Mesterséges intelligencia a rákkutatásban – 21 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA | MTA

Mesterséges intelligencia a rákkutatásban – 21 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Mi segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést? Milyen szerepük volt a papoknak és lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának ez évi nyertesei. Az idei 21 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3540,9 millió forintot fordít a kutatócsoportok támogatására.

2018. május 22.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul: a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosít forrást.

Lendület-kutatócsoport vezetésére az alábbi kategóriákban pályázhattak – életkoruknak és tudományos teljesítményüknek megfelelően – PhD/DLA tudományos fokozattal rendelkező kutatók:

Lendület I. – Önálló kutatói pályát kezdők kategóriája: jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók. E kategória nyertesei azt vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági felhívására.

Lendület II. – Sikeres önálló kutatói pályát folytatók kategóriája: jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatók. E kategória nyertesei azt vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) „Consolidator” vagy „Advanced” kategóriájában, vagy egyéb nemzetközi pályázat keretében nyernek el Lendület-támogatással összemérhető, a támogatási periódus utáni időszakban a csoport fenntartásához szükséges finanszírozást.

„Célzott Lendület” – Kiemelkedő eredményességű alkalmazott (célzott) kutatásokat folytatók kategóriája: jellemzően 45 év alatti, a gazdasági versenyképességet közvetlenül szolgáló kutatásokra vállalkozó kutatók. A „Célzott Lendület” kategóriában a támogatás legalább felének folyósítását a magyar versenyszférában tevékenykedő gazdasági társaságnak kell vállalnia.

Az idei pályázati felhívásra 105-en jelentkeztek. Közülük 21 fiatal kutató kezdheti meg tudományos munkáját a program keretében.

További adatok, információk a Lendület programról az eredményhirdetés prezentációjában érhetők el.

Az ERC-pályázatokhoz hasonló bírálati folyamat

A pályamunkákat két szakaszban bírálták el. Először legalább három az MTA elnöke által felkért hazai vagy külföldi szakember készített anonim bírálatot. Ők szövegesen értékelték és a megadott szempontok alapján pontozták a pályázatokat. A bírálati eredmények összesítését követően a második szakaszban egy ugyancsak az MTA elnöke által felkért zsűri értékelte a pályázatokat. A zsűri az anonim bírálók által adott szöveges értékelések és a pontszámok figyelembevételével rangsorolta a pályaműveket, majd mindezek alapján javaslatot tett az MTA elnökének a támogatandó pályázatokról.

A Lendület program idei nyertesei Lovász Lászlóval, az MTA elnökével, valamint Török Ádám főtitkárral Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az idei Lendület-nyerteseknek a három nagy tudományterület közötti megoszlása meglehetősen kiegyensúlyozott. A legtöbben – nyolcan – a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatók közül kerültek ki. Heten a matematikai és természettudományok, hatan pedig az élettudományok művelői.

A 21 új kutatócsoport közül 8 akadémiai kutatóközpontban vagy -intézetben, 13 pedig valamelyik egyetemen folytatja munkáját. A legtöbbet – ötöt – az Eötvös Loránd Tudományegyetem fogadja be. Négy Lendület-kutatócsoport alakul majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az akadémiai intézményhálózatban pedig kettő-kettő az MTA Természettudományi Kutatóközpontban, valamint az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban Az utóbbiban új kutatócsoportot alapító Szabó Róbert az első olyan nyertes, aki egy korábbi lendületes – az azóta már akadémikus Kiss L. László csillagász – tanítványaként lett a kiválósági program támogatottja.

Az idei 21 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3540,9 millió forintot fordít a kutatócsoportok támogatására, ebből a 21 új kutatócsoport tervezett éves támogatása 823 millió forint.

Bárd Petra Dóra jogász az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alapít kutatócsoportot. Kutatási témája a gyűlölet-bűncselekmények elleni büntetőjogi küzdelem és a kisebbségvédelem társadalmi feltételei. A gyűlölet-bűncselekmények az áldozat csoportjával szembeni előítélet motiválta bűncselekmények. Hatásuk súlyosabb a sértettre, a sértett csoportjára és a társadalomra nézve is, mint az ún. alapbűncselekményeké. A probléma súlya ellenére a hivatalos bűnügyi statisztikák szerint Európai Unió-szerte rendkívül csekély számú gyűlölet-bűncselekmény kerül a hatóságok látókörébe. Bárd Petra Dóra csoportjába különböző tudományterületekről érkeznek szakértők, akik összehasonlító elemzést végeznek a 28 uniós tagállam releváns jogszabályainak vonatkozásában, és azonosítják a jó gyakorlatokat. Egy kiterjedt magyarországi empirikus kutatást is végeznek, amelynek eredményei rámutatnak majd a jogalkalmazás nehézségeire. A kutatás keretében a helyreállító igazságszolgáltatás esélyeit is vizsgálják a potenciálisan gyűlölet-bűncselekményekbe torkolló társadalmi feszültségek feloldásában.

