A tudománydiplomácia hírei

  • Újabb magyar kutatók az EASAC munkacsoportjaiban
    Újabb magyar kutatók az EASAC munkacsoportjaiban

    Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) május 10. és 11. között Dublinban, a Királyi Ír Akadémián tartott tudományos tanácskozást, amelyen Pálinkás József, az MTA elnöke képviselte hazánkat. Idén két, újonnan alakuló EASAC-munkacsoport is magyar kutatót választott a tagjai sorába.

127413
Az MTA hírei
Vissza
2011. 05. 03.

Szász Domokost választotta az MTA új alelnökévé a Közgyűlés

Az akadémiai értékek megőrzése mellett a tudományos munkához szükséges feltételek javítását és a nemzetközi kapcsolatok ápolását nevezte fő célkitűzésének Szász Domokos matematikus, akit a leköszönő Kroó Norbert fizikus helyére választott a Közgyűlés az MTA természettudományokért felelős alelnökévé.

– Életem egyik legnagyobb adományának tekintem, hogy huszonkilenc évet a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében dolgozhattam és olyan tanáraim voltak, mint Rényi Alfréd, Prékopa András és Yakov Sinai – vallott első munkahelyéről és a nagy, iskolateremtő elődök máig tartó hatásáról a Széchenyi-díjas akadémikus. A matematikai statisztikus fizika és a dinamikai rendszerek elméletének idén hetven éves kutatója abban is egykori mesterei nyomdokain haladt, hogy ma már a tanítványai, sőt a tanítványok tanítványai közül is többen professzorok valamelyik neves hazai, vagy külföldi egyetemen.

Szász Domokos jól ismeri a magyarországi, valamint a nemzetközi akadémiai és egyetemi viszonyokat. Huszonkilenc évig volt munkahelye a mai Rényi Intézet, amelynek 1993-ban az igazgatója is lett. – A kutatóintézetben eltöltött majd harminc esztendő mellett tizennyolc évet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanítottam, utóbbiban hat évig voltam a Matematikai Intézet igazgatója, hat éve pedig elnökként segítem az MTA Matematikai Tudományos Osztályának munkáját – foglalta össze pályafutása legfontosabb állomásait Szász Domokos. Az akadémikus úgy véli, hogy alelnökként  kutatói, egyetemi tanári és osztályelnöki tapasztalatait egyaránt kamatoztathatja. – Az akadémiai értékek megóvásával párhuzamosan céltudatos, kiszámítható, de folyamatos átalakításra van szükség a tudományos munka feltételeinek javítása érdekében, mondta Szász Domokos, kiemelve, hogy világszerte elismerik az Akadémiát és a magyar tudomány eredményeit. A lehetőségek azonban egyre szűkülnek a pénzügyi nehézségek okán. Szász Domokos átlátható és stabil pályázati rendszert, valamint a megfogalmazott célok folyamatos felülvizsgálatát, pontosítását és esetenként újragondolását tartja szükségesnek a helytálláshoz a természettudományok területén tapasztalható egyre élesedő versenyben. Az új alelnök feladatai közül kiemelte a nemzetközi kapcsolatok ápolását. Utalt arra, hogy az MTA hagyományai szerint ezt a tevékenységet a természettudományokkal foglalkozó alelnök látja el, és méltatta a posztról távozó Kroó Norbert nemzetközileg is elismert szakértelmét és munkáját. Szász Domokos nem csupán tudománydiplomáciai szempontból tartja fontosnak a külföldi akadémiákkal, kutatóintézetekkel és egyetemekkel fenntartott együttműködéseket, hanem a személyes kapcsolatok okán is. A professzor tanítványait is arra ösztönzi, hogy figyeljenek oda a legrangosabb külföldi tudományos központokban folyó munkára, mert személyes kapcsolataik szakmai fejlődésük szempontjából is rendkívül hasznosak lehetnek. 

A kilencvenes évek elején az osztrák fizikus, Ludwig Boltzmann tizenkilencedik században megfogalmazott úgynevezett ergodikus hipotézisének igazolásában szenzációs áttörést elérő és széles nemzetközi hírnevet szerző új alelnök jelenlegi kutatási témája a mechanikai modellek, például kemény golyó rendszerek, valamint matematikai biliárdok kaotikus tulajdonságai. Úgy véli, hogy a kutatóknak manapság egyre nehezebb helytállniuk. Az oktatóként is dolgozó fiatalok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a tanítás mellett folyamatosan lépést tartsanak a tudomány legújabb eredményeivel. Szász Domokos szerint sok energiát lehetne a kutatások számára megtakarítani, ha a korábbi években többször is  hirtelen változtatott és ma már átláthatatlan pályázati rendszer helyett egy, a sikeres külföldi mintákra épülő, átgondolt és kiszámítható szisztémát vezetnénk be.

vissza az MTA 181. közgyűlése című menüponthoz