Összehasonlítva a környező, de akár a tágabb európai térséggel, Magyarországon szinte elenyészőek a növényegészségügy, az élelmiszer-biztonság vagy a környezetterhelés problémái – hangsúlyozta Németh Tamás, az MTA főtitkára, aki az 59. Növényvédelmi Tudományos Napokról nyilatkozott az mta.hu-nak.

A tanácskozást az MTA Agrártudományi Osztályának Növényvédelmi Bizottsága, a Magyar Növényvédelmi Társaság, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium Növény- és Talajvédelmi Osztálya szervezte.

     A rendezvénynek az első napon hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia ad otthont. "A mai találkozó is tükrözi a kutatás és a mindennapi gyakorlat közötti összhangot, hiszen a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítói, a tárca által különböző feladatokkal megbízott intézmények vezetői éppúgy jelen vannak rajta, mint az egyetemi tanszékek, kutatóintézetek képviselői" – mutatott rá Németh Tamás.

     Felidézve a hazai növényvédelem kezdeteit, a főtitkár elmondta, hogy Magyarországon száz-százötven éve hangsúlyos a növénytáplálással, a növényegészségüggyel kapcsolatos tevékenység. "Az országban szinte elsőként alakítottak ki olyan rendszert, amelyben a nyomon követés és a minőség-ellenőrzés fontos szerepet kapott" – fogalmazott Németh Tamás, aki azt is elmondta, mekkora előrelépést jelentett az 1970-es évek közepén a növényvédelmi állomások létrehozása, amelyek mind személyi állományuk, mind műszaki felszereltségük vonatkozásában nemzetközi mércével mérve is megállták a helyüket.

     Németh Tamás kitért a termesztés és a termékek biztonságára is: "Ideértendő az új növényvédő szerek tesztelése, továbbá a minőség folyamatos ellenőrzése. Ahhoz, hogy a fogyasztásra kerülő növényekben ne legyenek szermaradványok, komoly laboratóriumi háttér szükséges." A főtitkár annak fontosságát is kiemelte, hogy a kutatási eredményeket az oktatás révén a gyakorlatba is átültessék: "Magyarországon ez egy hatékonyan működő rendszer. Résztvevői – az állam, a miniszteriális oldal, a kutatóintézetek, az egyetemi tanszékek, a szakmai kamara – biztosítják a vívmányok fennmaradását és az új tudományos eredmények hasznosulását. Az eredmények részben annak is köszönhetők, hogy a terület szereplői mindig megtalálták a közös hangot, ami szerintem az egyik legfontosabb dolog."

     A tanácskozás plenáris ülésén Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is a növényvédelmi területen megmutatkozó összefogást emelte ki: "A fórum azért is figyelemre méltó, mert a növényvédelmi terület minden szereplője – a Magyar Tudományos Akadémia, a felsőoktatás, az innovatív fejlesztés és kereskedelem, a szakigazgatás, az érdekvédelmi szervezetek – képviselteti magát rajta. E széles résztvevői kör biztosítja az egyes szakterületek közötti összefogást, továbbviszi a múlt értékeit, gondoskodik a jövő szakembergárdájának kineveléséről és a világszínvonalú hazai növényvédelem működtetéséről."

     Imrei Zoltán, a Magyar Növényvédelmi Társaság szervezőtitkára a csaknem hat évtizedes múltra visszatekintő rendezvénnyel kapcsolatban elmondta, három szekcióban foglalkoznak az agrozoológia, a növénykórtan és a gyomnövények, valamint a gyomirtás aktuális kérdéseivel. Közel hatvan előadás hangzik el, emellett tizennyolc poszterbemutató is szerepel a programban.

     Palkovics László, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, aki a plenáris tanácskozáson az új arcukat mutató, régi növényi kórokozók világába tett "virtuális utazásra" invitálta a résztvevőket, az mta.hu-nak elmondta: A növényi baktériumok és vírusok éppúgy változnak az idővel, mint az emberi kórokozók. "Evolúciós folyamatukat nyomon kell követni, hiszen az meghatározó a növényvédelem szempontjából. A szakemberek örök versenyfutásban vannak a kórokozókkal – fejtette ki Palkovics László, aki az egyik legfőbb problémának a növényvédő szerekkel szembeni rezisztenciát tartja. – Vizsgálni kell, miként változnak a kórokozók, hogy sokkal hatékonyabb, környezetbarát növényvédelmet alakíthassunk ki. Természetesen az elsődleges cél a betegségekkel szemben ellenálló fajták termesztése, hiszen így lehetséges, hogy csökkentsük a növényvédő szerek használatát."