Bárth Dániel néprajzkutató, történész az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alapít kutatócsoportot. A fiatal néprajzkutatókból és történészekből álló csoport célja, hogy mikrotörténeti esettanulmányok keretében ismerje meg a 18–20. századi katolikus és protestáns alsópapság „életvilágát”, mentalitását és lokális közösségekben betöltött szerepét. A kutatás fókuszában az egyházi társadalom alsó rétegének kultúraközvetítő funkciója és a népi kultúrával kapcsolatos attitűdje áll. Egyebek mellett arra keresnek választ, mitől vált valaki a közösség szemében ,,jó pappá”. Milyen tényezők húzódtak meg esetleges konfliktusaik hátterében? A kutatás az alsópapságnak nevezett társadalmi réteg lokális tevékenységének történeti kérdéseire fókuszál új források és eddig ki nem aknázott forráscsoportok elemzésével. A kutatócsoport munkája a 20. század második felében jelentős átalakulást hozó, politikai-ideológiai okokkal magyarázható drasztikus változások előtti viszonylatok feltérképezésére és értelmezésére irányul. A megszerzett információk a jelenkori helyi társadalmi szükségletek és problémák megértésében és megoldásában hasznosulhatnak.

Batáry Péter ökológus kutatásának kiindulópontja az, hogy a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válása és a növekvő városiasodás a természetes élőhelyek leromlásához vezet. A folyamat negatívan hat ezek élővilágára és annak ökoszisztéma-funkcióira (ilyen például a növények beporzása). Ezek a hatások azonban nemcsak helyileg lépnek fel, hanem sokkal távolabb, azaz tájléptékben is mérhetőek. A MTA Ökológiai Kutatóintézetben dolgozó szakember szerint éppen ezért nem lehet az élővilágot kizárólag védett területeken megóvni, hanem ún. tájléptékű természetvédelmi stratégiákra van szükség, beleértve a művelt és épített környezetet. Batáry Péter interdiszciplináris, elméleti kutatásainak fő célja annak megértése, hogy a tájszerkezet komplexitása – a táj összetétele és a tájelemek elrendezése – hogyan befolyásolja az élővilágot és funkcióit s ezáltal az ember számára fontos ökoszisztéma-szolgálatatásokat. A kutatás során nyert elméleti és gyakorlati tapasztalatok nagyban hozzájárulhatnak a gyakorlati természetvédelmi intézkedések sikeréhez az agrár-környezetvédelmi programok továbbfejlesztésétől a városi biodiverzitás-védelemig.

Berényi Antal agykutató, orvos-közgazdász immár második alkalommal nyerte el a Lendület program támogatását. Korábban egy új, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárás megalapozását végezte el a Szegedi Tudományegyetemen. Kutatócsoportjával kifejlesztett egy nem invazív elektromos ingerlési eljárást, amely a hibásan működő idegsejthálózatok aktivitásmintázatának kijavításával hatékonynak bizonyult egyes epilepsziás állatmodellekben a rohamok leállítására. Mostani kutatási programja ennek az elvnek a kiterjesztését célozza három egymástól jelentősen eltérő betegségcsoport – az epilepsziák mellett a poszttraumás stressz-szindróma és a depresszió – időben és térben célzott ingerléssel történő állatkísérletes kezelésének kidolgozásával. A hálózatok befolyásolását az általuk kifejlesztett, fókuszált, koponyacsonton keresztüli elektromos ingerléssel és fókuszált ultrahangos ingerléssel valósítják meg.

