Mikor sérül a tudomány szabadsága? Interjú az európai akadémiák szövetségének alelnökével

Mikor gondolja úgy az ALLEA, hogy egy országban veszélyben van a tudományosság?

Ezt jó néhány tényező befolyásolja. A finanszírozásnál kell kezdeni. Figyelembe kell venni, hogy a legtöbb akadémia – beleértve a holland akadémiát is – állami támogatásban részesül. Ugyanakkor kötelességünk, hogy megvédjük a tudomány szabadságát, és tanácsokkal lássuk el az aktuális politikai vezetést, függetlenül attól, hogy megkérnek-e rá bennünket, vagy nem. De amikor fordítva történik, és a politika vagy magáncégek próbálnak saját céljaik eléréséért a finanszírozáson keresztül beleszólni az akadémiai tevékenységbe, joggal merülnek fel aggályok az akadémiai autonómiát illetően. Az is alapvető fontosságú, hogy a tagságról állami vagy magánérdekektől függetlenül magunk dönthessünk szavazás útján.

Tudna példát mondani olyan országra, ahol jelenleg komoly problémák vannak az akadémiai szabadsággal?

Ed Noort Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Nem titok, hogy hétfőn tagjaink közé választottuk a 2011-ben alapított isztambuli Bilim Akademisit, amelyet a Török Tudományos Akadémia (TÜBA) politikai okok miatt kivált tagjai hoztak létre. A 2011-es kiválás oka, hogy az ankarai kormány úgy döntött, a tagság kétharmadát ők jelölik ki, ami ellen mi is kifejeztük írásban a tiltakozásunkat. A kormány lépésére válaszul alapították meg a török akadémia legkiemelkedőbb tudósai a Bilim Akademisit Isztambulban. A TÜBA ugyan tiltakozott a Bilim Akademisi felvétele ellen arra hivatkozva, hogy az nem hivatalos állami intézmény, de ez számunkra nem jelent akadályt, hiszen Németország példáját ismerve – amely kilenc tagot delegált az ALLEA-ba – nem csak állami akadémiák válhatnak taggá.

Milyen hatással volt Donald Trump elnökké választása az európai tudományos életre?

Trumpnak nem elég levelet írni vagy tweetet küldeni, amit inkább nem is erőltetünk. Mint intézménnyel mi az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiával (NAS) vagyunk szoros kapcsolatban, amellyel kölcsönösen segítjük egymást. Amerikában jelenleg a legégetőbb problémát a klímaváltozáshoz való hozzáállás és az álhírek terjedése jelenti. Trump tevékenységének egyik legrosszabb következménye a tudomány hitelességébe vetett bizalom megrendítése. Jelenleg épp egy olyan munkacsoport megalapításán dolgozunk, amely a közvélemény tudományba vetett bizalmát vizsgálja az úgynevezett post-truth (valóság utáni) korszakban.

Az MTA az elmúlt években aktív szerepet vállalt a kelet-közép-európai régió tudományos sikereiben. Ön szerint hogyan kerülhető el egy kétsebességes Európa kialakulása a tudományos életben?

A legaktívabb akadémiák Nyugat-Európában vannak. Ahogy kelet felé haladunk, ezek száma csökken, ami alól a Magyar Tudományos Akadémia, az ALLEA egyik alapító tagja még kivétel. Az ALLEA filozófiája a szélesebb körű, Európán átívelő együttműködés kialakítása. Fontos, hogy legyen egy jó mérőeszköz, amivel össze lehet hasonlítani az országok tudományos teljesítményét. Ilyen lehet például az ERC grantek rendszere. Az elnyert ERC granteket tekintve Magyarország kiemelkedő helyen szerepel a régiójában. Elbírálóként sajnos számtalan olyan esettel találkoztam a régióból beérkező pályázatoknál, amikor egy jó ötlet mögött egy gyenge minőségű pályázat állt, és ezért bukott el a pályázó. Versenyhelyzetben azonban minden tényező számít.