Tudós tanárok elismerése az Akadémián

Tizenketten vehették át idén kutatótevékenységük elismeréseként a Pedagógus Kutatói Pályadíjat az MTA Székházában. A díjazott pályamunkák témái között szerepel többek között egy komplex szemléletű, prevenciós olvasásfejlesztő program bemutatása, illetve egy robotikával és szenzoros mérési adatgyűjtéssel kapcsolatos beszámoló is.

2018. február 1.

„Magyarországon nagy hagyománya van annak, hogy pedagógusok részt vesznek a tudományos életben. Jedlik Ányos, Öveges József vagy a mai akadémikusok közül Ritoók Zsigmond éppúgy ismertek pedagógusi munkájukról, mint tudományos eredményeikről. Manapság ez a kettősség kevésbé jellemző, de az Akadémia mindig kitüntetett figyelemmel fordul a tanárok felé, próbálja elismerni a kutatással is foglalkozó pedagógusok teljesítményét” – mondta az MTA Székházában tartott ünnepélyes díjátadón Török Ádám, az MTA főtitkára.

A Pedagógus Kutatói Pályadíjat elnyert tanárok Török Ádámmal, az MTA főtitkárával Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutatói Pályadíjára a legalább öt éve oktató, legalább félállásban alkalmazott pedagógusok pályázhatnak olyan tudományos munkával – monográfiával, nagyobb terjedelmű tanulmánnyal, kísérleti eljárási eredménnyel, forráskiadvánnyal stb. –, amely tényleges előrelépést jelent egy adott tudományos téma alaposabb feltárásában. A pályamunkákat a tudományterület szempontjából illetékes akadémiai kutatóintézet bírálja el, majd az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) szakbizottságai rangsorolják. A bírálók és szakbizottságok értékelő véleménye alapján az AKT kialakítja a díjazásra vonatkozó javaslatát. Ennek ismeretében az MTA elnöke dönt a díjazottak személyéről, majd a főtitkár részesíti őket a személyenként bruttó 200 000 forinttal járó elismerésben.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára pedagógusi munkája mellett elért érdemes tudományos eredményeiért Pedagógus Kutatói Pályadíjban Az ünnepélyes díjátadón készült képgalériarészesítette

a bölcsészet- és társadalomtudományok területén:

dr. Acél Zsoltot, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium, valamint a budapesti Piarista Gimnázium tanárát „A látható könyvtár. A palatiumi Apollo-könyvtár és a római irodalmi élet” című pályamunkájáért;

Bódizs Anikót, a Zuglói Hajós Alfréd Magyar–Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanítóját „Tehetségpontok pedagógusainak koncepciói a tanulói érdeklődésről” című pályamunkájáért;

Demeter Gábornét, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusát, „»Ablak a világra«. Egy komplex szemléletű, prevenciós olvasásfejlesztő program elméleti háttere és modellje” című pályamunkájáért;

dr. Farkas Zoltánt, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola vezető tanárát, Vlagyimir Szolovjov: Előadások az Istenemberségről (fordítás, jegyzetek és „Szolovjov az emberibb emberért” című tanulmány) pályamunkájáért;

dr. Nebojszki Lászlót, a Szent László Általános Művelődési Központ Szakgimnáziumának mérnök-tanárát „Felső-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859–60-ból” című pályamunkájáért;

dr. Németh Tibor Jánost, a Gádor Általános Iskola tanárát „Gyarmatosítás és kiengesztelődés – Őslakos hagyomány Kanadában” című pályamunkájáért;

Martis Zsombort, a Corvin Mátyás Gimnázium tanárát „»Nagyob kű emelés is kell a Sion vára rakására«: Gyülekezetalapítás, polémia és mártíromság Czeglédi István életművében” című pályamunkájáért;

Szalai Attilát, a Szabadhegyi MagyarNémet Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium tanárát „Az 19201947 közötti győri parlamenti választások története” című pályamunkájáért;

a matematikai és természettudományok területén:

dr. Dobóné Tarai Évát, a Berzsenyi Dániel Gimnázium kutatótanárát „Tanulói kísérletek hidrogélekben, egy új, környezetbarát kísérleti eszköz kémiaórákon” című pályamunkájáért;

Gilicze Tamást, a Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium tanárát „Robotika és szenzoros mérési adatgyűjtés az iskolában” című pályamunkájáért;

Kaposvári József Vilmost, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárát „Az illegális hulladékelhelyezés rendszerelméleti vizsgálata: Program az illegális hulladéklerakók felszámolására és az újratermelődés csökkentésére” című pályamunkájáért;

az élettudományok területén:

dr. Jámbrik Katalint, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium tanárát „A mikrocisztin-LR és a cilindrospermopszin hatása a vízinövények növekedésére, proteáz és nukleáz enzimeik aktivitására” című pályamunkájáért.