Bíró Anikó közgazdász az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban az egészség és a társadalom rendkívül bonyolult kapcsolatrendszerét vizsgálja. Célja az egészségi állapot, az egészségügyi ellátások igénybevétele és a gazdasági-társadalmi viszonyok közötti összefüggések feltárása, Magyarországra fókuszálva. A program segítségével egy empirikus kutatásra építő, aktív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, dinamikus kutatócsoportot hoz létre, amely innovációra törekszik mind kérdésfeltevéseiben, mind módszertanában. A kutatás elméleti kiindulópontja az, hogy az egészségi állapot közvetlen kapcsolatban áll olyan társadalmi-gazdasági tényezőkkel, mint a termékenység, a halandóság, a munkaerőpiaci részvétel, a keresetek és a társadalmi egyenlőtlenségek. Egyebek mellett olyan témákat fognak vizsgálni, mint a csecsemőhalandóságot befolyásoló intézményi tényezők, a gyógyszerek iránti kereslet társadalmi-gazdasági meghatározói, a munkapiaci kimenetek és az egészség összefüggései. Kutatási eredményeikkel hozzá tudnak járulni az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának biztosításához, javításához, figyelembe véve az egészség és egészségügy gazdasági-társadalmi jelentőségét.

Bunford Nóra, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakít kutatócsoportot. Célja a serdülő- és fiatal felnőttkori figyelemhiányos-hiperaktivitás és externalizációs (ADHD/EXT) zavarok olyan velejáróinak pontosabb megértése, amelyek funkcionális károsodást és viselkedésproblémákat okoznak. E tünetegyüttesek komoly pszichés hátrányt jelentenek a betegnek, a társadalomnak pedig jelentős pénzügyi terhet. A kutató azt tervezi, hogy ADHD/EXT tüneteket mutató és tipikusan fejlődő serdülőkorúakat követnek majd öt éven át. A megfigyelések alapján információt nyerhetnek arról, hogy mely biológiai, idegi és viselkedésbeli jellemzők csökkentik/növelik az érzelmi diszreguláció, a funkcionális károsodás és a viselkedésproblémák megjelenésének valószínűségét. A megismert védő/rizikó faktorok tudatában javítani lehet majd a jelenleg mérsékelten hatásos megelőzési és kezelési módszereken, és ezáltal csökkenthetők az e zavarokkal együtt járó személyes és társadalmi terhek is.

Dóra Balázs fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen alakít kutatócsoportot. Programjának címe: „Topológia és korreláció kvantumrendszerekben.” A fenntartható fejlődés alapja az új, eddigiektől eltérő technológiák megjelenése és vizsgálata. Ebből a szempontból iránymutató a 2016-os fizikai Nobel-díj, amely újból felhívta a figyelmet a topológia szerepére a fizika különböző területein. Dóra Balázs célja a kvantumtechnológiák vizsgálata és kidolgozása, ezen belül a topológia szerepének feltérképezése kvantum fény-anyag kölcsönhatás jelenlétében, valamint erősen összefonódott, akár kvantum kaotikus rendszerek tulajdonságainak megértésében. Eredményei fontosak egyrészt az alapkutatás szempontjából, amelyben egzotikus kvantumrendszerek vagy akár fekete lyukak alapvető tulajdonságait és kapcsolatát ismerhetik meg ezáltal mélyebben, másrészt a lehetséges alkalmazások miatt is a spintronika, a kvantum-információelmélet, a kvantumszimuláció és a topologikus kvantumszámítások területén.

Enyedi Balázs orvoskutató a sebzés és sebgyógyulás biológiájával foglalkozik a Semmelweis Egyetemen. Hámszöveti sérülés esetén az emberi immunrendszer fehérvérsejteket irányít a seb környékére védekező reakcióként. Ez a gyulladásos válasz részeként (a gyors sebzáródási mechanizmusok mellett) megóvja a szervezetet a fertőzésektől, és elősegíti a sebgyógyulás folyamatát. Mostani kutatásai során Enyedi Balázs abból indul ki, hogy míg a regenerációs folyamatokat szabályozó sejtszintű és molekuláris mechanizmusokat régóta vizsgálják, kevéssé ismert, hogy melyek a gyulladásos folyamatot beindító korai sérüléses szignálok, és ezek milyen mechanizmussal termelődnek. Csoportja az orvosi kutatások során egyre gyakrabban használt zebrahal-modellrendszeren vizsgálja a szövetsérülés folyamatát. Munkájukban genetikailag kódolt bioszenzorokat, in vivo képalkotást és új generációs szekvenálási módszereket alkalmaznak, hogy megértsék a gyulladáshoz vezető folyamatokat. Ezek feltérképezése hozzájárulhat a krónikus gyulladással, illetve fibrózissal járó betegségek jobb megértéséhez is.

