RSS
130926
Az MTA hírei
Vissza
2012. 11. 15.

Kutatóhelyek tárt kapukkal: számok, halmazok, gráfok bűvöletében

A matematikusi pályával, valamint a tudományág mai művelőinek lehetőségeivel ismerkedhetnek meg azok a középiskolások, akik november 19-én a Magyar Tudomány Ünnepe "Kutatóhelyek tárt kapukkal" című rendezvénysorozatának keretében az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetbe látogatnak. Egyetemi tanárok, tapasztalt és fiatal kutatók személyes élményeik alapján igyekeznek a diákoknak választ adni arra a kérdésre: "Mi a matematika, és kik a matematikusok?"

MTÜ 2012November 19-től kitárják kapuikat a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség előtt az MTA kutatóintézet-hálózatába tartozó kutatóközpontok és -intézetek. A november 24-ig tartó programba bekapcsolódó intézmények tudományos munkatársai a kutatóhelyek, laboratóriumok titokzatosnak tűnő világába vezetik be az érdeklődőket, előadásaikkal a felfedező kutatások birodalmába kalauzolják el őket. A tárlatvezetések alkalmával testközelből szemlélhetők meg a külvilágtól máskor elzárt terek, technológiai berendezések. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont intézeteiben a Szentágothai János-emlékév jegyében számos, képekkel gazdagon illusztrált előadás és laborbemutató témájául az idegrendszer és más sejtek működése szolgál. A nyelvészeti kutatások fellegvárába is eljuthatnak mindazok, akik jelentkeznek az MTA Nyelvtudományi Intézet interaktív játékkal tarkított előadására. A kiscsoportos foglalkozásokon a nyelvcsere, a nyelvhasználati színterek és a generációk közti nyelvátadásról alkotott elképzelések kérdéséről hallhatnak majd a résztvevők. Debrecenben az MTA Atommagkutató Intézet munkatársai workshop keretében egy egész délelőttöt szentelnek mindennapi munkájuk bemutatására.

"Mi a matematika, és kik a matematikusok"?

November 19-én, délután fél 4-től az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet falai között a matematika fogalma és művelői kerülnek nagyító alá. A középiskolások számára rendezett eseményen egyebek mellett az is kiderül, miért választották a ma már elismert egyetemi oktatók, kutatók hivatásuknak a matematikát. "Édesanyám az ellenőrzőmből értesült róla, hogy elő lehet fizetni egy Középiskolai Matematikai Lapok című folyóiratra. Az elém tett újságban olvasható példákból azonban egy kukkot sem értettem, és leginkább alátétként használtam a KÖMAL-t. Úgy tűnt, hogy a matek nem az én műfajom – idézte fel az mta.hu-nak nyilatkozva Gyárfás András, az MTA doktora azokat az időket, amikor még egyáltalán nem érzett vonzalmat a számok világa iránt. – Aztán az első év vége felé csoda történt: megértettem egy példát, amelyben tyúkok és kacsák szerepeltek, sőt meg is tudtam oldani! Ezzel nagyjából egy időben pedig új tanárunk hatására oszlani kezdett a köd. Másodikban, év vége felé odáig fajult a dolog, hogy alig vártam, kitüremkedik-e már a postaládánkból a legújabb szám borítékja." A matematikus az általános iskolai osztóversennyel kezdődő és a Memphisi Egyetem katedráját is érintő pályája legérdekesebb állomásait az intézet "Mi a matematika, és kik a matematikusok?" című programján is felidézi majd. Rajta kívül Fehér László, az ELTE Analízis Tanszékének docense, valamint Gazdag-Tóth Boglárka, a BME Differenciálegyenletek Tanszékének docense beszél a gimnazistáknak arról, hogyan lett matematikus, és mit jelent a mindennapokban ennek a diszciplínának a művelése. "Papír, ceruza és számítógép birtokában egy matematikus saját és mások által felvetett problémákat próbál megoldani, ha pedig sikerült, akkor boldog, és leírja" – Gyárfás András szerint tömören így foglalható össze a kutatói munka lényege. Mint arra felhívta a figyelmet: a matematika szeretete nem feltétlenül a matematikusi pályára irányítja az embert, jó alapot ad a mérnöki, informatikusi, nyelvészi vagy pszichológusi karrierhez is.

Nemes hagyományok, lelkes fiatalok

Pálfy Péter Pál, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója szerint a világhírű magyar kutatókkal büszkélkedő tudományág jövője biztos alapokon áll Magyarországon. "Az 50 éves múltra visszatekintő speciális matematika tagozatokon és más kitűnő középiskolákban kinevelődik azoknak a diákoknak a köre, akik nagy lelkesedéssel és odaadással tanulmányozzák a matematikát, elméjüket a Középiskolai Matematikai Lapok feladatain csiszolják, majd vezető egyetemeink matematika szakjára jelentkeznek" – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor: a bolognai rendszer egyik – előre nem látott – következménye, hogy a legjobbak már a hároméves alapképzés után külföldön folytatják tanulmányaikat – bár szerencsére a külföldön töltött esztendők után sokan hazatérnek. Az akadémikus vezette intézetben is jó néhány olyan kutató dolgozik, aki hosszú évekig dolgozott, tanított az Egyesült Államokban. "A Pálinkás József által indított Lendület program is jó lehetőséget nyújt kiválóságaink hazacsábítására" – hangsúlyozta Pálfy Péter Pál.

Tisztelgés Szemerédi Endre előtt

A magyar matematikusok közül idén Szemerédi Endre, az MTA rendes tagja részesült a legmagasabb szakmai elismerésben: tavasszal ő vehette át Oslóban V. Harald norvég királytól a matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, valamint új kutatási területek megalapozását jutalmazó Abel-díjat. A tudós teljesítménye előtt tisztelegve tartotta meg az MTA Matematikai Tudományok Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepe keretében "Szemerédi Endre és az Abel-díj" című tudományos ülését. A tanácskozáson a Wolf-díjas Lovász László akadémikus mutatta be tudóstársa legjelentősebb eredményét, az úgynevezett regularitási lemmát. Tardos Gábor, az MTA doktora, a Lendület program kiválósága Szemerédi Endre néhány további, nagy jelentőségű számítástudományi eredményéről beszélt, Pálfy Péter Pál pedig a nemzetközi matematikai díjak történetét tekintette át.

     A Magyar Tudomány Ünnepe keretében november 26-án ismét az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet rendez szakmai eseményt. Az intézmény minikonferenciáján fiatal kutatók számolnak be legújabb eredményeikről.