Az mta200.hu-ról ajánljuk: Az MTA veszteségei a 20. század első felében – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (9. rész)
Milyen veszteségei voltak 20. század magyar tudománytörténetnek és benne a Magyar Tudományos Akadémiának? Hogyan érintette az intézményt az antiszemita diszkrimáció és miként lépett fel a második világháborút követően a kommunista hatalom a neki nem tetsző tudósokkal szemben? E kérdésekre ad választ az mta200.hu számára írott dolgozatában Nagy Péter Tibor történetszociológus, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára, a Wesley egyház- és vallásszociológiai kutatóközpont vezetője.
TOVÁBB
Évről évre tovább javuló pezsgők és nemzetközi színvonalú aszúk az akadémiai borversenyen
Húsz Kárpát-medencei borvidék 95 pincészetének 301 borát nevezték az MTA 2026-os borversenyére. A rendezvényborok mezőnyét többnyire tiszta, pontos és jól értelmezhető borok jellemezték, míg a magasabb kategóriákban már nagy számban jelentek meg összetettebb, izgalmasabb, komolyabb karakterű tételek. A pezsgők minőségében minden évben előrelépés tapasztalható, az aszúk mezőnye idén is megerősítette, hogy e borstílusban Magyarország továbbra is világszínvonalú teljesítményre képes.
TOVÁBB
A Magyar Tudományos Akadémia közleménye
A Magyar Tudományos Akadémia egyetért a Tisza Párt programjában megfogalmazott fő célokkal, kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények, köztük az egyetemek autonóm és transzparens működését.
TOVÁBB
Lendületesek: Tóth Szilvia Zita
Tóth Szilvia Zita, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet igazgatója és a Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője immár második Lendület-pályázatában kutatja a zöldalgák hidrogéntermelő képességét, amit esetleg később emberi energiatermelésre is fel lehet használni. Sőt, hosszú távon az is elképzelhető, hogy az algák közvetlen elektromosáram-termelését is hasznosítani lehet. Így nemcsak hogy üvegházhatású gáz kibocsátása nélkül lehetne energiát termelni, de az algák fotoszintézisük révén közben szén-dioxidot is elnyelnének, sőt a biomasszájukat is fel lehetne használni.
TOVÁBB
Az MTA doktorai: Ablonczy Balázs a magyar–francia kapcsolatokról
A két világháború közötti magyar–francia kapcsolatokat sokszor nyíltan ellenséges viszonyként írják le, amit mindvégig meghatározott a trianoni békeszerződés. Ablonczy Balázs, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék egyetemi docense MTA-doktori értekezésében azonban bemutatta, hogy e kapcsolat ennél jóval sokrétűbb volt. A hivatalos szint alatt élénk kulturális és gazdasági kapcsolatok alakultak ki a két ország között, és a Magyarországgal szimpatizáló francia véleményformálókból álló hálózat kiépítésére irányuló igyekezetek is értek el sikereket.
TOVÁBB
„Utódja nagy elődöknek – nagy elődje utódoknak”: Solymosi László köszöntése (Ünnepi kiadványok az Akadémián 3.)
Fiatal kutatóként „csak a hátát lehetett látni”, hiszen mindig források fölé hajolva dolgozott. 1968 és 1992 között az MTA Történettudományi Intézetének középkorkutatója, 1992-től napjainkig pedig három egyetem professzora, történésznemzedékek mestere lett Solymosi László történész-levéltáros akadémikus, akinek 80. születésnapja alkalmából tanítványainak több generációja szerkesztett monográfia-értékű tanulmánykötetet az életmű teljes horizontjáról válogatva. A „Tanulmányok a Magyar Királyság középkori történetéhez” című könyvet az MTA200-könyvsorozat részeként mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián. Az esemény több volt, mint kötetbemutató: megrajzolta egy ember arcélét, és tiszteletadást és köszönetmondást jelentett egy nagy elődök nyomában járó tudós tanár előtt.
TOVÁBB
„Rákóczi 350” – Emlékülés és könyvbemutató a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében
2026. március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján emlékkonferenciát tartottak az MTA székházának Dísztermében, amelynek keretében bemutatták a „II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és rodostói emigrációja” című, magyar–török kétnyelvű tanulmánykötet második kiadását. A konferenciáról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.
TOVÁBB
„Hogy emléke ne csak megmaradjon, de közkinccsé legyen” – Emlékülés Berzeviczy Albert tiszteletére
Berzeviczy Albert néhai akadémiai elnök tiszteletére, halálának 90. évfordulója alkalmából tartottak emlékülést a Magyar Tudományos Akadémián. Berzeviczy az eddig hivatalban volt 21 elnök közül a leghosszabb ideig, 1905 és 1936 között töltötte be ezt a tisztséget. Szolgálatát az a szellemi elv vezérelte, hogy a válságon a kultúra emelheti fölül a nemzetet.
TOVÁBB
A természet csodáit bemutató fotókiállítással nyílt meg, izgalmas programokkal várja az érdeklődőket a Biológiai Tudományok Osztályának ünnepi eseménysorozata – regisztráljon!
A biológiai tudományágak kiemelkedő eredményeit és perspektíváit bemutató tudományos konferenciával, valamint a „Natura Mirabilis” országos természetfotó-pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítással nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi programsorozatának részeként az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztályának hónapja. Az április végéig tartó rendezvényeken szakmai tanácskozásokkal, valamint a szélesebb közönségnek szóló programokkal várják az érdeklődőket.
TOVÁBB
- 1559 találat