Földváry Miklós István klasszika-filológus kutatócsoportja az európai középkor talán legnagyobb hatású kulturális jelenségét, a liturgiát elemzi. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó csoport célja a téma történeti-összehasonlító vizsgálata révén új utakat nyitni mind a magyar vonatkozású, mind a nemzetközi tudományosságban. Eddigi kutatásaikban is ösztönző szerepet játszott az aggodalom, hogy a közép- és kora újkori liturgia a maga teljes gazdagságában feledésbe fog merülni. A kutatócsoport érdeklődése a magyar örökségen túl a nyugati gyakorlatok által alkotott egészre mint rendszerre terjed ki. Már korábban létrehozták az USUARIUM adatbázist, amely ma a nyugati liturgia végzéséhez kapcsolódó emlékek alighanem legnagyobb méretű és leghasználhatóbb archívuma-adatbázisa. Viszont a leghasznosabb adatbázis sem helyettesítheti a nagy mennyiségű adat kiértékelését és szintézisét – mondja a kutató. Eredményeiket gyakorlati kézikönyvek sorozatában tervezik közreadni, a köteteket a szaktudósok körén kívül a tágabb közönség szolgálatára és hasznára szánják.

A Gácser Attila biológus vezette Mikrobiom Kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetemen arra keresi a választ, hogy a szájüregben előforduló gombák hogyan befolyásolják az ott kialakuló tumorokat és e daganatok áttétképző képességét. A kutatást az indokolja, hogy az emberi szervezetben körülbelül egy teljes nagyságrenddel több mikroba található, mint emberi sejt. A molekuláris biológia fejlődésével egyre több információ áll a rendelkezésünkre arról, hogy e velünk élő mikrobiális „lakótársak” alapvetően képesek befolyásolni egyes betegségek kialakulását vagy lefolyását.

Horváth Péter programtervező matematikus, bioinformatikus kutatócsoportja komplex sejtbiológiai problémák, többek között az agykutatás és a daganatok személyre szabott gyógyászatának analízisét végzi a Lendület program támogatásával. A cél a daganatos betegségek és az agy kommunikációjának pontosabb, egysejt-szintű megértése mesterséges intelligencia segítségével. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban megalakuló csoport mögött az a felismerés áll, hogy a rendszer-biológiában különböző határtudományok – a molekuláris biológia, a mikroszkópia, a képanalízis és a mesterséges intelligencia – szoros együttműködésére van szükség. A csoport új képfeldolgozási eljárásokat kombinál mikroszkópos képalkotó eljárásokkal, a mesterséges intelligenciában alkalmazott módszerekkel és egysejt-analitikai technikákkal. Olyan rendszer létrehozásán dolgoznak, amely automatikusan és a lehető leghatékonyabban képes biológiai minták feltérképezésére, majd egy szakember által értelmezhető leírására.

Kovács István János, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont geológusának kutatásai abból indulnak ki, hogy a Földet a lemeztektonika teszi élő bolygóvá. A lemeztektonika lényege, hogy a külső ridegebb övezet, a litoszféra mintegy „úszik” az alatta lévő, képlékenyebb asztenoszférán. A tudományos probléma az, hogy több mint ötven évvel a modern lemeztektonikai elmélet megszületése után még mindig erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt a nyilvánvalóan különböző tulajdonságot mi okozza. A litoszféra-asztenoszféra határ alapvető szerepet játszik a kőzetlemezek mozgásában, és ezáltal jelentős hatással bír a földrengések kialakulására, a magmaképződésre és a felszínen tapasztalható aktív kőzetmozgásokra, amelyek pontosabb földtani megismerése alapvető társadalmi érdek is. A multidiszciplináris projektben egy újszerű elképzelés alapján arra keresik a választ, hogyan és miért vezethet a felső köpeny kőzeteiben csupán nyomokban jelen levő víz a litoszféra és az asztenoszféra tulajdonságaiban megfigyelt kontraszthoz. Ennek megismeréséhez a Pannon-medence kőzettani és geofizikai vizsgálatát hívják segítségül.

