Intézetében helyezkedett el tudományos munkatársként. 1977-ben védte meg doktori disszertációját, 1983-ban a műszaki tudományok kandidátusa lett. 1987-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében dolgozik, 2008-tól tudományos igazgatóként. 1982 óta oktat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (illetve annak elődjén). 1990-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1992-ben a Közlekedésautomatika Tanszék egyetemi tanárává, két évvel később tanszékvezetőjévé nevezték ki. 1998-ban az MTA levelező, 2001-ben rendes tagjává választották. Fő kutatási területe az automatizálás, a lineáris és többváltozós dinamikus rendszerek elmélete és automatizálása. Számos szakmai szervezet tagja, eredményeit a járműszerkezetek, valamint a járműdinamikai modellek tervezésénél széles körűen hasznosítják. 1987-ben Akadémiai Díjat, 1994-ben Gábor Dénes-díjat, 2007-ben Széchenyi-díjat kapott, 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át. Három éve az Akadémia Közgyűlése az Elnökség tagjává választotta.