„A Prima Primissima Díj mintegy megkoronázása korábbi elismeréseimnek, ezért valamennyi kitüntetésem közül talán ez a legkedvesebb" – nyilatkozta Kroó Nobert akadémikus, az MTA volt alelnöke, aki a múlt hét pénteken vehette át a tudomány kategóriájában a legjobbaknak járó elismerést. Az életpályája során számos díjjal - többek között Lamb-díjjal, Humboldt-díjjal és a Finn Oroszlán Lovagrend parancsnoki fokozata díjával - kitüntetett tudós tanácsaival továbbra is segíti az Akadémia vezetését, és szívügyének tekinti a fiatal generáció támogatását.

"Az itthoni elismeréseknek jobban örülök, mint a nemzetközi díjaknak, talán azért, mert ez utóbbiakból több jutott ki pályafutásom során" – mondta Kroó Norbert akadémikus, az MTA volt alelnöke, aki meghatottan beszélt arról, hogy a Prima Primissima Díjjal a magyar társadalom találta őt arra érdemesnek, hogy a legjobbaknak kijáró kitüntetéssel ismerje el a tudomány szolgálatában eltelt, gazdag életpályáját. A fizikusprofesszor elérzékenyülve idézte fel a díjátadást követő reakciókat: "Oly sok, nyilvánvalóan nem érdekből fakadó gratulációt és szeretet kaptam, hogy ennél nagyobb elismerés, azt hiszem, nem kell egy ember életében. Tegnap este érkeztem haza Brüsszelből, és a beszállásra várakozva mintegy húsz ember lépett oda hozzám gratulálni, háromnegyed részüket nem is ismertem." Kroó Norbert kiemelte a díj hazai elismerések között elfoglalt előkelő helyét. Köztudott, hogy az évente kiosztott kitüntetést csak rendkívüli pályát befutott, jelentős publicitású személyek kaphatják meg. A díj mellé járó anyagi elismerés szintén a legrangosabb hazai kitüntetések sorába emeli a Demján Sándor vállalkozó által alapított Prima Primissima Díjat. A tudós az összeg jelentős részét jótékonysági célokra szeretné fordítani: "Úgy vélem, az ember szakmai pályafutása két szakaszból áll. Az elsőben gyűjtöget, a másodikban osztogat. A tehetős vállalkozók kötelesek filantróp módon segíteni a magyar kultúrát, ahogy a díj létrehozói is teszik. Aki szellemi javakat gyűjtött össze, annak kötelessége azokat továbbadni. Magam ez utóbbi kategóriába tartozom."

    Gazdag tudományos pályafutására visszatekintve Kroó Norbert arra hívta fel a figyelmet, az ember ritkán kap az életében egynél több esélyt, hogy valami nagyszerűt tegyen. "Én szerencsés voltam, mert pályafutásom során két ilyen lehetőségem is adódott. Az egyik a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet megalapítása a KFKI-ban, a másik, hogy 1991 és 1995 között az Európai Fizikai Társulat alelnöke, majd elnöke lehetettem." Megemlítette, hogy egy éven át helyettes államtitkár volt az Oktatási Minisztériumban, de már egy hónap elteltével tudatosult benne, hogy ez a munka nem egy vérbeli kutatónak való: "Akkor mégis úgy éreztem, ezzel is segíthetem a Magyar Tudományos Akadémia, a magyar tudomány ügyét."

    Kroó Nobert, akinek ez év májusában ért véget az MTA alelnöki mandátuma, tanácsaival továbbra is segíti az Akadémia vezetőségének munkáját. "Amikor csak tehetem, nemzetközi kapcsolataimra és tapasztalataimra alapozva támogatom az Akadémia elnökségét, illetve képviselem a fiatalok, a jövő tudósgenerációjának ügyét a hazai és külföldi fórumokon." A tudós tagja maradt az Európai Tudományos Tanácsnak (ERC) is, tagságának köszönhetően számos lehetőség nyílik országunk előtt a nemzetközi tudományos életben.

    A hazai tudományos fórumokon szintén aktív szerepet vállaló fizikust nemrég újra az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökévé választották. Kroó Norbert, aki 1984 és 1990 között már betöltötte ezt a pozíciót, elmondta: e funkciójában két területet tart különösen fontosnak. Az egyik a fizikatanárok helyzetének javítása: „Elengedhetetlen, hogy valódi tanáregyéniségeket neveljünk ki, akik képesek maguk köré gyűjteni a fizika iránt érdeklődő fiatalokat." Kroó Norbert szerint az ország jövője szempontjából rendkívül aggasztó, hogy a fiatalok csak elenyésző számban választják a fizikatanári pályát. "El kell érnünk, hogy a diákok újra vonzónak találják a fizikusi és a fizikatanári hivatást." Az akadémikus nyomasztó problémának nevezte továbbá, hogy nincs a fizika tudományára épülő ipar, holott a fizikusokra minden területen szükség van. Azonban az a fajta ipari háttér, amely a kémikusok vagy a biológusok helyzetét stabilizálja, a fizika területén egyelőre nem létezik. Ezért - mondta Kroó Norbert - e kérdéskörrel az Eötvös Társulatban kiemelten kívánunk foglalkozni.

     Mióta 2011 májusában lejárt a mandátuma, a volt alelnöknek több ideje és energiája jut a kutatásaira is. Amikor 1996-ban Németországban átvette a Humboldt-díjat, az elismeréssel együtt egyéves kutatási lehetőséget is nyert. "Három évvel ezelőtt hazahoztam a Max Planck Társaságtól ajándékba kapott németországi laboratóriumom teljes műszerkészletét, így most az SZFKI-ban egy igazán jól felszerelt laborban dolgozhatok lelkes fiatal kutatók között." Tudományos munkája mellett jelentős nemzetközi konferenciák keresett előadója is. Minden év januárjában, az amerikai Utah államban szervezik szakterülete, az kvantumoptikai kutatások témakörében az egyik legnagyobb nemzetközi konferenciát, ahol 2012-ben kiemelt előadásban ismerteti legfrissebb kvantumoptikai eredményeit. Kroó Norbert úgy véli, a tudományág e területe rendkívüli újdonságokat tartogat a világ és az iránta érdeklő fizikusok számára egyaránt.

-szzs-