„Számon tartanak és megbecsülnek minket” – interjú a Veszprémi Területi Bizottság elnökével
Az Észak-Dunántúl régió tudományos életének szervezésében való hatékony részvétel, a tudományos eredmények népszerűsítése, valamint az ipari szereplőkhöz fűződő kapcsolatok erősírése a fő célja az MTA Veszprémi Területi Bizottsága újraválasztott elnökének. Az Akadémián belül valóban számítanak a területi bizottságok munkájára – mondta Pósfai Mihály akadémikus az mta.hu-nak adott interjújában.
Egyértelmű, kiemelkedő tudományos központja nincs, a területén ugyanakkor több egyetem és akadémiai kutatóintézet is működik, a régió tudományos műhelyeiben művelt jelentősebb tudományterületek pedig meglehetősen változatosak – címszavakban ezek az MTA Veszprémi Területi Bizottságának fő jellemzői. Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér, Komárom-Esztergom, sőt Zala megye egy részének heterogén tudományos közege számára fontos kapocs és fórum a bizottság.
„Azért csinálják, mert fontosnak tartják”
Pósfai Mihály az egyik legfontosabb feladatnak a régióban folyó tudományos kutatómunka összefogását nevezte meg. Mint azt az akadémiai területi bizottságban a hatéves tudományos titkári munka után 2014 óta elnökként dolgozó Pósfai Mihály elmondta, a tudományterületenként szerveződő 12 szakbizottságban és azok 60 munkabizottságában folyó tevékenység jelentőségét ő is csak első elnöki ciklusában értette meg.
„Ezeknek a lelkes emberekből álló, önállóan szerveződő, intézményektől független testületeknek nagyon sokat jelent, hogy az MTA Veszprémi Területi Bizottsága keretet és helyet ad a tevékenységüknek. Azért csinálják, amit csinálnak, mert fontosnak tartják. Így segítjük őket.”
Példaként említette, hogy a régióban nincsen orvosi egyetem, így aki orvosként a klinikai munkája mellett tudományos munkát végez és publikál, annak egyéb intézményi keretek híján fontos segítséget jelenthet a területi bizottság. Pósfai Mihály szerint hasonló helyzetben vannak a jogászok is. Győrött ugyan folyik jogászképzés, de a tudományos ambíciókkal rendelkezőknek a bizottság jelenti azt a fórumot, ahol a hasonló érdeklődésű kollégákkal a legkönnyebben találkozhatnak, és egyéb kézzelfogható eredménye is lehet a munkájuknak. „A büntetőjogi munkabizottságunk vezetője például Zalaegerszegen törvényszéki elnök. A testület által kiadott Büntetőjogi tanulmányokat pedig az egyetemeken is használják” – mondta az elnök.
Pósfai Mihály Fotó: mta.hu / Szigeti TamásEgyetemisták és törzsközönség a rendezvényeken
Az akadémikus szerint az MTA iránti közbizalom jól érezhető a kapcsolatokban. „Rendszeresen meghívnak bennünket például a városi díjakat odaítélő kuratóriumokba, ott vagyunk a megyei klímastratégiai tanácsokban, hagyományosan jó kapcsolatot ápolunk a helyi kereskedelmi és iparkamarákkal. Ha pedig én hívok meg valakit egy rendezvényünkre az MTA nevében, akkor azt megtiszteltetésnek veszi, és szinte biztos, hogy eljön. Számon tartanak és megbecsülnek minket.”
Népszerűek, és általában szép számú érdeklődőt vonzanak a bizottság által szervezett tudománynépszerűsítő programok.
A közönség egy része az egyetemisták, doktoranduszok közül kerül ki, de mint Pósfai Mihály elmondta, van egy idősebbekből, főleg jelenlegi és korábbi egyetemi oktatókból, helyi érdeklődőkből álló törzsközönségük is. Az elnök tapasztalata alapján az aktuális, a hírekben szereplő témák és a neves előadók iránt a legnagyobb az érdeklődés. „Sokan jöttek a Seuso-kincsekről szóló előadásra, amikor 2014-ben az ezüsttárgyak első darabjai visszakerültek Magyarországra, de sikeres volt Frei Zsolt gravitációs hullámokról szóló előadása, illetve az a programunk is, amelynek keretében Fülöp Ferenc a dizájnerdrogokról beszélt – hogy csak néhány példát említsünk.”
Vannak olyan témák, amelyekkel visszatérően foglalkoznak. Ilyen például a Balaton, amelyről komplex, ökológiai-kulturális szempontú előadásokat tartanak, illetve az orvostudományi-egészségügyi, valamint – az MTA tantárgy-pedagógiai programjához kapcsolódva – az oktatási témák. Szerveznek tanácskozásokat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programról (GINOP) is. Pósfai Mihály elmondta, hogy a régió kutatóműhelyei által GINOP-pályázatokon nyert összegek akár egy-két évtizedre meghatározhatják egy-egy terület jövőjét. A bizottság pedig helyet biztosít az érintett kutatók projektrendezvényeinek, miként a régió Akadémia által támogatott, illetve a Lendület program keretében működő kutatócsoportjainak bemutatkozásához is.
Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága székháza Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA fiatal kutatóknak minden év decemberében tartanak fórumot, amelyen kiosztják a bizottság két 45, illetve 35 év alattiak számára adományozható díját.
„Ezek jelentős elismerésnek számítanak, nem véletlenül.
Egyszer megnéztem, hogy a régebbi díjazottak közül kiből mi lett, és bizony több egyetemi tanárt találtam, de van rektor és dékán is a csapatban, úgyhogy nem hibáztunk nagyot az odaítélésnél” – mondta Pósfai Mihály.
Valóban számítanak
Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának gazdálkodásáról szólva Pósfai Mihály úgy fogalmazott: első hallásra talán nem tűnik soknak, de a korábbi évekhez képest mégis nagy különbséget jelenthet az az évi négymillió forint, amelyből ezentúl szabadon gazdálkodhatnak. Az elnök elmondta, hogy ez az összeg jelenti majd a keretét azoknak a támogatásoknak, amelyekre a szakbizottságok, munkabizottságok pályázhatnak, ha kisebb rendezvényeket terveznek, vagy kiadványokat szeretnének megjelentetni. Pósfai Mihály úgy érzi, ez annak a jele, hogy az MTA számára fontosak a területi bizottságok, amelyekre valóban számítanak az Akadémián belül.
Az MTA támogatása és egy-egy magánadomány mellett próbálnak pluszforrásokhoz jutni a vállalkozói szférából is. Pósfai Mihály egyebek mellett ezért is szeretné az elkövetkező három évben szorosabbra fűzni az ipari szereplőkkel való kapcsolatot: „Jelentős vegyipari, autóipari cégek vannak a térségben, őket érdekelheti a kutatások gyakorlati alkalmazása.”