London Gábor kémikus kutatásainak kiindulópontja az a probléma, hogy elektronikus eszközeink exponenciális teljesítményjavulása egy több mint ötvenéves fejlődési periódus után a közelmúltban a végéhez ért. Ennek oka, hogy a főként szilíciumalapú technológiát alkalmazó félvezetőipar már nem képes további nagy ütemű miniatürizálásra. A fejlődés lassulása, illetve a használható technológiai alternatívák hiánya új, alapvetően más megoldások keresését teszi szükségessé, a fő irányvonal pedig a probléma molekuláris megközelítése. Ezzel foglalkozik London Gábor kutatócsoportja az MTA Természettudományi Kutatóközpontban. Egyrészt a szervetlen anyagokkal (szilícium- vagy germániumalapú félvezetők) szemben a molekuláris alapú anyagok a szerves kémiai szintézis eszközeivel könnyebben és többféleképpen módosíthatók, azaz programozhatók a megfelelő alkalmazásra, másrészt a molekuláris mérettartományban jóval apróbb berendezések tervezésére nyílhat mód. A kutatás célja olyan félvezető tulajdonságú molekulák tervezése és előállítása, amelyek alkalmasak lehetnek a klasszikus félvezető technológiák kiegészítésére, illetve kiváltására, molekuláris alapú tranzisztorok, LED-ek és vezetékek létrehozására.

Lukács Ágnes pszichológus a nyelvi képesség egyéni különbségeinek hátterét vizsgálja a nyelvelsajátítás egyik alapmechanizmusára, a statisztikai tanulásra fókuszálva. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megalakuló kutatócsoport célja a nyelvi képességben megmutatkozó különbségek teljes spektrumának vizsgálata a nyelv fejlődési és szerzett zavarokban elforduló sérüléseitől a normál működésben is megfigyelhető változatosságon át egészen a kiemelkedő teljesítményig. A kutatók arra kíváncsiak, hogy a statisztikai tanulás egyéni különbségei – a munkamemória és a végrehajtó funkciók eltéréseivel együtt – hogyan formálják a nyelvi különbségeket, és ezek a viselkedéses különbségek milyen elektrofiziológiai és genetikai eltérésekkel járnak együtt. E perspektíva Lukács Ágnes szerint a nyelvelsajátítás új, integrált elméletének alapjául szolgálhat, valamint hozzájárulhat a különböző nyelvi zavarok profiljaihoz alakított hatékony fejlesztés kidolgozásához is.

Mosonyi Milán matematikus-fizikus kutatócsoportja a kvantum-információelmélet által felvetett matematikai problémákkal foglalkozik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint a kvantumrendszerekben tárolható információ optimális tömöríthetősége vagy megoszthatósága vagy a kvantummechanika által leírt kommunikációs csatornákon való kommunikáció hatékonyságának elvi korlátai. A kutatás elvi hátterét az adja, hogy a kvantummechanika jóslatai egy információtechnológiai forradalomhoz vezethetnek, amelynek eredményeként az információ tárolásának, továbbításának és kezelésének új, korábban nem ismert hatékonyságú módjai válnak lehetségessé, olyan technológiai alkalmazásokkal, mint például a tökéletesen biztonságos kvantumtitkosítás vagy a jelenlegi számítógépeknél lényegesen hatékonyabb kvantumszámítógépek. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, még számos akadályt kell leküzdeni mind a technológiai oldalon, mind az elmélet nyújtotta lehetőségek és korlátok mélyebb megértése terén.

Orbulov Imre Norbert gépészmérnök a kompozit fémhabokat (KF) vizsgálja. Ezek olyan speciális, hibrid kompozitanyagok, amelyek legfontosabb előnye a kis sűrűség, a nagy fajlagos szilárdság és a mechanikai energiaelnyelő képesség, amelyekhez termikus és kémiai stabilitás is társul. Szerkezeti anyagként a KF-ok szilárdsága és tönkremeneteli folyamata különösen fontos. Ezért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen induló kutatás fő célja a különböző belső szerkezetű KF-ok fejlesztése, a mechanikai tulajdonságok és tönkremeneteli módok feltérképezése kvázistatikus, dinamikus és ismétlődő igénybevételek esetén is, a teherviselő képességre és az energiaelnyelésre fókuszálva, valamint szerkezeti és funkcionális anyagok fejlesztése adott alkalmazások számára. A fentiek teljesítéséhez és teljes megértéséhez Orbulov Imre kutatócsoportja kiterjedt mikroszerkezeti és mechanikai anyagvizsgálatokat végez, s ezeket kritikus szemlélettel értékeli ki. A kutatás fő eredményeként a KF-ok viselkedésének jobb megértése és a kompozit fémhabok szerkezeti anyagként való elterjedése várható.

