„Nagy megtiszteltetés és kemény munka” – Lovász László elnökjelölti koncepciója 2017–2020-ra

Fiatalítás, női akadémikusok, kutatóintézet-hálózat, országos kutatási programok, kormány- és nemzetközi kapcsolatok, társadalmi szerepvállalás – az mta.hu teljes terjedelmében közli az akadémikusoknak és a nem akadémikus közgyűlési képviselőknek korábban már megküldött elnökjelölti koncepciót.

2017. április 19.

„Az A teljes elnökjelölti koncepció itt olvasható (PDF)elmúlt három év a nagy szerkezeti változások utáni konszolidáció jegyében telt. Biztosítani kellett, hogy az Akadémia továbbra is a társadalom nagy része által elismert, egységes szervezetként tudjon fellépni, és alapvető tevékenységünk, az alapkutatás továbbra is nyugodt, biztos keretek között folytatódjon. Az Akadémia társadalmi szerepvállalása jegyében indítottuk el az ország szempontjából is meghatározó stratégiai programjainkat” – írja Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a 2017–2020 közötti időszakra írt elnökjelölti koncepciójának bevezetőjében.

Lovász Lászlót 2014-ben választották az MTA elnökévé. Az MTA Jelölőbizottsága az elektronikus közvélemény-kutatás és a tudományos osztályok javaslatai alapján idén egyedüli jelöltként őt javasolta az elnöki tisztségre a 2017–2020 közötti időszakra, azaz egy második hároméves ciklusra. Lovász László vállalta a jelölést, a választás május 9-én lesz, az Akadémia éves közgyűlésén. A másik két vezetői pozícióra is a jelenlegi vezetőket javasolta a Jelölőbizottság, szintén egyedüli jelöltként: a főtitkári tisztségre Török Ádámot, főtitkárhelyettesnek pedig Barnabás Beáta Máriát.

„Az Akadémia egyrészt tudományos közfeladatokat ellátó köztestület, másrészt magas színvonalú kutatóhálózatot működtető szervezet. Struktúráját tovább bonyolítja, hogy esetében – sok külföldi akadémiával ellentétben – a természettudományok, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok egy intézményen belül kapnak helyet. A szervezetnek ez az összetettsége gyakran válik viták, feszültségek forrásává. Én azonban úgy gondolom, ha jól kezelik, jelentős erőforrást is jelent. A diszciplínák közötti vitákra szükség van, és az Akadémia lehetővé teszi, hogy ezek a viták magas szinten, országos perspektívában folyjanak” – írja Lovász László elnökjelölti koncepciójában, amely teljes terjedelmében itt olvasható. Török Ádám főtitkárjelölti koncepcióját itt olvashatja el, Barnabás Beáta főtitkárhelyettes javaslatai az elnöki koncepcióba épültek be.

A koncepció foglalkozik az MTA tagságának fiatalítási lehetőségeivel, az akadémikus nők és férfiak arányával és azzal, hogyan lehetne a külső tagokat, illetve általában a köztestületi tagságot – amely körülbelül 15 ezer tagjával szinte a teljes magyar tudományos közösséget felöleli – fokozottabban bevonni az akadémiai feladatok megoldásába.

Az MTA elnöke részletesen ír az Akadémia kutatóintézet-hálózatáról, amely megfogalmazása szerint nemzeti kincs. Az elmúlt évben két bizottság is foglalkozott az intézethálózat átszervezésének eredményeivel. Jelentéseikre (és azok közgyűlési vitájára) alapozva a kutatóközpontoknak és az intézeteknek a közgyűlést követően középtávú kutatási stratégiát kell majd kidolgozniuk – olvasható a koncepcióban.

A koncepció felsorolja az első ciklusban indított multidiszciplináris kutatási programokat – Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program (szakmódszertan), Nemzeti Víztudományi Kutatási Program, agrárkutatási program, közegészségügyi program –, a nagyberuházásokat, illetve az ezekkel kapcsolatos feladatokat. Az elnök a kormánykapcsolatokkal, nemzetközi és társadalmi kapcsolatokkal zárja a tennivalók listáját, amelyek megvalósítása, elindítása érdekében – megválasztása esetén – szívesen dolgozna a következő három évben is.