Az MTA elnöke a Kémiai Kutatóközpontban tett látogatása során az elmúlt években fejlődésnek indult tudományterületek kutatásairól is tájékozódott.

A Kémiai Kutatóközpont kutatásai ma már nem csak a kémiára vagy a vele szorosan összefüggő tudományágakra terjednek ki. Nemzetközileg is elismert tudományos munka folyik az élettudományok, az anyagtudományok, a környezettudományok és a nanotudományok fontos területein, és ezek az új irányok több kutatócsoport összehangolt tevékenységét, valamint korszerű műszerek alkalmazását igénylik - ez volt a benyomása a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az MTA Kémiai Kutatóközpontjában tett látogatása után.

Pálinkás József a több mint 200 kutatót foglalkoztató és négy kutatóintézetet egyesítő Kémiai Kutatóközpontban elmúlt években fejlődésnek indult tudományterületen zajló kutatásokról tájékozódott Pálinkás Gábor főigazgató vezetésével. Ilyen, robbanásszerű fejlődésnek indult terület például a különleges tulajdonságú és szerkezetű anyagok előállítása, a molekuláris önszerveződés vizsgálata vagy a biológiai jelátvivő mechanizmusok tanulmányozása, de foglalkoznak a központban határfelületekkel, az onkológiai betegséget is okozó szabadgyökök élettani szerepének vizsgálatával és különböző diagnosztikai eljárások kikísérletezésével is.

Pálinkás Gábor az elnöki látogatáson kiemelte: évek óta egy nemzetközi tanácsadó testület segíti a központ munkáját a hosszú távú kutatási irányok meghatározásában és a korszerű kutatásszervezés területén. A testület elnöke Somorjai Gábor, a University of California professzora. A felkért tanácsadók között olyan szaktekintélyek kaptak helyet, mint Povl Krogsgaard-Larsen, a Royal Danish School of Pharmacy professzora vagy Markó István, a Catholic University of Louvain professzora.

A Kémiai Kutatóközponthoz tartozó intézetek mindegyikében többoldalú megközelítéssel, többféle módszer alkalmazásával, a gyakorlati vonatkozásokra is figyelemmel keresik a választ a tudományos kérdésekre. Pálinkás József az Anyag-és Környezetkémiai Intézetben tett látogatásakor Szépvölgyi János intézetigazgatótól tájékozódott arról, hogyan érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok az alapvetően az anyagtudomány és a környezettudomány kémiai jellegű problémáira irányuló kutatások során. Elhangzott: az anyagok összetétele, szerkezete és előállítási módjai közötti összefüggések vizsgálatakor a kutatók nagy hangsúlyt fektetnek a környezetkímélő technológiák kifejlesztésére, az anyagok élettartamának növelésére vagy a biológiailag lebomló összetevők alkalmazására.

Az MTA elnöke Hajós György igazgató vezetéséve ellátogatott a Biomolekuláris Kémiai Intézetbe is, ahol a többi közt a különböző, gyógyszerkémiai vagy finomkémiai szempontból fontos szintézismódszerek kidolgozásával foglalkoznak, különös hangsúllyal az eredeti heterociklusos szerves vegyületek és szénhidrátok előállítására.

Pálinkás József a nemzetközi színvonalú, felületkémiai és a heterogén katalízis határterületeire irányuló kutatásokat végző Nanokémiai és Katalízis Intézetbe (NKI) Valyon József igazgató vezetésével látogatott el. Mára időszerűvé vált az intézet alaptevékenységének újradefiniálása, a hangsúly ugyanis az aszimmetrikus katalízisről egyre inkább az energetikai-környezetvédelmi katalitikus folyamatok kutatására helyeződik át. Az NKI munkájában megjelent egy új kutatási terület is: a gyógyászati nanokémia.

A több kutató és nagyműszer együttműködését igénylő kutatásokat végző, Kubinyi Miklós által vezetett Szerkezeti Kémiai Intézet a szerkezeti biológia és kémia, a szupramolekuláris kémia, az orvosi analitikai kémia, valamint a funkcionális vegyületek területén végez kiemelkedő kutatásokat. Az MTA elnöke a látogatása során tájékozódott a gyógyszerkutatásokhoz kapcsolódó nagyműszeres vizsgálatokról is.

A látogatáson sok szó esett a kutatói utánpótlás problémájáról, a tehetséges fiatal kutatók ösztönzésére szolgáló intézményvezetői eszköztárról. Pálinkás Gábor elmondta: a Kémiai Kutatóközpont saját forrásból működtet egy intézeti ösztöndíjrendszert, amelynek keretében jelenleg hét kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutató kap kutatói bérét kiegészítő ösztöndíjat. Egyikük, Deák Andrea az elnöki látogatás alkalmával bemutatta a Szerkezeti Kémiai Intézet Szupermolekuláris Laboratóriumában készített kutatási programját és eredményeit az aranyvegyületek előállításához kapcsolódóan.

Pálinkás József a laboratóriumokban tett látogatása után részt vett a központ kutatói fórumán, ahol elhangzott: a külső bevételek növeléséért ma olyan küzdelmet folytatnak a kutatók, ami már a kutatások és a publikációk számának rovására megy.

Az itt dolgozókat kiemelten érdekelte az MTA- Q2 projekt, amelynek keretében az Enzimológiai Intézettel együtt a Kémiai Kutatóközpont is Lágymányosra költözik a Rózsadombról. Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel a vártnál hosszabbra nyúltak a tárgyalások, ami meglehetősen lelassította az előkészítő szakaszt, ám reméli, hogy mielőbb sikerül megegyezni a BME gazdasági vezetésével, így nem csúszik majd az átadás, illetve nem lesz szükség a másik beruházási forgatókönyvre.

A Kémiai Kutatóközpont munkatársai üdvözölték a kiemelkedő teljesítményű fiatal kutatók hazacsábítását, illetve itthon tartását célzó Lendület Programot. Több kutató is úgy vélekedett: a fiatalok itthoni lehetőségeinek megteremtése ugyanolyan fontos feladat, mint a külföldön dolgozók hazahívása. Az MTA elnöke megerősítette: két konkrét javaslatot is tartogat a leendő kormány számára az agyelszívás további fékezése érdekében.  Az egyik az egyetemi-akadémiai kutatócsoportok megerősítése, a másik egy posztdoktori rendszer elindítása az Akadémia kutatóhálózatában.

A korábbi korszerűsítési törekvéseket és a kutatók hazai foglalkoztatását az eredmények már igazolják: a Kémiai Kutatóközpont 2002-ben Európai Biomolekuláris Kiválósági Központ címet és jelentős összegű támogatást nyert el. Hasonlóképpen, a Nanoszerkezetű Anyagok Kutatása területén is megkapta az említett kitüntető címet.

 

-et-