Szabó Róbert csillagász a Tejútrendszer kialakulását kutatja. A technológia fejlődése most érkezett el arra a szintre, hogy több milliárd csillag együttes vizsgálatával saját galaxisunkban térképezhessük fel a kozmikus időskálán végbement folyamatokat. Szabó Róbert számos űrfotometria-programhoz kapcsolódó nemzetközi munkacsoport vezetője. Új, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban létrejövő kutatócsoportja big data számítások meghonosításával, földi és űrtávcsöves fotometriai mérések összehangolt vizsgálatával a terület vezető szaktekintélyeinek aktív támogatásával minden eddiginél pontosabban tárja majd fel kozmikus környezetünk 13 milliárd éves történetét. A csoport az egyik legnagyobb hatású földi égboltfelmérő program, a 2019-ben Chilében induló Large Synoptic Survey Telescope (LSST) munkájába is bekapcsolódik, ami sok petabyte nagyságrendű adatmennyiségével gyökeresen át fogja formálni a csillagászat tudományát, csakúgy, ahogy a CERN LHC gyorsítója tette nemrég a részecskefizikával.

Tarczay György kémikus asztrokémiával, egy olyan, elsősorban a kémián, a csillagászaton és az asztrofizikán alapuló interdiszciplináris tudományterülettel foglalkozik, amely azért került az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába, mert a világűrben egyre nagyobb számban fedeznek fel egzotikus reaktív és komplex szerves molekulákat. Hogyan lehet helyesen értékelni a teleszkópok által mért spektrumokat és megérteni a részecskék különböző asztrofizikai objektumokban való keletkezését? Ehhez speciális, extrém körülmények között működő laboratóriumi berendezésekre van szükség. Tarczay György az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő kutatócsoportja ilyen különleges berendezéseket fog építeni, amelyek között világszinten egyedi berendezés és kísérleti megvalósítás is lesz. E berendezésekkel asztrokémiai szempontból érdekes molekulák képződését és spektrumait tanulmányozzák mind gázfázisban, mind asztrofizikailag releváns jegekben. Többek között vizsgálni fogják a Jupiter atmoszférája, illetve a Neptunuszon túli objektumok kémiája szempontjából érdekes molekulákat. A tervezett egyedülálló, 4 kelvines kriogén berendezés azt is lehetővé fogja tenni, hogy különleges molekulákat és anyagokat állítsanak elő nem szokványos körülmények között, és azokat molekulafizikai szinten tudják vizsgálni.

Tóth Zsombor irodalomtörténész a reformáció történetét kutatja. „Hosszú reformáció Magyarországon és Erdélyben: konfesszionalizációk és irodalmi kultúrák a korai újkorban (1500–1800)” című kutatása az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában indul. Szakmai meggyőződése szerint a magyar államiság ezeréves európai létének fele a reformáció hatása és következményei alatt áll, így a magyar nemzeti és kulturális identitásba felekezettől függetlenül beépült a reformáció történeti, kulturális, társadalmi és spirituális tapasztalata. A jelenkori magyar kultúra és nemzeti identitás megértéshez, újrafelfedezéséhez és méltó megéléséhez az út a reformáció tanulmányozásán keresztül vezet. Nemcsak az eseményt magát kell megértenünk, hanem annak előzményeit és következményeit is, tehát mindezt egy időben szem előtt tartva kell újraértékelnünk a múltunkat és a jelenünket, azaz önmagunkat – vallja a kutató.

Véghseő Tamás egyháztörténész a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán alapít kutatócsoportot „Görögkatolikus örökség” néven. A kutatást indokolja, hogy a magyar görögkatolikusok története a magyar egyháztörténet sokáig elhanyagolt területe volt. A csoport arra vállalkozik, hogy egy ötéves kutatási időszak alatt forráskiadványokban, szakcikkekben, monográfiákban, majd pedig a projekt végén magyar és angol nyelvű monográfiában ismertesse e több szempontból is kisebbségben élő vallási közösség múltját.

Veres-Székely Anna pszichológus vizsgálatainak kiindulópontja az a tapasztalás, hogy a nevelési-oktatási intézmények, a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdése mindenki számára kihívás. Vannak, akik ezeket az akadályokat könnyebben veszik, míg másoknak komoly megpróbáltatást jelentenek. Eddig kevés kutatás született annak feltérképezésére, hogy pontosan melyek a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői, mi az, ami segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megvalósuló kutatási projektben egy sor olyan új módszert alkalmaznak az „újoncok” érzelmi és szociális állapotának folyamatos megfigyelésére, mely nem zavarja meg a viselkedésüket. A projekt eredményei a modern technológia adta lehetőségeket kihasználva hozzásegíthetnek a kihívásokkal teli környezethez való alkalmazkodás folyamatának megértéséhez, a résztvevők segítéséhez.